Miklósvölgyi Péter: a Campuson mindenki szeretne fellépni

---

Debrecen – A zenekari gázsik a Campus költségvetésének alig 35 százalékát teszik ki, mondja a főszervező, aki idén esőmentes fesztiválra számít.

---

Noha a Campus Fesztivál a legnagyobb, emblematikus jellegű rendezvényük, ám a Debreceni Campus Nonprofit Kft. teljes tevékenységének, árbevételének körülbelül egytizedét teszi ki – árulja el a cég vezetője, Miklósvölgyi Péter, aki szerint a Campus közönsége nem sznob, ám jóval igényesebb az átlag fesztiválok közönségéhez képest.

Dehir.hu: Hamarosan kezdődik a Campus. Minden úgy megy, ahogy tervezted?

Miklósvölgyi Péter: Sose megy úgy semmi, ahogy tervezzük, de hát ez a szép az életben... Nagyon nehéz volt összeszedni a támogatókat, a Campus ugyanis szponzorok nélkül, csak a jegybevételből nem tudna megállni. Három évvel ezelőtt például úgy voltunk vele, hogyha az előző év novemberében még nem tudtuk, kik lesznek a fő támogatók, akkor úgy éreztük, nagy baj van. Most meg ott tartunk, hogy a főtámogatói szerződéseket a rendezvény előtt egy hónappal írtuk alá. A kampánnyal természetesen el kellett indulni, de tény, hogy nagy bajban lennék, ha mondjuk a támogatóink fele hirtelen visszalépne. Általában azt gondolják az emberek, ha van egy rendezvény, akkor ki kell fizetni a zenekarok fellépti díját, és emellett még lesz egy kis technikai költség. Ehhez képest a zenekari gázsik a fesztivál költségvetésének körülbelül 35 százalékát teszik ki. A többi? Technika, személyzet, reklám... Körülbelül 100-150 millió között van a kiadási oldal.

Dehir.hu: Egy ilyen fesztivál megszervezése nagyon nagy munka. Az ideivel mikor kezdtetek el foglalkozni?

Miklósvölgyi Péter: Rendezvényes cég vagyunk, tehát gyakorlatilag egész évben kapcsolatban állunk a fellépőkkel, illetve mindenkivel, aki szolgáltatóként vagy egyéb módon kapcsolódik a rendezvényhez. Általában amikor lemegy az adott fesztivál, augusztus környékén kivesszük a szabadságot, majd visszatérünk szeptemberben, és ahogy elindulnak az őszi programok, már kezdünk tervezgetni. Ilyenkor már látjuk, mi az, ami jól megy, melyik zenekar látogatottsága nőtt vagy csökkent, kinek volt jó koncertje. Sok visszajelzésünk van szerte az országból is, hiszen a csapatunkból többen dolgoznak másfelé is. Van például kollégám, aki dumaszínházas szervezéssel foglalkozik, és olyan is, aki a Tankcsapda turnémenedzsere. De minden szinten megy az információcsere: nézünk tévét, hallgatunk rádiót, figyeljük a tehetségkutató műsorokat – bár onnan talán még sohasem hívtunk meg senkit, mert az egy más műfaj... Így kialakul bennünk, hogy kit érdemes megvenni és mennyiért. Ki az, aki tavaly törzsfellépő volt, s jöjjön újra, vagy új szereplő, akivel kapcsolatban ki kell találni, hogy hova, milyen színpadra tegyük majd.

Dehir.hu: Mekkora stáb dolgozik azon, hogy sikeres legyen a rendezvény?

Miklósvölgyi Péter: A fesztiválon heten-nyolcan dolgozunk év közben, mindenkinek megvannak a maga feladatai, s hetente egyszer leülünk egyeztetni, hol tartunk. Én például a szponzorációért és a központi koordinációért felelek, van, aki programokért, a biztonságért vagy a technikai körülmények megteremtéséért. A fesztivál helyszínén olykor 4-500 ember is dolgozik: technikusok, rendezők, vendéglátók, biztonságiak...

Dehir.hu: Mi a helyzet a debreceni fellépőkkel?

Miklósvölgyi Péter: Nem könnyű az itteni zenekarok kezelése, mert sokan vannak, akik saját örömükre zenélnek, és gyakran meg vannak győződve róla, mennyire kiemelkedően jó az, amit csinálnak, és a Campuson természetesen mindenki szeretne fellépni. Borzasztóan nehéz nemet mondani, különösen, mert sokan minket okolnak később, hogy azért nem tudnak boldogulni, mert nem kapnak fő műsoridőben, mondjuk a nagyszínpadon lehetőséget. Debrecen ebben az értelemben különben nagyon jó hely, van vagy ötven-száz ilyen zenekar, és sokan álmodnak a Campusról. Igyekszünk az összes zenei anyagot meghallgatni, hogy lássuk, ki alkalmas arra, hogy itt játsszon. A fesztivál ugyanis alapvetően üzleti vállalkozás, még akkor is, hogy a mi cégünk nonprofit jellegű, mert így is nyereségesnek kell lennie, és profitot termelnie – amit természetesen visszaforgatunk.

