Különbséget kell tenni az illegális migránsok és a vendégmunkások között, mondja a debreceni politológus

---

Debrecen – Bánki András politológus szerint már a jogszabályok szerint sem lehet a vendégmunkások magyarországi jelenlétének bérlenyomó hatása.

---

Megkezdődött a visszaszámlálás, már csak néhány hónap van hátra az Európai Parlamenti, valamint a helyi önkormányzati választásokig. A pártok és a politikusok egyre aktívabbak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a migráció, valamint a külföldi munkavállalók kérdésköre, illetve az akkumulátorgyártás és az ahhoz kapcsolódó zöld átállás került leginkább a politikai ellenfelek kereszttüzébe. 

A Debrecen Televízió Közügy című műsorában Bánki András politológus, a  Debreceni Hallgatók Politikatudományi Egyesületének (Depolit) elnöke elemezte az utóbbi idők történéseit. A szakértő elöljáróban elmondta: a migráció kérdésköre európai kitekintésben is előkelő helyen szerepel a közvélemény-kutatásokban. Az Európai Unió ugyanis bele szeretne nyúlni jogszabályokkal a rendszerbe. Szó van arról, hogy bizonyos kvótaszám alapján el kellene osztani a menekülteket a tagállamok területén – vannak, akik ezt támogatják, vannak, akik nem.

Bánki András hozzátette: a migrációt elutasítók között is van eltérés, mert például Olaszországnak, ahová sokan érkeznek a tengeren keresztül, érdeke, hogy a kötelező kvótát megszavazza az Európai Unió. Mert ugyan nem támogatják a bevándorlást, de céljuk, hogy hozzájuk kevesebben jöjjenek. Így aztán kevesebben vannak a kvótát ellenzők, de tudvalévő, hogy az EU-ban nem elég az egyszerű többség a döntések meghozatalához. 

A politológus közölte: alig néhány hete jelent meg a témával kapcsolatban a német köztévé felmérése. Ebben szerepel, hogy a választópolgáraik 52 százaléka tartja első számú problémának a migrációt.

A második helyen a klímaválság szerepel, de csak 20 százalékkal és a maradék osztozik a többi témán. Tehát az arányok jól mutatják a probléma súlyát. 

Ugyanebben a kutatásban szerepel, hogy a polgárok 60 százaléka nem látja képesnek Németországot több bevándorló fogadására. Ez azért is érdekes, mert korábban éppen a németek tartották szükségesnek a bevándorlást az iparuk számára. 

- Ám nagyon fontos különbséget tenni az illegális bevándorlás és a vendégmunkásnak érkezők között – mutatott rá a szakértő, aki szerint lényeges lesz a készülő új EU-s jogszabályban például az, hogyan szabályozzák a családegyesítést.

Bánki András ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett: a korábbi időszakok német vagy francia példái megmutatták, hogy amíg a vendégmunkások egyedül érkeztek meg dolgozni, elég jól belesimultak a társadalomba. Ám a családegyesítések után már sokkal nehezebben vették fel a befogadó társadalmak normáit. A szakértő úgy látja, a magyar kormány ezért is igyekszik időbeli korlátot szabni a vendégmunkások számára, hogy a családegyesítésekre sor se kerüljön. 

Bánki András például a Fülöp-szigetekről hazánkba érkező vendégmunkásokról szólva elmondta: az ő esetükben jelentősen csökkenheti a konfliktusok forrását a kereszténységükből fakadó közös normarendszer.

A nyugat-európai országokban azonban sokan élnek, akik a közel-keleti államokból menekültek el, ez pedig okozhatja a Hamasz és Izrael háborúja miatt elszaporodó antiszemita incidenseket. 

A politológus szerint nem igaz, hogy a vendégmunkások magyarországi jelenlétének bérlenyomó hatása lenne, hiszen jogszabály írja elő: nem kaphatnak a hazai minimálbérnél kevesebb pénzt. Ráadásul a lakhatásukat, étkeztetésüket és szükség esetén a munkába szállításukat a foglalkoztató cég oldja meg, ami plusz terheket ró a munkaadókra. Tehát sok szempontból kedvezőbb lenne számunkra helyi munkaerőt alkalmazni, de látható, hogy nincsen belőlük elegendő. Ebből következik, hogy a gazdaság fejlődése miatt ideig-óráig szükség lesz külföldi munkavállalókra.

- Érdekes kérdés, hogy például a több debreceni munkalehetőség beindít-e hazánkban egyfajta „belső migrációt” – vetette fel a politológus.

A napokban nyilatkozott arról Varga Zoltán debreceni DK-s országgyűlési képviselő, hogy ő bezáratna üzemeket. A politológus rámutatott: ebben az esetben egy politikus nem is más politikusokkal, hanem a gazdaság szereplőivel vitatkozik. Hiszen nem a kormány és egyes városok vezetői kezdeményezik a külföldi munkavállalók megérkezését, hanem az adott vállalatok, ha nem találnak helyben elegendő dolgozót. 

A közeledő önkormányzati választással kapcsolatban Bánki András megjegyezte: egy kampány általában három fronton zajlik. Az egyik szint a jelölteké, a másik a programoké. 

- De talán mind közül a legfontosabb, hogy a választásnak van egy kontextusa – magyarázta a szakértő. - Azaz, mi a tét, ami meghatározza az alaphangulatot. Az lehet az érdekük az összefogó baloldali pártoknak, hogy ezt megteremtsék.

Bánki András úgy véli, az Összefogás a cívisvárosért néven létrehozott egyesületben szereplő baloldali pártok célja lehet, hogy azt éreztessék a debreceniekkel: a választás tétje szinte kizárólag az akkumulátorgyárak léte vagy nemléte. 

A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg: