Morzetávíró, kurblis telefon – miért zárt be a debreceni postamúzeum?

---

Debrecen – Hoppon maradnak, akik megcsodálnák a világviszonylatban is kimagasló postatörténeti gyűjteményt a Delizsánsz Kiállítóteremben. A Dehir.hu nemcsak a zárva tartás okát tudta meg, hanem kedvező fordulatról is beszámolhatunk.

---

A múzeum iránti érdeklődőknek napjainkban amiatt is csalódniuk kell, hogy az internetes cikkek úgy ajánlják a múzeumot, mintha változatlanul folyamatosan nyitva lenne. Emellett a Magyar Posta Zrt. hivatalos honlapja sem figyelmeztette a változásokra a látogatókat – akik emiatt már csak a Múzeum utca 3. szám alatti küszöbön tudják meg, hogy nem mehetnek be az emlékhelyre (ami 1995-ben, a postaigazgatóság átadásának 75. évfordulójára létesült, az elődje pedig 1980-tól működött a Bethlen utcában).

A zárt ajtók mögött pedig izgalmas, szép és különleges relikviák rejtőznek. A távközlés-történeti tárlat anyagában például távírók és komplett távbeszélő-központ ad hű képet a távközlési technika fejlődéséről az 1850-es évektől a XX. század végéig. Kuriózum az 1920 – ’30-as évek vidéki kispostahivatalának másolata is, a korabeli, eredeti munkaeszközök, kisgépek, valamint a ma is működő és kipróbálható csőposta.

A csőpostával gyorsan továbbíthatók kisebb távolságra könnyű holmik (levél, távirat, pénz, könyv). Ezáltal a nagy irodaépületekben, házak és közeli postahivatalok között felesleges a küldöncszolgálat. Az első ilyen eszközt 1858-ban készítették Londonban (Clark rendszere szerint), Budapesten pedig 1907-ben állította üzembe a Főposta, 16 állomással. Úgy működik, hogy a tokba („futárba”) tett küldeményt a megfelelő csövön légnyomással vagy vákuummal, illetve váltók segítségével a kívánt állomásra lövik a fémcsőben. Ma Debrecenben az egyik bevásárlóközpont is alkalmaz ilyen szerkezetet.

Arról, hogy mindez miért nem látogatható, a Magyar Posta Zrt. szóvivőjét kérdeztük. Apáti-Tóth Kata elmondta: a kiállítóhely nem szűnt meg, de sajnos az állandó nyitva tartás - a látogatottság fokozatos csökkenése miatt - nem volt indokolt, továbbá a Postamúzeumot korábban fenntartó Hírközlési Múzeumi Alapítvány financiális gondjai miatt nem volt fenntartható.

- A Magyar Posta Zrt. elkötelezett híve a szakma emlékeinek gyűjtése, megóvása és a nagyközönség számára történő bemutatása iránt – hangsúlyozta a szakember. – A társaság ezért létrehozta a Postás Múzeumi és Művelődési Alapítványt (PMMA), amely a Hírközlési Múzeumi Alapítványtól átvette a múzeumok fenntartását és üzemeltetését.

Ez országosan két intézmény (a Postamúzeum és a Bélyegmúzeum), valamint 12 kiállítóhely és számos raktár fenntartását és üzemeltetését érinti. A PMMA még vizsgálja a vidéki kiállítóhelyek üzemeltetésének lehetőségeit. A megszüntetés a Delizsánsz Kiállítótermet nem fenyegeti - főként azért, mert a Magyar Posta Zrt. ingatlanában van, amit a cég továbbra is múzeumi célokra tart fent.

- A kiállítás megtekintése csak a két alapítvány közötti átadás-átvétel idejére szünetel – hangsúlyozta Apáti-Tóth Kata. - 2013 januárjának végén ismét látogathatók lesznek a gyűjtemények, melyek megtekintésére - előzetes bejelentéssel - mindenkit szeretettel várunk!

Az emlékhely a budapesti székhellyel működő Postamúzeum gyűjteményeiből is ízelítőt ad; ezek között különszobája van a híres botanikus professzor és filatelista, Soó Rezső értékes bélyeggyűjteményének is, ami a Bélyegmúzeum kollekciójának a része. A kétszeres Kossuth-díjas tudós 225 000 darabos gyűjteményt hagyományozott Debrecen és a Bélyegmúzeum gondozására.

Az újranyitás után a betérők megismerhetik a posta- és távközlés-történeti tárlatot is, amely bemutatja a XV. század végétől működő mészárospostát, a Diószegi Sámuel által 1694-től működtetett városi postaállomást és a reformkor postáját is. Megtekinthető egy 1848 – ’49-es szabadságharci életkép is, ami már a szimbolikáiban és a színeiben is „magyar” postát idézi meg – az állomásról indulni készülő jellegzetes postakocsival, a névadó delizsánsszal.