Jakab és a száműzött szobrok – az élet Péterfiában

---

Debrecen – Serház, gyógyszergyár, tornaegylet, Domonkos-szerzetesrend és kaszárnya is működött egykoron a cívisváros egyik legősibb részében – amely ma is igen gazdag az értékekben és a látnivalókban.

---

A terület főutcájának, a Péterfia utcának a neve az 1290-es évekig eredeztethető, amikor Debrecenen három férfi osztozkodott: Rofoyn bán, Dózsa mester és Péter. Közülük Péter fia is a Péter nevet viselte, akinek a gyermeke Jakab volt. Ő a Szentlászlófalvát birtokolta, s ennek a főutcáját nevezték Péterfia Jakab utcájának. A „Jakab”-ot a XVIII. században hagyták el, az egyszerűbb használat érdekében – tudható meg Tóth Pál helytörténeti lexikonából.

- Fiatalabb koromban a mostaninál is több különlegesség volt itt. Azóta a régiek helyén sok új ház épült, megcsinálták a bevásárlóközpontot, és egyre másra nyíltak itt a panziók – sorolta Angéla, akit a Medgyessy-múzeum 243 éves épületénél szólítottunk meg. – Most is szép ez a környék, de azt nagyon sajnálom, hogy feleslegesen szétrombolták itt ezeket a cívisházakat és a bennük működő üzleteket, óvodát, családokat – mutatott a szemközti épületsorra.

Különleges a Péterfia elhelyezkedése is. Alapvetően a Hunyadi, a Bethlen, a Füredi és a névadó utca határolja. Viszont az Egymalom és a Hunyadi utcák között L-alakban beékelődik a Szentlászlófalva nevű városrészbe, egészen a Rákóczi utcáig. Ellentétben a többi városrésszel, Péterfiában a határoló (Péterfia) utcának mindkét oldala ide tartozik. Ez így van egészen az Ajtó utcáig, illetve a Bem térig, ahol már a túloldal szabályos, és a szomszédos Szentlászlófalva része.

Mondanunk sem kell, a Bem tér ugyancsak árasztja magából a történelmet. Itt áll a Magyar fájdalom szobra (Emile Guillaume, 1933), amit a visszaállításáig évtizedeken át egy szenespincében rejtegettek, valamint az Országzászló (Nagy Sándor János, 1939) és az egykori Serház is (1920), amiben – miután elvérzett a fővárosi konkurenciától - Rex Gyógyszervegyészeti Gyár is működött.

Ma galériának is otthont ad. Tőle nem messze volt a Debreceni Torna Egylet székháza, aminek homlokzatán még felfedezhetők a dicső múlt jelképei: a súlyzó és a lópatkó. A terület históriájához tartozik az is, hogy az országzászló két alakját, a munkás- és a parasztfigurát 1942-ben leszedette a képzőművészeti tanács, és ezek anyagából öntötte Medgyessy Ferenc a Petőfi-szobrot.

A Bem tér innenső peremén az egykori honvédgyalogsági laktanya húzódik, amiben ma a toborzóiroda és a nyomozó ügyészség is van. A parkban fekszik egy bástyaszerű betonkerítéssel körbevett virágoskert is, ami medencére hasonlít. Nem véletlenül: idős debreceniek elmondása szerint 1944-ben létesítették a légi támadások miatti tüzek oltására. Több ilyet is építettek, például a Külsővásártéren.

- Imádom ezt a teret, főleg nyáron nagyon hangulatos, ha működik a csobogó. Régen ez volt a Magoss György tér! Sajnos nagyon ráférne már a felújítás – mondta el érdeklődésünkre egy ott megszólított férfi -, és időnként a hajléktalan is zavaróan sok itt. Nem beszélve a kutyasétáltatókról, akik förtelmes dolgokat hagynak a füvön és a járdán is a jószágaik után.

A közeli Füredi úton található a Domonkos-rendi Szent László-plébánia. A szerzetesek a XIII. században érkeztek Debrecenbe. 1226 körül létrehozott kolostoruk a Református Kollégium helyén állhatott, a templomuk pedig a Szent András templom volt (amire aztán a református Nagytemplom épült). A város első iskoláját is ők alapították. 1326 után távoztak a városból, s majd csak 1942-ben, illetve 1990-ben tértek vissza. Az új plébániaépületet rendházzá alakították, s megvalósították a II. János Pál Intézetet is.

Balra visszafordulva, az övezet „retronegyedéhez” érünk. Ezt a túloldali, libakerti részhez hasonló Őszirózsa köz, valamint a volt HÁÉV-munkásszálló és Debrecen második legmagasabb – 16 emeletes – lakóháza is fémjelzi. Az utóbbi mögött, a Darabos utcában igen éles határvonal húzódik: az egyik fele óvárosi, a másik pedig tízemeletes panelsor.

Ennek óriási, sivár belsőudvarát elhagyva, igazi felüdülés érheti a figyelmes nézelődőt. A régi Péterfia utcának ugyanis a Belvárosban is nyoma van. Nem is akárhogyan: a Fűvészkert és a Múzeum utcák sarkán, a püspöki hivatal falán. A fennmaradt kis öntvény szerint ott van a „Peterfia utcza 1089” szám.