Kincses házban jártunk, Debrecen egyik szűk utcácskájában

---

Debrecen – Kicsik és nagyok egyaránt gazdagabban térhetnek haza a Tímárházból. Már 12 éve lankadatlan az érdeklődés.

---

Debrecen belvárosának egyik szűk utcájában, a Nagy Gál István utcán található az a kincses ház, melynek a kézműves mesterségek az ékkövei. Az 1904-ben épült ipartörténeti emlékház egykor egy tímárcsalád lakóotthonaként, illetve műhelyeként funkcionált.

- Ez az övezet volt az úgynevezett tímárnegyed, sok tímárcsalád élt ezen a környéken. A városrendezési tervek miatt a hetvenes évek után a negyed megsemmisült, és egyedül ez az épület maradt fenn. Az akkori városi tanács kulturális osztálya felvetette, hogy – mivel Debrecen kézműves iparának jelentős részét képezte a bőrfeldolgozás – vásárolják meg a Sárga család örököseitől az épületet és alakítsák át emlékházzá. A felújított és immár új funkciókkal ellátott épület végül 1995-ben nyitotta meg kapuit – mesélte Mátrai-Nagy Andrea, a Tímárház egységvezetője.

Nagy hangsúlyt fektetnek az értékőrzésre

Az alapvető célkitűzés az volt, hogy egy állandó kiállításon a tímármesterségnek – a mesterek és leszármazottaik felajánlásából – állítsanak emléket, valamint időszaki tárlatokon, két teremben a kortárs debreceni és Hajdú-Bihar megyei kézműves mestereknek kínáljanak bemutatkozási lehetőséget. Az állandó kiállítás esetében – helyszűke miatt – elsődlegesen a dokumentációs jellegre helyezték a hangsúlyt: oklevelek, emléklapok, bizonyítványok, régi újságcikkek, valamint – a teljesség igénye nélkül – néhány eszköz ad tanúbizonyságot a nagy múltú szakmáról. Az időszaki galériákban havonta-kéthavonta, egyéni és csoportos formában is lehetőséget kínálnak a helyi és a megyei kézműveseknek arra, hogy bemutatkozhassanak.

A látogatók azonban nemcsak a kiállított tárgyakat nézhetik meg, hanem az elkészítési folyamatokba is belepillanthatnak. A látványműhelyi soron jelenleg fazekas, hímző, sajt-, illetve szappankészítő mesterek dolgoznak. Az idők folyamán különböző kézműves mesterek váltották egymást ezekben a műhelyekben, de alapvetően mindig a legjellegzetesebb debreceni kézműves iparágak képviseltették magukat.

Az értékmegőrzés és a népszerűsítés egyaránt fontos részét képezi a munkának. A Tímárház egyben a Debreceni Értéktár székhelye is, azonban nem csupán ülésezés és ügyintézés zajlik az épület falai között. Missziójuknak tartják, hogy a helyi, megyei szintet átlépve országosan és a határon túl is megismertessék az értékeket. Legutóbb Nagyváradon, a Szent László Napokon tartottak bemutatót a helyi értéktárba felvett kincsekből. Arra is törekszenek, hogy más települések értéktáraival kulturális kapcsolatokat alakítsanak ki. Ennek keretében kiállításokat szerveznek más városokba, a következő alkalommal pedig vendégül látják őket.

- Debrecen – különösen kézműves kultúráját tekintve – évszázadokon keresztül fontos és meghatározó város volt. Ez az örökség fennmaradt, nem múlt el nyomtalanul, a mai kézművesipar mesterei még mindig változatlan lendülettel és energiával folytatják a munkájukat, nekünk pedig az a feladatunk, hogy népszerűsítsük. A Tímárház küldetése elsősorban az, hogy a helyiek mellett országos szinten és a határokon túl is megismertessük a debreceni és megyei kézművességet. Emellett pedig az oktatásra is kiemelt figyelmet fordítunk – tudtuk meg az egységvezetőtől.

Nagy az érdeklődés a táborok és a képzések iránt

Az intézmény működtetését 2005-ben vette át a Debreceni Művelődési Központ, az azóta eltelt tizenkét év pedig számos változást hozott. Az alapvető funkciók (kiállítások, látványműhelyek) megmaradtak, viszont kiegészült az oktatói feladatkörrel. Mátrai-Nagy Andrea elmondta, szívügyük az utánpótlás-nevelés, így különösen nagy hangsúlyt fordítanak arra, hogy már az óvodáskortól kezdődően megismertessék a gyerekekkel és a fiatalokkal a cívisváros és a megye kézműves mesterségeinek alapjait. Az egész év folyamán szerveznek játszóházi foglalkozásokat, a nyarat szinte végig táboroztatással töltik, valamint felnőtteknek szóló képzést is indítanak.

- A tanév befejeztével rögtön megkezdődik a táboroztatási szezon, amikor egy-egy hét alatt betekintést nyerhetnek a gyerekek a kézművesség rejtelmeibe. A kezdetek óta, 12 év alatt egyáltalán nem lankadt az érdeklődés, sőt egyre többen érkeznek hozzánk. Viszonylag nagy létszámmal indulnak a csoportok, és több olyan gyermek is van, aki hosszú évek óta visszatérő vendég – mondta el Mátrai-Nagy Andrea.

Az egységvezetőtől azt is megtudtuk, hogy 2010 óta felnőttképzés formájában népi játszóház-vezetői tanfolyamot indítanak. A 120 órás akkreditált képzés során a résztvevők alapvető tudást szerezhetnek a kézművesiparról, és gyakorlati szinten is megismerhetik a különböző mesterségeket. Főként pedagógusok érdeklődnek a tanfolyam iránt, azonban bárki jelentkezhet. A képzés végén bizonyítványt is kapnak a megszerzett tudásról, ezt követően pedig lehetőség van OKJ-tanfolyam formájában egy-egy mesterséget kitanulni.

- Az egyszerűbb és a komolyabb képzési formákkal rendkívül sok fiatal nyerhet betekintést a mesterségek hátterébe. Örömmel tapasztalom, hogy nagy az érdeklődés a táborok és a képzések iránt is, és a nálunk szerzett tapasztalat, tudás a későbbiekben is a látogatók hasznára válik – mesélte boldogan az egységvezető.