Történelmi pillanat: maga mögött hagyhatja a város a terheket

---

Debrecen – Adósságátvállalás, Déri Múzeum, hajléktalanmelegedő: így látja a Fidesz és az MSZP frakcióvezetője.

---

Gyorsan és parázs viták nélkül zajlott le csütörtökön a debreceni képviselő testület soron következő ülése. Többek között a város adósságrendezéséről is szó volt, a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az állam átvállalja Debrecen maradék adósságát, így a  folyószámlahitellel együtt tízmilliárd forintos tehertől szabadult meg az önkormányzat. Kósa Lajos polgármester alá is írta az átvállalásról szóló megállapodást a Belügyminisztériumban.

Balázs Ákos, a debreceni Fidesz-frakció vezetője a Köz-Ügyben történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, s kiemelte, az eladósodott önkormányzati rendszert konszolidálta az adósságátvállalás, mely új fejezetet nyithat a települések, így a cívisváros életében.

Szathmári Károly, az MSZP frakcióvezetője szerint csak az adósságállomány kialakulásában volt nézetkülönbség. Hangsúlyozta, egyelőre nem tudni, hogy a felszabadult összeg, ami nagyjából évente egymilliárd forint, a városnál marad-e, s azt szabadon felhasználhatja-e az önkormányzat fejlesztésekre, vagy az adósságvállalás azzal jár majd, hogy a normatív támogatások terén is lesz csökkenés. Aggodalmát fejezte ki, hogy szerinte kevés pénz van a városüzemeltetésre, például a hóeltakarításra. Szerinte  a fejlesztéseknél is kevés volt a város önrésze, a beruházások nagyobb részét uniós támogatásból finanszírozták.

Balázs Ákos úgy reagált, hogy a felvett hitelek olyan célokat szolgáltak, amelyekből profitált a város, s melyek nélkül nem tartana ott Debrecen, ahol most.

- Magunk mögött hagyhatjuk azokat a terheket, amikkel korábban együtt kellett dolgozni. A felvett hitelek beruházásokra, fejlesztésekre mentek el, ezek munkahelyeket teremtettek és helyi adóbevétel-növekedést jelentettek. Tavaly 400 millióval nőttek az adóbevételek. A városba összesen 58 milliárd forint uniós forrás érkezett, ehhez pedig igenis jelentős önerőt vállalt a város, ezek nélkül nem is lehetett volna megvalósítani a fejlesztéseket. Évente 2-3 milliárdot kellett hozzátenni az uniós támogatásokhoz – mondta a frakcióvezető. Hozzátette, a költségvetés elfogadása után lehet majd látni, mennyivel csökkenek évente a kiadások, s mennyi pénz marad a települések kasszájában.

Korábban nagy sajtóvisszhangot váltott ki az, hogy egy Erzsébet utcai ingatlanban akarták megnyitni az új hajléktalanmelegedőt. A lakosság tiltakozása azonban felülírta az elképzeléseket. A közgyűlés döntése szerint így más funkciót kap az ingatlan, raktárként fogják hasznosítani.

Szathmári Károly ezzel kapcsolatban azt mondta,  szükség van arra, hogy a hajléktalanoknak nappali melegedőt alakítsanak ki, de nagyon nehéz megtalálni azt a helyszínt, ahol nem ütköznek lakossági tiltakozásba. Megjegyezte, konszenzusra kell jutni a lakossággal, ugyanakkor a hajléktalanokról is gondoskodni kell.

Balázs Ákos kiemelte, az nem megoldás, ha a város szélére viszik ki a melegedőt, odáig nem fognak elmenni az emberek, inkább az utcán maradnak. Az a cél, hogy a létszámnak megfelelő helyet találjanak majd.

A Déri Múzeum felújításával kapcsolatban felmerült nehézségek ügyében sem volt vita a képviselők között. Mint ismert, egyelőre hiányoznak olyan munkák, amiket az uniós támogatási szerződés tartalmazott, s lehet, hogy az önkormányzatnak körülbelül 70 millió forintot kell költenie a felújítás befejezésére. Balázs Ákos kiemelte, lehetőség szerint a felújítást eddig végző céggel csináltatják meg a hiányzó technikai fejlesztéseket: úgy, hogy a városnak ne kelljen pluszpénzt fizetnie. Szathmári Károly szerint az összes munkának be kellett volna férnie a mintegy 560 millió forintos fejlesztési keretösszegbe, ezért miután kinyit a múzeum, a felelősök felkutatásával is érdemes volna foglalkozni.

A teljes beszélgetést az alábbi videóban megnézheti

Dehir - Köz-ügy 2014-01-30