Kaliforniából is érkezett már csontvelőadomány Debrecenbe – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.03.21. 09:30 | Frissítve: 2021.03.22. 14:10
Debrecen – Bár nem minden esetben jelent megoldást, a csontvelő-átültetés életet menthet. Magyarországon több donorra lenne szükség – hívták fel a figyelmet a debreceni szakemberek a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
Az őssejtek a testünk építőelemeiként működő sejtek, amelyeknek megvan az a képességük, hogy a szervezetünk bármilyen másik sejttípusává alakuljanak. Az őssejtek egyik fő jellegzetessége, hogy önmegújító és osztódási képességgel rendelkeznek, miközben megtartják azon képességüket, hogy bármilyen speciális feladatot ellátó sejtté váljanak.
A fotó illusztráció. (Forrás: Pixabay)
Ezáltal szerepet játszanak a testünk kialakításában és javításában egész életünk során. De milyen szerepe lehet az őssejteknek a csontvelő átültetésben, és egyáltalán a gyógyításban, többek között erről beszélt dr. Gergely Lajos hematológus és dr. Altorjay István gasztroenterológus a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
Altorjay István ismertette, hogy „a csontvelő a vérképzés legfontosabb helye, ahol a vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék termelése történik elkötelezett csontvelői őssejtekből.”
– Az őssejteknek két fő csapata van, az embryonalis őssejtek, amelyek a megtermékenyített petesejtből indulnak ki, s minden lehet belőlük, illetve a felnőtt őssejtek, amelyek minden szervben jelen vannak, de csak korlátozott módon tudnak módosulni – magyarázta a szakember.
Ilyenek a csontvelői őssejtek is, amelyekből már csak csontvelő tud képződni.
Gergely Lajos kiemelte, hogy csontvelő transzplantációval rosszindulatú és nem rosszindulatú betegségeket gyógyíthatnak saját vagy idegen őssejttel.
– Transzplantációra akkor van szükség, ha a csontvelő nagyon beteg vagy elpusztul, ekkor a kiesett funkciót pótolni kell.
A saját őssejttel való kezelés azért szükséges, mert bizonyos kezelések elpusztítják a csontvelőt, de ez a korábban elraktározott csontvelővel megmenthető.
– fogalmazott a hematológus.
Az idegen donortól származó átültetésnek a története a hidegháborúra nyúlik vissza. Akkoriban nagy pénzt fektettek ezekbe a kutatásokba, hiszen egy atomtámadás esetén sokan sugárkárosodást szenvedtek volna el, s az ő korai halálukat szerették volna kivédeni ezekkel a transzplantációkkal.
– Európában harmadik alkalommal Magyarországon végzett Kelemen Endre csontvelő átültetést –hangsúlyozta Gergely Lajos.
A szakember elárulta, hogy a születésnél levett és lefagyasztott őssejtek segíthetnek például egy gyerekkori leukémia gyógyításában, de az is előfordulhat, hogy a különböző genetikai eltérések miatt nem szerencsés felhasználni ezeket a sejteket.
– Sokat fagyasztanak, de keveset adnak vissza. Ez inkább egy teoretikus lehetőség – fogalmazott a hematológus.
Hazánkban kevesen jelentkeznek donornak
Idegen donortól származó átültetést sokféle betegségnél alkalmazhatnak. Gergely Lajos elmondása szerint viszont nem fognak rögtön a transzplantációhoz folyamodni, illetve az átültetés nem azt jelenti, hogy kifogytak a lehetőségekből és kétségbeesésükben nyúlnak ehhez a módszerhez.
– Megfelelő donort kell választani és megfelelő időben kell végrehajtani a beavatkozást. Igénybe vesszük a nemzetközi donorregisztereket, sokszor Németországból érkezik, de jött már Kaliforniából is csontvelő Debrecenbe.
Hozzátette: a megfelelő donorral sikeres lehet a transzplantáció, de ez egy veszélyes beavatkozás, akár bele is lehet halni. A betegek 15 százaléka viszonylag korán meghal az átültetés után. Ezért csak olyan esetben alkalmazzák, ha tudják, hogy enélkül biztosan meghalna a páciens, nem teszik ki felesleges kockázatnak a betegeket.
– Magyarországon viszonylag kevés az őssejtdonor. Az adományozást a vérellátószolgálat koordinálja központilag, vért vesznek a jelentkezőtől, bekerül a nemzetközi regiszterbe és egyszer hívhatják, hogy szükség van rá
– hívta fel a figyelmet a szakember.
Németországban sokan jelentkeznek adományozónak, s például egyre többen vállalkoznak erre Lengyelországban is. Gergely Lajos szerint hazánkban még fejlődnünk kell ezen a téren. Leginkább 20-as, 30-as éveikben járó egészséges fiatalokból lehet jó donor.
Tavaly Debrecenben 110 transzplantációt hajtottak végre, ebből 18 idegen donortól származó, a többi pedig saját csontvelő beültetés volt.
A teljes beszélgetést megtekinthetik a videó második felében: