Mozi a csillagos ég alatt – az élet Burgundiában

---

Debrecen – A csodálatos óvárosi hangulat és a panelkorszak egyre rosszabb állapotú mementói is keverednek a cívisváros egyik legkülönösebb nevű övezetében, amely - szokatlan módon - külföldi vásározóknak állít emléket.

---

A Kossuth, a Faraktár, a Rakovszky, a Csapó és a névadó utca által határolt zóna már 1547 óta ismert ezen a néven. Itt voltak a szálláshelyeik a vásárokra érkezett, francia kereskedőknek; az árucikkeik és a temperamentumuk miatt üde színfoltot nyújtott a jelenlétük, s mindennek kulturális kisugárzása is volt.

Karnyújtásnyira a belváros is; helyenként nem is egyértelmű, hogy éppen hol járunk (sőt a városrész neve nagyon sok utcatáblán nincs feltüntetve). Nem jelzi már tábla az egykor virágzó Debreceni Ruhagyárat sem, aminek épületében ma a varroda a legkisebb: az ingatlanegyüttes nagy részében rendelő, játszóház, étterem, boltok, szórakozóhelyek, zenekari próbatermek és konditermek szolgálják a betérőket.

Nem messze innen működik a pedagógiai szakszolgálat, az Immánuel-gyermekotthon, gyógyszertár, a Szent Efrém-iskola (a volt „Bányai”), továbbá a Benedek-iskola, ami a híres Dél-erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (Demke) 1970-es években lerobbantott épülete helyén található a Benedek téren. Itt áll a román hősi emlékmű is (Kocsis András 1958-as műve), valamint a környék talán legtragikusabb sorsú létesítménye, az egykori Meteor Mozi.

- Járt ide, ismeri a helyet? – tudakoltuk a téren üldögélő Ildikótól.

- Már hogyne ismerném, fiatalember! Hiszen millió olyan estét töltöttem el itt a családommal és az udvarlómmal, amikre mindig emlékezni fogok! Régen még hétvégi matinék is voltak itt, de a legfantasztikusabbak a kertmozi előadásai voltak a csillagos ég alatt! – lelkendezett a hölgy, aki nagyon sajnálja, hogy régóta zárva van.

A Csomor Gyula által már 101 éve alapított intézményért az itt élők annyira rajongtak, hogy amikor a II. világháború után bevonták az engedélyét, négyezer lakos követelte az újbóli kinyitását! Legutóbbi információink szerint a betonépületet lebontatja a tulajdonosa, és welnessközpontot, üzleteket alakíttat ki a területen.

Burgundiában tánciskolát, adventista gyülekezeti helyet, galériát és - rovásírású táblával is jelzett - állatorvosi rendelőt is találhatunk. Van itt olyan lakóház is, amelyiknek az ablakaiban szívet melengetően sok Mikulás-figura mosolyog a járókelőkre. Mindemellett azonban a városrésznek bizonyára a Verestemplom az egyik legkülönlegesebb nevezetessége.

Az 1888-ban átadott, neogótikus templomot Pecz Samu tervezte, a faliképeket pedig Haranghy Jenő (1936-ban). A megvalósítás költségeit a hívek adományai mellett zömmel a néhai főbíró Szombathy Istvánnak és az özvegyének, Veresmarthy Zsuzsannának az alapítványa fedezte.

A templom legfőképpen attól egyedi, hogy református, ám a falai és az ablakai mégsem dísztelenek. Igaz, a motívumok nem ábrázol(hat)ják Jézust, emberi alakokat és szenteket, hanem olyan szimbólumok, amelyek a Bibliából „véttettek”. Az egész belső festés és díszítés összhangban van a gótika által követelt előírásokkal és szabályokkal, viszont így is egyedülálló a hazai, református templomok között (csupán a szerényebben díszített körmendi hasonlítható hozzá).

Emellett a Verestemplom rekorder abban a tekintetben is, hogy alig marad el a Nagytemplomunk magasságától. Amíg ugyanis az ország legnagyobb református temploma 61 méteres, addig a Verestemplom csúcsdísze 58,6 méter magasságban dacol a Kossuth utcai szelekkel...

- Nagyon büszke vagyok a templomunkra! – szögezte le Ilona, akivel a minapi istentiszteleten ismerkedtünk meg. – Szóljon, ha megjelenik a cikk, majd megosztom a fotót a közösségi oldalamon!