Lovas Kiss Antal: kilépünk a normál rendből augusztus 20-án Debrecenben

---

Debrecen – Virágnyelven szólal meg az ünnep Debrecenben, a karneváli menet pedig kirajzolja a város fő csomópontjait a néprajzkutató szerint. Interjú.

---

Nemzeti ünnep, virágkarnevál, ünnep és hagyomány: Lovas Kiss Antal néprajzkutatóval, a Debreceni Egyetem oktatójával beszélgettünk a küszöbön álló augusztus 20-ról és jelképeiről.

Dehir.hu: Nem könnyű megfogalmazni, mi a lényege ennek a sokszínű, sokfelől megközelíthető nemzeti ünnepnek, mely ráadásul a történelem során is keresztülment többféle változáson. Hogy látja ezt a kérdést a néprajzkutató?

Lovas Kiss Antal: Nagyon izgalmas kérdés, hogy lesz jelentősége egy adott térben és egy adott időben az ünnepnek. Debrecen városának nagyon fontos identitás-meghatározó ünnepe a virágkarnevál. Ez talán oda is visszavezethető, hogy Debrecen jelentősége Trianon után hatalmas léptekkel felerődösödött, mivel az akkori határmegvonást követően a város átvette a határ túloldalán rekedt térségi szervezőközpont, Nagyvárad szerepét. A szocializmusban beindult egy lényeges változás: az iparosodás maga után vonta a falusi lakosság városba áramlását. Eredendően paraszti származású emberek kerültek hirtelen Debrecenbe, s általuk keveredett a városi és a falusi kultúra. Ami azt is jelenti, ha egy ilyen nagyrendezvényre gondolunk, mint a virágkarnevál, hogy a szervezőknek olyan szimbólumokat kellett keresniük, amelyek sokakat tudnak megszólítani. A virág pontosan ilyen. Van jelentősége a polgári kultúrában, hiszen napjainkig figyelünk arra, mikor kinek milyen virágot adunk, milyen fajtát, milyen színűt, és ott a hihetetlenül gazdag jelképrendszere a néphagyományban is. Nem pontosan ugyanazt üzeni mindenkinek, de egyetemes szimbolikájának köszönhetően sokakhoz elér az üzenete.

Dehir.hu: S hogy kerülnek a képbe a virágkocsik?

Lovas Kiss Antal: A virágok köré szerveződő kulturális hagyomány kiegészül a 20. századi technika elemeivel is, azaz a virágba burkolt gépkocsikon, mozgásban jelenik meg. A virágkarnevál története így egyben az ünnep változásának a története is, amelyben az éppen országos vagy helyi trendek is tetten érhetők. Az iparosodásra büszke Debrecenben az állami vállalatok jelenlétét és létezését hirdették a felvonulások. A rendszerváltozást követően pedig a nagy nemzetközi cégek virágba öltöztetett reklámjaiként is funkcionáltak a karneválon megjelenő virágkocsik. A karnevál változó üzenetét jól szemléltetik azok az együttesek és csoportok is, amelyek állandó résztvevői a rendezvénynek. Az egyre inkább városi, gyakran globális szimbolikát megjelenítő virágkocsik ellenpontjaként pedig a néphagyomány értékeit felmutató néptánccsoportok jelenléte is felértékelődött. Mára a virágkarnevál struktúrája mögé pedig odarendeződött például a környező magyarság identitása, de megjelentek az európai hagyományok is. Emlékszünk, mekkora sikerrel lépnek fel például az olasz zászlóforgatók? Ebben az is benne van, hogy európaiságunk előtérbe került és felerősödött a rendszerváltozás környékén.

Dehir.hu: S hogyan értelmezzük magát a karnevált? Sokaknak a karnevál olyan, mint a riói, amihez képes a debreceni azért eléggé más.

Lovas Kiss Antal: A karnevál a mi magyar felfogásunkban többnyire egy vonuló, maskarás ünnep. Kétféle megnevezése van ennek a megjelenésnek, de a farsang már foglalt a tavaszi ünnepkörben. Ahogy farsang idején, úgy a virágkarneválon is jelmezes emberek vonulnak fel, illetve virágba öltözött kocsik jelennek meg. A Debreceni Virágkarnevál voltaképpen egy sajátos életörömöt sugalló ünneplési formával ad hangsúlyt az augusztus 20-i nemzeti ünnepünknek. Egy olyan ünnepi időszak ez, amiben kiemelt jelentősége lesz annak, hogy kilépünk a normál rendből, s egy azon kívülit valósítunk meg. Minden erről szól Debrecenben augusztus 20-án. Az utca, ahol forgalom dübörög máskor, hirtelen felvonulási térré válik illetve közönséggel telik meg. Az útvonal pedig, mely az állomástól a Nagytemplomon keresztül a Nagyerdőig tart, s ahol végigvonulnak a szereplők, kiemeli, mintegy megmutatja a város fő csomópontjait. Az alapvetően szórakoztató célú virágkarnevál szimbólumkészletét és a résztvevők összetételét nyomon követve kirajzolódnak egyébként olyan időszakok, ahol egyszer az európaiságunk, majd az egyedi magyar értékeink válnak hangsúlyossá. Mint ahogyan a virágkarneválról a legtöbb ember számára Debrecen városa jut az eszébe, így azt is mondhatjuk, hogy az elmúlt évek során a helyi identitás részévé vált ez az ünnep.

Dehir.hu: Nem feledkezhetünk meg az államalapító királyról sem, ha augusztus 20-ról beszélünk.

Lovas Kiss Antal: Szent István ebben a tekintetben az európai kultúrához és a keresztény valláshoz való kötődést is jelenti. Ő a kereszténység meghatározó alakja Magyarországon. S láthatjuk, hogy a rendszerváltozást követően, a korábbi ateista világkép után megint előtérbe kerül a kereszténység eszméjének értelmezése, újraértelmezése. Kereszténység, európaiság – és ami napjainkban ismét a középpontba került, az a magyarság. Ezek mind jelen vannak az ünnepen.

Dehir.hu: Hogyan, s mi által tud fennmaradni az ünnep?

Lovas Kiss Antal: Kellenek hozzá azok, akik részt vesznek az ünnepen. S az is fontos, hogy ne csak a helyieknek szóljon, hanem egy nagyobb közösségnek. A virágkarnevál, ami része a magyar kultúrának, pontosan ilyen. Az egyik oldalról nézve vonzó turisztikai esemény, amin keresztül a közösség fel tudja mutatni a hagyományát. Másrészt az ünneplésben egyszerre jelenik meg a város természetközelisége, az agrártradíciók és a „virágnyelven” közvetített esztétikai tartalom. Úgy gondolom, egy olyan univerzális szimbólumot sikerült megtalálni a virágban, ami utal a város identitására, ugyanakkor az ünnepre is. Azzal pedig, hogy a virágkocsikat bemutatták Nagyváradon is, vagy most elviszik nem csupán oda, hanem Ungvárra is, a karnevál kilép a város teréből. Így a virágkocsik a kapcsolatépítés (a voltaképpen már nem is létező) határon átnyúló összetartozás kinyilvánításának eszközeivé is váltak.