Kedv, remények, trillák: metálosan is megszólalhat Csokonai verse

---

Debrecen – Debreceni bandák bontják le a zene és a versek közötti határokat, rock, metál, komolyzenei műfajok keltik éltre a költeményeket.

---

A zene és a szöveg áll a Debreceni Művelődési Központ és a Debreceni Zenész Klub legújabb, igen sajátos pályázatának középpontjában: olyan helyi zenekarok, zenei előadók jelentkezését várják, akik magyar költők verseit megzenésítve egyedi, különleges produkciót tudnak előállítani. Fontos, hogy a pályaművek csak újonnan megzenésített versek lehetnek, a kezdeményezést az teszi még izgalmasabbá, hogy a pályázók az átiratokat műfaji megkötés nélkül készíthetik el. A műveket március 10-ig demó minőségben, mp3 fájlformátumban ide várják.

A zenéhez mellékelni kell a megzenésített vers szerzőjét és címét, a dalszerző nevét, e-mail címét és telefonszámát, valamint a művet előadó szólista vagy formáció nevét és elérhetőségét. Minden dalszerző csak egy művel pályázhat, annak időtartama pedig nem haladhatja meg az öt percet.

Az ötlet küldetése egyértelmű, hiszen a magyar nyelv, a helyi kultúra és a költészet népszerűsítésével van összhangban. Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója elmondta, jó, ha foglalkozunk azzal, hogy milyen költők, irodalmi személyiségek kötődnek Debrecenhez.

- Nagyon különleges dolgok történhetnek akkor, ha valaki egy gitárral, csoportosan, vagy egy kórus révén akár Debrecenhez kötődő költő versét dolgozza fel. Már második éve működik a zenészklub, s úgy gondoltuk, nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy meghirdessünk egy ilyen nemes vetélkedést. Fontos hangsúlyozni, nem csak az a lényeg, hogy milyen színvonalú munkák szültnek, hanem az, hogy minél többen ismerjék fel a versek és a költészet fontosságát, ezáltal a helyi értékeket is gyarapítsák – tette hozzá Jantyik Zsolt.

Nem ismeretlen jelenség egyébként az, hogy zenekarok vagy előadók a klasszikus magyar irodalom remekműveihez nyúlnak és a versekhez zenei aláfestést, vagy akár a költeményekből egy komplett kidolgozott zeneművet, dalt készítenek. A hazai zenetörténelemben bőven van erre példa, elég csak Hobóra, a Sebő Zenekarra, a Kaláka Együttesre, Ágnes Vanillára, Halász Juditra, vagy a kortárs előadók közül a nagyon népszerű Kávészünet nevű formációra gondolni. A fiatal zenekarok közül utóbbi jó példa arra, hogy magas színvonalon, pozitív visszajelzések mellett értékálló és a klasszikus versekhez méltó zenei alkotásokat lehet létrehozni néhány ügyes, kreatív ötlet segítségével.

A debreceni ötlet ettől még egyedi, ráadásul a kezdeményezés címe játékos is: „Kedv, remények, trillák” - ez az alapja a felhívásnak. A cél, hogy összekapcsolják a verseket, a ritmusokat, a dallamokat, s ezzel együtt természetesen terepet adjanak a debreceni zenekaroknak. Jantyik Zsolt szerint nagyon sok zenész, fiatal banda működik a városban, sokan vannak, de félnek, vagy nincs lehetőségük színpadra állni. Őket is szeretnék megszólaltatni a pályázat révén. Fontos törekvés az is, hogy a lokálpatriotizmusra építsenek, erősítsék azt.

- A verseny megrendezése egy belső igény volt, a szándék nem egyedi, hiszen sok nagyvárosban, kisebb településeken is voltak hasonló elképzelések. A legfontosabb, az amit Ady Endre is megfogalmazott: „ifjú szívekben élek”. A vers akkor él, ha fiatalok mondják el a költeményeket, és ők maguk is írnak ilyeneket. Ez egy olyan műfaj, ami fiatalok nélkül nem létezhet, de természetesen a költészet nem csak az ifjaké, a pályázatban sincs korhatár. Ha valaki egy nagy klasszikushoz nyúl, annak hasznára válik, hogy foglalkozik vele – hallhattuk a DMK vezetőjét.

