Belépés
Regisztráció
Kulisszatitkok a táblabíróságról – a Debreceni Ítélőtábla, ahogy csak kevesen látták
Szerző: Takács Péter Levente | takacs.peter.levente@dehir.hu Közzétéve: 2011.10.31. 11:52 | Frissítve: 2011.11.01. 08:03
Debrecen – Nemcsak tárgyalótermeket és jól őrzött cellákat rejt a Debreceni Ítélőtábla épülete. A bírák jól felszerelt könyvtárban, vagy éppen a teraszon is készülhetnek egy-egy tárgyalásra. A Dehir.hu most úgy mutatja meg az épületet, ahogy nem sokan látták.
Magyarországon 1871 után jelentek meg az ítélőtáblák. Egy ideig kettő működött: Budapesten és Marosvásárhelyen, de ezek nem tudtak megbirkózni a nagy számú üggyel, ezért a kormány úgy döntött, hogy kevésbé központosított rendszert hoz létre. Az ítélőtáblák szervezésének hírére Debrecen hamar reagált. Simonffy Imre polgármester 1889. július 18-án kinyilvánította befogadási szándékát. 1891-ben tizenegy királyi ítélőtábla jött létre: Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged és Temesvár székhellyel.
1949-ben és 1950-ben azonban átalakították az igazságszolgáltatás rendszerét. A fővárosban, Debrecenben, Szegeden, Győrben és Pécsen működő ítélőtáblákat 1949-ben felsőbíróságokká alakították, majd felszámolták. Ezután több mint 50 évet kellett várni az ítélőtáblák visszatérésére. 1999. január 1-jétől a fővárosban, Szegeden és Pécsett, 2005. január 1-jétől pedig Debrecenben és Győrben kezdte meg működését táblabíróság – utóbbi két városban 55 évi kényszerszünet után. Az ítélőtáblák felállításának indokai között a helyi és a megyei bíróságok terhének ésszerűbb megosztása mellett, az ítélkezés gyorsítása is szerepelt.
Bár a Debreceni Ítélőtábla 2005. január elsején megkezdte működését, de több mint egy évig a megyei bíróság épületében volt a székhelye, hiszen csak 2006 nyarán foglalhatták el az igazságügyi tömbben az ország legkorszerűbb táblabíróságát. A tömb másik részében a Fellebbviteli Ügyészség kapott helyett. A Debreceni Ítélőtábla hivatalos átadása 2006. november 10-én volt. A táblabíróságon négy megye – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg – fellebbviteli ügyeit tárgyalják, évente több mint kétezer esetet, így valóban szükség van a 4000 négyzetméteres épületre.
A táblabíróságon 72-en dolgoznak, köztük a 25 bíró, akik az öt tárgyalóterem mellett szükség esetén az aulában is tarthatnak tárgyalásokat. Ilyen eset volt például a Balla-gyilkosság tárgyalása, amikor a nagy médiaérdeklődés miatt volt szükség az aulára. Természetesen nemcsak tárgyalótermek vannak az épületben, a bírák irodáikon kívül például a jól felszerelt könyvtárban is készülhetnek a tárgyalásokra. És persze vannak az átlagos látogató számára láthatatlan helyek is, mint például az őrizetes helység vagy a beszélő; de igen jó a kilátás az épület teraszáról és a tetejéről is. A Dehir.hu képeivel az olvasó most ezeket a helyeket is bejárhatja.
Magyarországon 1871 után jelentek meg az ítélőtáblák. Egy ideig kettő működött: Budapesten és Marosvásárhelyen, de ezek nem tudtak megbirkózni a nagy számú üggyel, ezért a kormány úgy döntött, hogy kevésbé központosított rendszert hoz létre. Az ítélőtáblák szervezésének hírére Debrecen hamar reagált. Simonffy Imre polgármester 1889. július 18-án kinyilvánította befogadási szándékát. 1891-ben tizenegy királyi ítélőtábla jött létre: Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged és Temesvár székhellyel.
1949-ben és 1950-ben azonban átalakították az igazságszolgáltatás rendszerét. A fővárosban, Debrecenben, Szegeden, Győrben és Pécsen működő ítélőtáblákat 1949-ben felsőbíróságokká alakították, majd felszámolták. Ezután több mint 50 évet kellett várni az ítélőtáblák visszatérésére. 1999. január 1-jétől a fővárosban, Szegeden és Pécsett, 2005. január 1-jétől pedig Debrecenben és Győrben kezdte meg működését táblabíróság – utóbbi két városban 55 évi kényszerszünet után. Az ítélőtáblák felállításának indokai között a helyi és a megyei bíróságok terhének ésszerűbb megosztása mellett, az ítélkezés gyorsítása is szerepelt.
Bár a Debreceni Ítélőtábla 2005. január elsején megkezdte működését, de több mint egy évig a megyei bíróság épületében volt a székhelye, hiszen csak 2006 nyarán foglalhatták el az igazságügyi tömbben az ország legkorszerűbb táblabíróságát. A tömb másik részében a Fellebbviteli Ügyészség kapott helyett. A Debreceni Ítélőtábla hivatalos átadása 2006. november 10-én volt. A táblabíróságon négy megye – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg – fellebbviteli ügyeit tárgyalják, évente több mint kétezer esetet, így valóban szükség van a 4000 négyzetméteres épületre.
A táblabíróságon 72-en dolgoznak, köztük a 25 bíró, akik az öt tárgyalóterem mellett szükség esetén az aulában is tarthatnak tárgyalásokat. Ilyen eset volt például a Balla-gyilkosság tárgyalása, amikor a nagy médiaérdeklődés miatt volt szükség az aulára. Természetesen nemcsak tárgyalótermek vannak az épületben, a bírák irodáikon kívül például a jól felszerelt könyvtárban is készülhetnek a tárgyalásokra. És persze vannak az átlagos látogató számára láthatatlan helyek is, mint például az őrizetes helység vagy a beszélő; de igen jó a kilátás az épület teraszáról és a tetejéről is. A Dehir.hu képeivel az olvasó most ezeket a helyeket is bejárhatja.
2024.02.03.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)