Mocsarak maradnak a Debrecen környéki tavak helyén?

---

Debrecen – A szakember szerint az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még lehet valamit tenni a tavak kiszáradása ellen, különben mocsarak veszik át a helyüket.

---

Kritikus szintre apadtak a Debrecen környéki állóvizek. A Vekeri-tó vízszintje, az aszályos nyár miatt a szokásos két méter helyett a legmélyebb részeknél is csak nyolcvan centiméteres. A vízhiányról és annak hatásáról volt szó a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának kedd esti adásában, ahol Grigorszky István, a Debreceni Egyetem hidrobiológiai tanszékének docense volt a vendég. A szakértő szerint kétségbeejtő a helyzet, a felszíni vizek problémája ugyanis évtizedek óta kulcskérdés, eddig mégis megoldatlan maradt.

- A természet olyan bőkezű, hogy csak akkor értékeljük a dolgokat, amikor már eltűntek. Ez történik a Debrecen környéki tavakkal is, most kezdjük értékelni őket, amikor jelentős probléma van, ugyanis óriási a vízhiány. Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még lehet érte tenni valamit, de most már legalább felismertük, hogy cselekedni kell – kezdte Grigorszky István.

A docens elmondta, hogy a Debrecen környéki sekély tavak jelentős vízvesztés esetén könnyen átalakulhatnak mocsarakká. A mocsár sajátosságai miatt eltűnhetnek a tóból az élőlények, rohadó folyamatok, azaz oxigén mentes bomlások indulhatnak be, így a tó elveszítheti turisztikai értékét. Ha volt mezőgazdasági jelentősége, akkor az is elveszhet, illetve legrosszabb esetben közegészségügyi problémát is okozhat, hiszen nem kívánatos baktériumok, vírusok jelenhetnek meg.

A Fancsika I. víztározó (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

- Ha kimegyünk a tavakhoz, akkor ennek a mocsarasodásnak a jelei már láthatóak. A tó szélénél már nem bomlanak le teljesen a szerves anyagok, egy bizonyos szinten leáll a folyamat. Ilyenkor a sekély tónak eltűnik a nyíltvízi része, elszaporodik a hínár, először még csak a lebegő, majd a többi fajta is, jön ki a partra a vegetáció, és elindul egy feltöltődés – magyarázta Grigorszky István.

A szakember szerint már el kellett volna kezdeni a beavatkozást, hiszen több olyan év volt, ami arra utalt, hogy jelentős mértékben tud csökkenni a vízszint, de aztán szerencsénk volt, mert voltak csapadékos nyaraink, amelyek elodázták a döntést.

- Ez azt jelenti, hogy ne nyugodjunk meg, ha csapadékos őszünk lesz, mert ha elég sűrűn jönnek ezek a csapadékmentes időszakok, akkor tartós marad a vízhiány, és az országnak, a városnak fel kell készülnie ennek a megoldására – hangsúlyozta Grigorszky István.

A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:

Dehir - Esti Közelkép 2012-10-16