Jantyik Zsolt kiemelte, a felhívás egyik legizgalmasabb és legérdekesebb pontja minden bizonnyal az lesz, amikor a legkülönfélébb műfajban szólaltatják meg a költeményeket. Szerinte egyáltalán nem baj, ha a keményebb zenei műfajok is előkerülnek, hiszen egy-egy vershez bármilyen módon lehet közelíteni.

- Lassan 28 éve vagyok kapcsolatban a zenével és a költészettel, amikor fiatalok voltunk nem az egységes stílus volt a lényeg, a gondolat alá rendeltük a zenét. Bármihez nyúltunk hozzá, ugyanazok maradtunk. Bármilyen vershez hozzá lehet rendelni bármilyen zenei műfajt, a heavy metáltól a komolyzenén át a népzenéig, minden megjelenhet, hiszen a zene határai nagyon szélesek, pont ezért lesz különleges a pályázat végeredménye – hallhattuk Jantyik Zsoltot.

A jelentkezésekből ítélve népszerű a kezdeményezés, a határidőig még másfél hónap van, de már most egy tucatnál többen jelezték részvételi szándékukat. Megmozgatta az ötlet a debreceni előadókat, amiből jól látszik, nagy kihívásnak tartják az akciót, ami ugyanakkor kiváló stílusgyakorlatnak is beillik.  Nem lesz viszont egyszerű dolga annak, aki a vers alapritmusától kicsit eltávolodva, újdonságot akar megfogalmazni egy adott verssel kapcsolatban. Természetesen az sincs kikötve, hogy követni kell a költemény ritmikáját.

- Nyilván az a legjobb, amikor eltalálják a zenészek a ritmust és megy hozzá a dallam is. Viszont fontos, hogy egyéni hangvétele legyen az elkészült műnek. Elmesélek egy személyes történetet. Egy tanárom egyszer megkérdezte tőlem egy adott versről, hogy az miről szól. Én az alternatív véleményemet mondtam el, ami persze nem tetszett neki. Egy versnek különböző üzenetei vannak, ha valaki olyan dallammal zenésíti meg valamelyik klasszikust, ami másnak nem tetszik, az nem jelenti azt, hogy rossz. Az a fontos, hogy a zenész azt mondja el, amit ő gondol az adott műről – hangsúlyozta Jantyik Zsolt.

Szerinte a kezdeményezés közös cselekvésre buzdít. Tervezik, hogy leülnek majd a pályázókkal és hangosan gondolkodnak arról, hogyan lehetne tovább erősíteni ezt a vers-zene szimbiózist. Mint mondta, koncert biztosan lesz, a beküldött művek előzsűrizésen mennek át, a legjobb produkciókat április 10-én, a Debreceni Művelődési Központban élőben is eljátszhatják az alkotók. Ezután pedig majd kitalálják, hogyan tovább. Már most felmerült annak lehetősége, hogy a zenészklubban kialakítanak egy műhelyet, ahol teret kaphatnak az újító ötletek.

Jantyik Zsolt nem csak a Debreceni Művelődési Központ igazgatójaként ismert, hanem a PG Csoport  frontembereként és szövegírójaként is. Az együttes hamarosan elkészül a már korábban beharangozott Ezüst bojtár című zeneművével, melyben egy fiktív helyzetet járnak körbe:  ha 1989-ben születik egy fiú, aki árva  és Kukorica Jancsinak hívják, vajon a XX. században elérhet-e Tündérországba, s ha igen, akkor hogyan? Jantyik Zsolt elmondta, a készülő mű jelenleg hangszerelés alatt van, a lemezen tizenhat dal szerepel majd, s várhatóan húsvétra készül el. A zenekar azt tervezi, hogy a Campus Fesztiválon mutatják be először élőben a művet, melynek lesz egy fesztiválverziója és nagyestés változata is.