Legénybúcsún mulató férfiakkal és Liliomfival is találkozhatunk Debrecenben
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2020.08.10. 08:10 | Frissítve: 2020.08.13. 09:42
Debrecen – A Nagyerdei Szabadtéri Színpadon a klasszikus vígjáték musicalváltozatának címszerepében Nagy Sándort láthatjuk, aki már nagyon várja, hogy újra a debreceni közönség előtt játsszon. Interjú.
Idén is színes programkínálattal várja az érdeklődőket a Nagyerdei Szabadtéri Játékok: augusztus 16-án és 17-én 20 órától a magyar filmtörténet egyik legszerethetőbb klasszikusa, a Liliomfi zenés színpadi adaptációját láthatjuk, míg szeptember 1-jén és 2-án 20 órától a Legénybúcsú című vígjátékon nevethetünk nagyokat. Mindkettő főszerepében a népszerű színész, Nagy Sándor lép színpadra, akivel a közönséggel való újratalálkozásról és közeledő 40. születésnapjáról is beszélgettünk.
Nagy Sándor Magyar Attilával a Liliomfi egyik előadásán
Dehir.hu: Mi a legnagyobb vonzereje ezeknek az előadásoknak?
Nagy Sándor: A Liliomfi egy zenés adaptációja az 1955-ös filmnek, de rengeteg friss, új humor van benne. Mindkét előadást Szente Vajk barátom írta és rendezte, a Legénybúcsúban együtt is játszunk. Mindkét darab nagyon szeretnivaló, humoros és kedves, akárcsak a bennük megjelenő figurák. A szerethetőségüket növeli a karakterek közötti jó kapcsolat és az összetartásuk. A sztorit nem kell bemutatni a Liliomfi esetében: egy fiatal színész a szerelme kedvéért több szerepet is felölt a darab során, ebben Szellemfi van a segítségére, akit Magyar Attila alakít zseniálisan.
A Legénybúcsú pedig megállás nélküli nevetést garantál: jobb, ha mikroporttal játsszuk az előadást, ha anélkül tennénk, a poénok felét nem lehetne hallani a kacagástól.
Legutóbb Szegeden játszottuk kétszer 1200 ember előtt, óriási sikerrel és telt házzal, a közönség és mi is szeretjük. Mindkettő tűpontos előadás mind a prózai, mind az ének részét tekintve. A jó vígjáték olyan, mint a jó kotta, minden pontosan ki van benne találva. Szokták mondani, hogy könnyű műfaj a vígjáték, de szerintem az egyik legnehezebb, ha jól csinálják. Hús-vér figurákat jelenítünk meg a színpadon: az ő huncutságaikon, csetlés-boltlásaikon nevetünk, akárcsak a való életben.
Dehir.hu: Tapasztalták azt az elmúlt hetek előadásai során, hogy a közönség kiéhezett arra, hogy újra színházi élményben legyen részük?
Nagy Sándor: Igen, telt házzal játszunk mindent, ez az egyik ismérve annak, hogy az emberek nagyon vágynak a színházra, a kultúrára. Siófokon is 800-900-an nézték meg a Legénybúcsút, pedig a város a bulijairól híres, nem feltétlenül a színház miatt látogat el oda az ember. Amikor Szegeden játszottunk, egész nap szakadt az eső este fél 8-ig, mi 9-kor kezdtünk. Feltörölték a színpadot, játszani kezdtünk, az 1200 nézőt pedig nem zavarta az, hogy esik-e újra.
Azért is lehetnek ezek az előadások sikeresek, mert ez minőségi szórakoztatás: nem gatyaletolós vicceskedésről van szó, hanem komolyan előkészített előadásokról.
Vajk a dramaturgia és a figurák felépítése szempontjából is remek munkát végzett: fontos, hogy nincs bennük kisebb és nagyobb szerep, mindenkinek ugyanakkora részt és feladatot szánt benne.
Dehir.hu: Korábban is dolgoztak már együtt Szente Vajkkal?
Nagy Sándor: Természetesen. Akkor kezdtünk el komolyabban együtt dolgozni, amikor a Madách Színház 2009-ben meghirdetett egy musicalpályázatot, amire a Bolba Tamás, Galambos Attila és Szente Vajk szerzőhármas megírta a Csoportterápia című darabot, ami aztán nyert is a pályázaton. A nyereményünk az volt, hogy játszhattuk a nagyszínpadon, azóta már a 150. előadáson is túl vagyunk.
Dehir.hu: Voltak már túl jól vagy épp teljesen félresikerült legénybúcsún?
Nagy Sándor: Külön-külön jártunk már legénybúcsún, együtt még nem. A sztorit Vajk találta ki, így minden látott-hallott tapasztalását beleírta.
Dehir.hu: Több alkalommal lépett már fel Debrecenben, milyennek látja a helyi közönséget?
Nagy Sándor: Hálás, színházszerető és értő közönség a debreceni, szinte az egyik legjobb az országban, szívesen érkezünk a városba mindig. Amikor egy Agatha Christie-krimit, A váratlan vendéget vittük a városba, telt ház előtt játszottunk, és nagy figyelemmel követték az eseményeket.
Dehir.hu: A Liliomfi második debreceni előadása utáni napon, augusztus 18-án kerek születésnaphoz érkezik. Esetleg itt, Debrecenben is fognak ünnepelni?
Nagy Sándor: Nem hiszem, előadás után valószínűleg vissza kell jönnünk Budapestre, ugyanis egy új darabot próbálunk, amelyről részleteket még nem árulhatok el. Kevés időnk lesz már a próbákra, így minden lehetőséget meg kell ragadnunk. De talán úgy alakul, hogy lesz egy kis időnk Debrecenben maradni, ezt még nem tudom.
Dehir.hu: Mit üzenne a debreceni közönségnek?
Nagy Sándor: Azt üzenem, hogy mindenképp jöjjenek el ezekre az előadásokra!
A Liliomfiban a szerelmi vonal sem elhanyagolható amellett, hogy vicces, valamint ennek a nagy volumenű előadásnak nagyon szép a nyelvezete, a díszletei, a jelmezei.
Remek szereplőgárda érkezik a Nagyerdei Szabadtéri Színpadra: Szerednyey Béla, Csonka András, Barabás Kiss Zoltán, Kovács Gyopár, Jenes Kitti és Dobos Judit is fellép. Mi már nagyon várjuk.
Jegyek az előadásokra kaphatók a Kölcsey Központban, valamint online, kezelési költség nélkül a nagyerdeiszabadteri.jegy.hu oldalon.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)