Mennyiért kockáztatják az életüket a debreceniek Afganisztánban?

---

Debrecen – Azt mindenki tudja, hogy a debreceni Bocskai dandár katonái nem csak a hazaszeretet és a kalandvágy miatt mennek Afganisztánba. Mi most eláruljuk, mekkora összegért kockáztatják az életüket.

---

A lassan tíz éve tartó konfliktus fogságában élő Afganisztán a legveszélyesebb helyek egyike. Szlankó Bálint haditudósító Maximum nulla áldozattal című könyvében hangsúlyozza, hogy a magyar katonák harci feladatokat hajtanak végre Afganisztánban, így egy valódi háborúban vesz részt a Magyar Honvédség, s nem csupán hagyományos békefenntartói feladatokat látnak el a magyarok. Ilyen küldetése Szlankó szerint a Magyar Honvédségnek a második világháború óta nem volt. A feladat ellátása sajnos áldozatokkal is jár; először két magyar tűzszerész halt meg Afganisztánban, majd egyre gyakrabban érkeztek a hírek halálos lövést kapó honvédekről vagy gyilkos robbantásokról.

A debreceni dandár is veszített már katonákat

Nemrégiben a debreceni Bocskai István Lövészdandár katonái is gyászoltak. Egy közlekedési balesetben Dálnoki András szakaszvezető, toronylövész, valamint Róth Orsolya őrmester, a jármű parancsnoka vesztette életét. Róth Orsolya és Dálnoki András is a 39. lövészzászlóaljban szolgált, tapasztalt katonák voltak; több külföldi misszióban vettek részt korábban.

Afganisztánban meglehetősen sok debreceni szolgál. Február elején az 5. Bocskai István Lövészdandár 450 katonája indult az ázsiai országba és Koszovóba külhoni misszióra. A dandár katonái már hosszú évek óta segítenek helyreállítani a békét Afganisztánban, a februárban elindult misszió immár a tizedik váltás volt.

Miért mennek?

A veszélyt több okból vállalják a debreceni katonák. Kétség nem férhet ahhoz, hogy döntésük meghozatalához a kötelességtudat, a hazájuk iránt érzett szeretet, a segíteni akarás, a szakmai fejlődés lehetősége, valamint a kalandvágy is hozzájárul. És persze ahhoz sem férhet kétség, hogy a döntésben szerepe van a külhoni szolgálattal járó előnyöknek is. Azt még nem tudni, a jövőben mehetnek-e, és ha mehetnek, milyen feltételekkel korkedvezményes nyugdíjba a katonák, a jelenlegi szabályozás viszont úgy szól: a külhoni szolgálat kétszeres szorzóval számít bele a szolgálati időbe. Azaz aki sokat van Afganisztánban, hamarabb élvezheti a nyugdíjas éveket.

Itthon nem keresik magukat degeszre

A nyugdíj csak a jövő, a katonának azonban addig is el kell tartani a családját. Már pedig a magyar katonák nincsenek túlfizetve. A csapatszintű szervezeteknél (ebbe a körbe tartozik a Bocskai dandár is) például egy szakaszvezető bruttó 137 ezer 768 forintot kap, egy őrmester 155 ezer 68 forintot, egy hadnagy pedig 239 ezer 396 forintot. Egy százados bruttó bére 338 ezer 512 forint, egy ezredesé 517 ezer.

Külföldön a pénz többszöröse az itthoninak

A külhonban szolgáló magyar katona a hazai illetményére is jogosult, azaz a bérét folyamatosan utalják a számlájára, ezen túl úgynevezett devizaellátmányt kapnak; ez pedig az alacsonyabb beosztásban szolgálók esetében többszöröse az itthoni fizetésüknek. Egy szakaszvezető nettó 564 ezer, egy őrmester 579 ezernek forintnak megfelelő devizát kap. Egy parancsnoki beosztásban lévő hadnagynak 720 ezer, egy nem parancsnok hadnagynak 703 forintnyi deviza jár havonta. Egy százados, attól függően, hogy parancsnok vagy nem, 728-746 ezer forintban részesül, egy ezredes 877 ezret kap az itthoni bérén felül.

Ezen túl a katonák különböző pótlékokkal (parancsnoki, idegennyelvtudási, tűzszerész, repülési) növelhetik fizetésüket, emennyiben a pótlékra előírt feltételeknek megfelelnek. A katonáknak ebből a pénzből kell kint gazdálkodniuk, de természetesen az ellátást megkapják, így olyan sokat nem költenek a misszióban.

Vajon meddig?

A franciák 2012 végéig kivonnák katonáikat Afganisztánból – jelentette be Nicolas Sarkozy a napokban, azt azonban még nem tudni, a magyarok meddig maradnak Ázsiában. Az biztos, hogy a Honvédelmi Minisztérium költségvetése kisebb, mint tavaly volt, ráadásul az év eleji zárolások miatt az összeg tovább csökkent. Benkő Tibor vezérkari főnök korábban úgy nyilatkozott, egyetlen katona sincs „feleslegesen” kint, s a létszámcsökkentésre csak akkor kerülhet sor, ha a helyi katonai erők és a civil szféra nagyobb részt tudnak átvállalni az afgán újjáépítésből.

Erre egyébként Hamid Karzai afgán elnök már többször utalt. Karzai úgy véli, a tartományi újjáépítési csoportok (PRT) jelenlétével a jövőben párhuzamos kormányzati struktúrák működnének az országban, ez pedig nem az afgán nép érdeke. „Az átmenet azt jelenti, hogy minden az afgán vezetés irányítása alá kerül. Ennek értelmében pedig nem marad hely a PRT-k számára” - mutatott rá az afgán elnök.