Kevesebb a madár a Nagyerdőn a vízhiány miatt

---

Debrecen – A tavalyi aszály nemcsak a mezőgazdaságban okozott károkat, az erdei madarakat is megtizedelte. Nehezebb élelmet találni az erdőben élő állatoknak. Madármegfigyelés mellett ragadozó szárnyasok fészkeit kutatta az a maroknyi önkéntes, akik az apafai erdőben barangolt vasárnap délelőtt. A programot a Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezte.

---

Kicsik és nagyok együtt figyelik a madarakat az apafai erdőben. Volt is mit nézni: hideg időben a cinkék, szúszkák, harkályok gyakran együtt mozognak – csapatokban keresik a táplálékot. A Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportja rendszeresen szervez ilyen programokat.

A túrázók egy sorban, egymástól néhány méterre indultak az erdőbe. Ragadozó madarak fészkeit keresték: ilyenkor lehet a legkönnyebben megtalálni ezeket. Tavasszal aztán visszatérnek, hogy megnézzék: milyen madárfaj költ benne. Az elmúlt aszályos év nemcsak a mezőgazdasági területeket viselte meg, a vízhiány miatt kevesebb a madár is.

- Itt főleg azokra a madarakra gondolok, amelyek ragaszkodnak a vizes élőhelyekhez. A megelőző évben rengeteg belvíz folt volt, tavasszal és ősszel sok vonuló parti madár, meg egyéb vízimadár talált élőhelyet meg táplálkozó területet, ebből a szempontból nagy volt a különbség a korábbi évekhez képest – magyarázza Koczka András, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület területi irodavezetője.

A szakember szerint a madárfaunában rendszeres a változás. A debreceni Nagyerdőben fészkelő madárfajok közül a fekete harkály és a citromsármány például csak az utóbbi évtizedekben jelent meg. Eltűntek viszont a külső hatásokra érzékenyebb ragadozó madarak, vagyis a barnakányát és a törpesast már nem érdemes keresni a környéken.

Dehir - Az erdei madarakat is megtizedelte a vízhiány