Kerékpártolvajok Debrecenben: Öntől loptak már el biciklit?
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@dehir.hu Közzétéve: 2014.06.24. 12:00 | Frissítve: 2014.06.25. 10:27
Debrecen - Kétféle ember van a bringások szerint: akitől loptak már el biciklit – és akitől majd fognak. Ennyire drámai a helyzet Debrecenben is?
A jó idő, a nyár beköszöntével egyre több kerékpárost lehet látni. A biciklisták növekvő száma azonban nem csak időjárásfüggő, a kerékpáros szubkultúra terjedése több okra is visszavezethető. Kedvez ennek a folyamatnak a drága tömegközlekedés, és az is, hogy a magyarországi nagyvárosokban – miként Debrecenben is – örvendetesen nő a bicikliutak száma és hossza. Ráadásul már nem csak olyanok létesülnek, amikhez némi túlzással csak néhány vödör festéket használnak fel, a járdákból leválasztva az utat, hanem valódi utak is épülnek.
Ám a biciklistákkal együtt a kerékpártolvajok is egyre többen vannak, valóságos iparággá nőtte ki magát a bringák ellopása, átfestése, szétszerelése, majd összerakása. Sovány vigasz számunkra, hogy ez a folyamat nem „hungarikum”. Hiszen például Hollandiában, ahol talán a legtöbb bicikli található a kontinensen, szintén óriási nehézségeket okoznak a tolvajok. Arjen Robben országában becslések szerint 18 millió kerékpár jut az ország 16.5 millió lakosára, összesen 515 ezer kerékpárlopást jelentettek be 2009-ben az AVC, egy járműlopásokat nyomon követő szervezet statisztikái szerint. A tulipánok földjén ezért már olyan komoly lakatokkal és felszerelésekkel védekeznek az emberek, amiket gyakran külön csomagtartóban kell szállítani, tetemes, több kilós súlyuk miatt. De próbálkoztak már azzal is, hogy a rendőrség rejtett nyomkövetőkkel ellátott csalikerékpárokat helyezett ki a gyakori kerékpárlopások által sújtott hollandiai városokban. Ehhez hasonló módszer hazánkban is létezik egy ideje. Az úgynevezett Tolvajkergetők akciói sokáig sikeresek és a közösségi média által futtatva népszerűek voltak, de a legutóbbi időben egyre több botrány, önbíráskodás és a személyiségi jogok semmibe vétele kezdte el kísérni a tevékenységüket.
Mindenesetre hazánkban általános tapasztalat, hogy vidéken, a kisebb településen kevesebb biciklilopás történik, noha (vagy éppen ezért) kevésbé ügyelnek a biztonságra az emberek. Ám minél nagyobb városban élünk, annál „jobbak” az esélyeink arra, hogy a bringa tolvajok áldozataivá váljunk.
De mit tehetünk a tolvajok ellen, hogy legalább csökkentsük a lopás esélyét? Az első és legfontosabb dolog: mindig lakatoljuk! Ám korántsem mindegy, mivel rögzítjük drótszamarunkat és az sem, hogy mihez. Minél vastagabb láncot használjunk, amit nem lehet pillanatok alatt átvágni, de a komolyabb U-alakú lakatok is jó védelmet biztosítanak. Ám figyeljünk oda arra is, hogy mihez kötjük oda a biciklit, mert mit sem ér a vastag lánc és a brutál erős lakat, ha a kerítés, amihez rögzítettünk, gyönge. Sokat segítünk magunkon továbbá, ha minél forgalmasabb helyet hagyjuk a kerékpárunkat.
Summázva: a legjobb esélyünk a lopás ellen akkor van, ha az „olcsó bringa-drága lakat-látható hely” kombót alkalmazzuk. De ez persze csak elmélet, hiszen ma már rengeteg kerékpár képvisel több százezres,vagy annál is nagyobb értéket. Mindenesetre pozitív adat, hogy a regisztrált kerékpárlopások száma Hajdú-Biharban a legutóbbi évek adatai szerint csökkent, hiszen míg 2012-ben 1115 esetet jelentettek be, ez szám 2013-ban 983-ra csökkent.
Szanyi Gergely, a Magyar Kerékpárosklub debreceni szervezetének vezetője szerint is nagyon fontos a megfelelő U-lakat, vagy a vastag acéllánc.
- Mindig mindenkinek el szoktam mondani, hogy a lakatra ne úgy tekintsen, mint egy átlagos bicikli tartozékra – hangsúlyozta a klubvezető – Az én lakatom például már 12 éves és a negyedik kerékpáromat óvja. Ez jól mutatja a jelentőségét és azt, hogy érdemes alaposan körüljárni, milyet vegyünk meg.
Szanyi Gergely szerint tipikus hiba a gyenge lakat és lánc használatán túl, amikor a biciklitulajdonosok olyan helyhez – például utcabútorhoz, oszlophoz – kötik bringájukat, amiről egyszerűen leemelhető a kétkerekű. Sokan elkövetik azt a hibát is, hogy nem biztosítják megfelelően a zárt helyen tárolt járművüket.
- Hihetetlennek tűnik, pedig igaz, hogy a statisztikák szerint a kerékpárlopások több mint fele zárt lépcsőházban és pincékben következik be -mutatott rá a Szanyi Gergely, aki szerint megesik, hogy az ilyen helyeket tárolt biciklit le se lakatolják.
Arra is ügyelni kell a szakértő szerint, hogy ne csak az első kereket rögzítsük. Sajnos, azonban számos olyan tároló van a közterületeken, amelyeknél szinte csak így lehetséges a „parkolás”. Egyre több fórumon sürgetik hazánkban, hogy jöjjön létre egy országos kerékpár nyilvántartó rendszert – valami olyasmi elv alapján, mint a kutyachip. Ezzel kapcsolatban Szanyi Gergely elmondta: egy ilyen rendszer valóban sokat segítene. Létezik is már ilyen - többnyire privát – hálózat, de a módszer akkor lenne igazán hatékony, ha teljes lefedettséget tudna nyújtani.
- Pontos adatok kellenének a kerékpárokról amúgy is – hangsúlyozta a debreceni szakértő. – Hiszen sokan nem gondolnak arra sem, mikor kerékpárt vásárolnak, hogy eltegyék a blokkot, felírják az alvázszámot és készítsenek egy fotót a járművükről. Pedig ha bekövetkezik a baj, valahogyan igazolni kellene, hogy a szóban forgó bicikli a mi tulajdonunk. Gyakori a vásárlás használtan is, különböző kereskedésektől. Ezzel kapcsolatban szoktam tanácsolni, hogy készüljön legalább egy kézzel írt adásvételi papír a legfontosabb adatokkal. Mert ha ilyenek nincsenek, gyakran tehetetlen a rendőrség, még azokban az esetekben is, amikor lefülelnek egy kerékpártolvaj bandát – egyszerűen nincs kinek visszaadni a biciklit...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)