Kátyúk nyomában – miért van több Debrecenben, mint Ausztriában?

---

Debrecen – Évente 200 milliót költ a város a kátyúk befoltozására, de kilátástalannak tűnik a küzdelem. A szakértőt kérdeztük az úthibákról.

---

December közepe óta szinte folyamatosan kátyúznak Debrecen útjain, alig van olyan útszakasz, ahol ne lenne néhány kisebb-nagyobb úthiba. Az autósok szerint a minőséggel van gond, mert az nem normális, hogy az új utak is tönkremennek néhány éven belül. A magyar utak minősége volt a téma a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának kedd esti adásában, ahol Gábor Zsombor városüzemeltetési osztályvezető és Mocsári Attila tervező volt a vendég.

Magyarországon szabványok és jogszabályok írják elő, hogyan kell egy utat megtervezni. Mocsári Attila elárulta, hogy alapvetően tíz évre terveznek egy városi utat, ennek megfelelően a városnak tízévente minden utat újra kellene aszfaltozni, vagy más módszerrel kijavítani, hogy megelőzzék a kátyúsodást. Ezek az újraaszfaltozások, illetve a megelőző beavatkozások azonban nagyságrendekkel többe kerülnek, mint a lokális hibák kijavítása.

A kátyúk keletkezéséről Mocsári Attila elmondta, hogy Magyarország három tervezési szakaszra van osztva, Debrecen ezek közül a legkedvezőtlenebb részen van.

- Fagyveszélyességi szempontból Debrecen azon a területen van, ahol a legnagyobb mértékűek a nulla fok körüli ingadozások. A víz beszivárog az útburkolatba – a tágulás miatt hézagoknak kell lenni az aszfaltban –, kitölti a hézagokat, így idő előtt tönkre megy az út – magyarázta a tervező.

A szakember azt is kifejtette, hogy Magyarországtól délre, ahol kevesebb a fagyos időszak, illetve északra, ahol beáll a tél és tavaszig ki sem olvad, ott nem keletkezik ennyi kátyú.

- December közepén jelentek meg Debrecenben a kátyúk, amikor több napon keresztül nagy hideg volt, majd jött a hirtelen felmelegedés, és tartósan nulla fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A megelőző beavatkozások nagyon fontosak lennének, de azokra nagyon sokat kellene áldozni. Felületi bevonatokkal, illetve a repedések eltüntetésével sokat lehetne javítani, de ez mind nagy költség – hangsúlyozta Mocsári Attila.

Gábor Zsombor városüzemeltetési osztályvezető elmondta, december közepén a nagy havazás után felmelegedés jött, emiatt pedig sok új kátyú keletkezett. A legtöbb gond a ’70-es és a ’80-as években épült utakon van, de pénz csak kátyúzásra jut. Az 550 kilométer szilárd úthálózat és a 200 kilométer földúthálózat kátyúzására az utóbbi időszakban évente hozzávetőlegesen 200 millió forintot költött a város. Korábban pályázati forrásokból jutott pénz a nagyfelületű aszfaltozásra is.

Az osztályvezető úgy nyilatkozott, a rendelkezésre álló forrásokat elsősorban a balesetveszélyes kátyúk megszüntetésére költik. Ahol szükséges, próbálják az utat nagyobb felületen megjavítani, s igyekeznek ésszerűen beosztani a pénzt.

Gábor Zsombor elismerte, hogy fordíthatnának pénzt a megelőzésre is, ám akkor félő, hogy egy esetleges rossz idő érkeztével a téli kátyúzásra már nem maradna forrás, ezt pedig nem kockáztathatják meg.

A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:

Dehir - Esti Közelkép 2013-01-08