Dehir.hu: Ez már nem az első alkalom, hogy a Nagyerdőn lesz a buli. A helyszín jól vizsgázott a korábbiakban. Mire számítasz most? Mennyivel lesz más az idei fesztivál, mint a korábbiak?

Miklósvölgyi Péter: Nem számítok nagy különbségre a hangulatában, mert jó volt eddig is, és szerintem most is az lesz. Természetesen mindig vannak újdonságok, újabb helyszínek. Idén leginkább abban bízok, hogy esőmentes fesztivál lesz, mert ilyen még nem volt, és matematikailag ott tartunk, hogy talán eljött ennek is az ideje. Tavaly a szombati napot gyakorlatilag agyonverte az eső. Hiába voltak pár ezren, akik az eső ellenére is igyekeztek jól érezni magukat, azért nagyon komoly veszteséget hozott a rossz idő.

Dehir.hu: Magyarországon nyáron egymást érik a fesztiválok. Mi adja a Campus a sajátosságát? Mitől debreceni ez a buli?

Miklósvölgyi Péter: Ez egy klasszikus, nagyon igényes magyar fesztivál, amiben mindig van külföldi csemege. A Campus közönsége nem sznob, de kulturált és bulizni vágyó igényes látogatókból áll. Ezért lehet itt egy kis irodalmat, dumaszínházat, sportot, filmet vagy éppen mozgásművészeti bemutatókat becsempészni. Szerintem egy kicsit igényesebb, intelligensebb közönségünk van, mint az átlagos fesztiváloknak. Ezzel természetesen nem akarok leminősíteni senki mást, egyszerűen ez jön vissza a biztonsági embereinktől, a mentősöktől, és általában a fellépők is ezt mondják. De hát tudjuk, Debrecen szellemi értelemben Kelet-Magyarországon eleve egy sziget, s ezen belül egy másik sziget az egyetem, ami ennek a fesztiválnak a tömegbázisa.

Dehir.hu: Mekkora közönségre számítasz idén?

Miklósvölgyi Péter: Örülnék, ha a tavalyi létszámot el tudnánk érni: akkor a négy nap alatt ötvenezren fordultak meg a Campuson.

Dehir.hu: Van-e adat arról, mennyire vonzó a Campus a külföldiek számára?

Miklósvölgyi Péter: Jönnek ők is, mérhető a számuk, de mivel mi nem tudunk annyi pénzt kigazdálkodni, hogy erős nemzetközi sztárprogramot hozzunk, így nem elsősorban rájuk számítunk. A külföldről érkezők zöme különben a határon túli magyarok lakta területekről érkezik.

Dehir.hu: Nagyon sokféle program lesz idén július 25. és 29. között. Mit emelnél ki, mit tartasz a legfontosabbnak? Te mit nézel majd meg feltétlenül? Vagy a szervező nem ér rá ilyesmivel foglalkozni?

Miklósvölgyi Péter: Arra ritkán van időm, hogy valamit végigüljek, de szívesen benézek minél több programra, hogy benyomásokat, tapasztalatokat szerezzek, lássam, milyen a hangulat, hogy játszik a zenekar, mekkora a siker. Amit kiemelnék különben az talán az Apocalyptica. Amikor pár éve láttam őket a Szigeten, akkor szinte földbe gyökerezett a lábam, mekkora tömeget vonzottak, s milyen fantasztikus hangulatú koncertet adtak – egy dobos és három csellista klasszikus hangszerekkel.

Dehir.hu: Szóba jött korábban a Morcheeba is. Mi billentette a finnek felé a mérleg nyelvét?

Miklósvölgyi Péter: Igen, de ahhoz képest, hogy ők már nincsenek pályájuk csúcsán, olyan magas gázsit kértek, mintha ott lennének. Biztos sokan megnézték volna őket, de csak miattuk valószínűleg kevesen váltottak volna jegyet. Szemben az Apocalypticával, melynek a rajongótábora erősebb: aki őket szereti, a tapasztalatok szerint aktívabb jegyvásárló.

Dehir.hu: Mit ajánlasz annak, aki a Campusra készül?

Miklósvölgyi Péter: Arra számítson, hogy jól fog bulizni. Mi a magunk részéről nagyon készülünk, s figyelünk arra, hogy maximális biztonságban érezze magát mindenki, a menekülési, a kiürítési tervek is rendben vannak, felkészült a csapat. Biztos vagyok benne, hogy szervezési hibák miatt senki nem fog csalódni a Campusban. De attól sem kell tartani, hogy a rendészek agresszívan bánnak a vendégeinkkel, vagy esetleg iparszerűen átvágnák őket a vendéglátásban. Mi garantáljuk, hogy nyugodt körülmények között, kulturáltan szórakozhatnak majd a Campus látogatói.