Mátyás király megengedte a debrecenieknek, hogy ne fizessenek adót
Szerző: Takács Péter Levente | takacs.peter.levente@dehir.hu Közzétéve: 2013.04.11. 08:54 | Frissítve: 2013.04.11. 13:41
Debrecen – Már a középkorban fontos szerepet játszott Magyarország életében városunk. A királyok sorra jutalmazták a debrecenieket hűségükért és bátorságukért.
Debrecen történelme kapcsán I. Lipót neve ismerősen csenghet, hiszen a Habsburg-házból származó uralkodó volt az, aki 1693. április 11-én Debrecennek adományozta a szabad királyi városi rangot, ezért ünnepeljük ekkor a város napját. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy nem I. Lipót volt az első király, akinek szorosan kötődött Debrecenhez.
Több mint háromszáz évvel korábban Károly Róbert már igencsak meghatározó szerepet játszott a város életében. Az Anjou király uralkodása első időszakában még az országot uraló főnemesekkel küzdött – többek között a Borsákkal. 1317 tavaszán Debrecen mellett zajlott az egyik ütközet, ahol Debreceni Dózsa nádor, a királyi sereg fővezére szétverte Borsa Kopasz nádor hadait. A fontos csatában debreceni jobbágyok is részt vettek. A király nagyon hálás volt a debrecenieknek a szolgálatukért.
A korabeli művek tanulsága szerint Károly Róbert többször is járt Debrecenben. 1332-ben egy nyírbátori oklevélben említette Debrecen „bíráit, esküdtjeit, hospeseit és kereskedőit”, ez a bizonyíték rá, hogy ekkor már létezett tanács a városban. Az igazán nagy megtiszteltetés azonban csak évekkel később, 1361-ben érte a várost, ekkor kapta meg ugyan is a mezővárosi rangot Károly Róbert fiától. I. Lajos király a szabad bírói és tanácsválasztási jogot adományozta Debrecennek. A Váradon kelt oklevélben is megemlítik, hogy a debreceniek a Károly Róbert király iránti hűségükkel és a bátorságukkal érdemelték ki a mezővárosi címet.
„Mi Isten kegyelméből Magyarország királya... jelen levelünkkel mindenkinek, akiket illet, emlékezetül adjuk, hogy figyelembe véve Debrecen város polgárainak, lakóinak s a városhoz tartozó területeken és tartozékokon élő embereknek érdemeit, melyeket azok boldogemlékű szeretett Károly, királyi atyánk iránt az ő hűtlen alattvalói és ellenségei ellenében vérük nem kismértékű kiontásával bizonyítottak, majd őszinte alázattal nekünk megmutatták hűségességüket, kegyelmesen olyan örök időkre szóló szabadságot biztosítunk nekik, hogy mindenféle peres ügyekben a maguk köréből és maguk által választott ítélő és esküdt bírák útján ítélkezzenek lakostársaik felett s a birodalmunkban régtől fogva érvényes városi szabadság alapján teljes joggal és hatalommal hozhassanak ítéletet.”
Később, Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt még tovább fejlődött Debrecen. A király a város által kivívott érdemekért cserébe megengedte, hogy Debrecent falakkal vegyék körül. Zsigmond vásártartási jogokat is adományozott, többek között Szent György napján (április 24.), Boldogasszony mennybemenetele napján (augusztus 15.) és Antal napján (január 17.) tarthattak vásárt. 1411-ben a király olyan kiváltságot adott a debreceni kereskedőknek, hogy portékáik után az ország egyik részében sem kellett vámot fizetniük, s a harmincad fizetése alól is mentesült a város. 1419-ben pedig Zsigmond mindenféle vámfizetés alól felmentette a debreceni kereskedőket.
Mátyás király is bevéste nevét Debrecen történelemkönyvébe. Az „igazságos” 1458-ben a város fejlesztése céljából, valamint a polgárok érdemeiért cserébe felmentette a debrecenieket a kincstári adó fizetése alól. Egy évvel később Mátyás megerősítette a jobbágyok Debrecenbe költözésének szabadságát, majd 1470-ben megengedte, hogy azok a jobbágyok, akik tartozásukat kifizették, bárhonnan beköltözhessenek a városba. Később elvette az árumegállító jogot Nagyváradtól, s Debrecennek adományozta. 1479-ben Mátyás király anyja, Erzsébet is megerősítette a debreceni polgárok szabad költözködési jogát. Mátyás utolsó Debrecent érintő intézkedései között szerepelt, hogy 1484-ben felmentette a város lakóit mindenféle személyi és vagyoni adó fizetése alól, majd azt is megengedte a debrecenieknek, hogy a kincstártól vett sót eladhassák. Utóda, Corvin János 1492-ben megerősítette mindazokat a jogokat és a kiváltságokat, amelyeket Debrecen Mátyás királytól nyert.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)