Nemzeti emlékhely lesz a Nagytemplom és a Kollégium

---

Debrecen – Még ebben a hónapban módosíthatják a kulturális örökség védelméről szóló törvényt. Amennyiben a képviselők megszavazzák, nemzeti emlékhely lesz a Nagytemplom és a Református Kollégium. De mit is jelent ez pontosan?

---

A kormány még májusi ülésén döntött arról, hogy a történelmi emlékhelyekről és a nemzeti emlékhelyekről szóló új szabályozás - a korábbi kezdeményezésekkel ellentétben - nem önálló jogszabályként, hanem az örökségvédelmi törvény módosításával, annak rendelkezései között jelenik meg. Új elem a törvényjavaslatban, hogy a melléklet tételesen felsorolja a nemzeti emlékhelyeket. A törvényjavaslat mellékletében szereplő helyszíneket egy kivétellel a friss törvénymódosítás nyilvánítaná nemzeti emlékhellyé, így nem csupán listába foglalásról van szó.

Eddig kilenc hely szerepel a listán

Az Országgyűlés 2001-ben a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló törvénnyel már nemzeti emlékhellyé nyilvánította a millenniumi emlékművet és a hősök emlékkövét. A Hősök terén kívül a listán most a budai Várnegyed, a pesti Kossuth Lajos tér, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete, a Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcellája, a debreceni református Nagytemplom és Kollégium, a mohácsi történelmi emlékhely, az ópusztaszeri történelmi emlékpark, valamint a székesfehérvári romkert szerepel.

A lista még bővülhet, hiszen több képviselő is módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy újabb helyszínek kerülhessenek be a nemzeti emlékhelyek közé. A törvénymódosításról szóló vita már megkezdődött a parlamentben, a zárószavazást várhatóan szeptember végén tartják.

A Nagytemplom és a Kollégium nem vita tárgya

A debreceni Nagytemplom és a Kollégium nemzeti emlékhellyé nyilvánítása biztosnak tűnik, az ellen ugyanis eddig senki nem emelte fel a szavát.

„A szabadságharc idején nem csak a magyarországi reformáció fővárosa volt Debrecen, hanem 1849 januárjától júniusáig az egész országé, a magyar ellenállásé. Az ország, a nemzet innen védte Isten és természet adta jogait, az uralkodó által is szentesített márciusi-áprilisi törvényeket, amelyek Magyarországot az akkori Európa példamutató polgári demokráciájává tették. Az ország önállóságát megsemmisíteni akaró olmützi oktrojált alkotmányra a magyar országgyűlés – amely a debreceni Református Kollégiumban tartotta üléseit – válaszolni akart, ezért 1849. április 14-én elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ez az amerikai Függetlenségi Nyilatkozathoz hasonlóan hitet tett a független Magyarország gondolata mellett. Az elfogadott nyilatkozat azonban nem kapta meg a remélt európai támogatást. 1944. december 21-én nem véletlenül ült össze az ideiglenes magyar nemzetgyűlés Debrecenben: vonzóbbnak találták ezt az előképet, mint az 1919-es szegedi gondolatét. A magyar függetlenség gondolata miatt mindenképp indokolt a Nagytemplom és a Kollégiummal együtt hozzá csatlakozó téregyüttes felvétele a nemzeti emlékhelyek sorába” – olvasható az előterjesztésben.

Milyen előnyökkel jár a nemzeti emlékhely státusz?

A törvénytervezet rögzíti a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos állami feladatokat, ezek ellátásához pedig költségvetési pénzeszközöket rendel. A javaslat szerint a történeti és a nemzeti emlékhelyek nyilvántartásáról, megjelölésükről, állapotuk figyelemmel kíséréséről a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság gondoskodik. A bizottságnak és a kijelölt miniszternek érvényesítenie kell az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során. Emellett folyamatosan figyelemmel kísérik az emlékhelyek állapotát, és segítik annak megőrzését. Ezen túl a turizmusért felelős miniszterrel olyan programokat kell majd kidolgozniuk és megvalósítaniuk, melyek segítik az emlékhelyek bemutatását.

A Nagytemplom és a Kollégium is megújult, de…

A közelmúltban a Nagytemplomban és a Kollégiumban is végeztek rekonstrukciós munkákat. A templombelső 90 millió forintból újult meg, a Református Kollégium homlokzati épületét pedig 370 millió forintból újították fel. A tervek szerint azonban mindkét helyen folytatnák a munkát. Az egyházmegye a Nagytemplom külső renoválására, közel félmilliárd forintos forrásra már adott is be pályázatot. Emellett szeretnék a Kollégium teljes épületegyüttesét felújítani, ami a számítások szerint legalább 3,5 milliárd forintba kerülne. Amennyiben a két épület nemzeti emlékhely lesz, bizonyára nagyobb esély lesz a pénzek elnyerésére.