Nagyon úgy tűnik, csalni akartak a debreceni önkormányzat közbeszerzésein, a város jelentette az eseteket

---

Debrecen – Kartellgyanút szúrtak ki a hivatal dolgozói. Az önkormányzat a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult. A Közbeszerzési Döntőbizottság a városnak adott igazat.

---

Két közbeszerzést is eredménytelenné nyilvánított Debrecen önkormányzata, mivel meglátása szerint több, a tenderre jelentkező cég

„az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.”

Az önkormányzat a törvényi előírásoknak megfelelően jelentette az eseteket a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felé is „a verseny tisztaságát sértő magatartás gyanúja miatt”. Mindezt a Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiból tudta meg a Dehir.hu.

Korábban olvashattak arról hírportálunkon, hogy a város 300 millió forintot nyert a Bem tér teljes megújítására, míg a Sóház városrész modernizálására 141 millió forint pályázati forrás érkezik.

A két terület rekonstrukciójának tervezésére áprilisban írták ki a közbeszerzéseket, ezeket azonban később a fenti okok miatt eredménytelenné nyilvánították.

Árkartellre utaló jelek

A Sóház megújításának tervezésére kiírt tendernél a városházán arra figyeltek fel, hogy két jelentkező, a budapesti Perfektum Mérnöki Kft. és a szintén fővárosi MG Építész Kft. ajánlataiban

az egyes tételekre adott ajánlati árak között százalékban pontosan ugyanakkora a különbség, minden egyes tételnél.

A cégeknek külön kellett ugyanis ajánlatot adni például az Alkotmány utca 2-12. szám előtti terület megújításának, a Csengő utca zöldfelületének rekonstrukciójának vagy épp a Késmárk utca környezetének megújításának tervezésére.

Ahogy az önkormányzatnál fogalmaztak: „a cégek benyújtott ajánlatának valamennyi tételre megadott nettó ajánlati ára, ezáltal a nettó érték, áfa és bruttó ajánlati ár egységesen 0,53926 %-kal van eltérítve egymástól.”

Ebből a város szerint arra lehetett következtetni, hogy a cégek egyeztették ajánlataikat, azaz kartelleztek, ezért eredménytelenné minősítették a közbeszerzést, és jelezték a csalás gyanúját a Gazdasági Versenyhivatalnak.

Ugyanez történt a Bem tér megújításának tervezésére kiírt tendernél is. Ott viszont már három cég ajánlatában változtatták meg ugyanakkora mértékben az ajánlati árakat az egyes tételeknél. Itt is a Perfektum Mérnöki Kft. az egyik, az MG Építész Kft. a másik érintett, a harmadik pedig egy szintén budapesti cég, a Lépték-Terv Kft. Ezt a tendert is erdménytelenné nyilvánította az önkormányzat, s ezt az esetet is jelentették a GVH-nak.

A döntéseket mind a Perfektum Mérnöki Kft., mind az MG Építész Kft. megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságon.  

Beadványában mindkét cég tagadta, hogy összejátszottak, s egyeztettek volna az ajánlataik beadása előtt. Azzal érveltek, hogy az önkormányzat négyzetméterben meghatározta a fejleszteni kívánt területek nagyságát, a cégek pedig ezek alapján határozták meg az árakat. Szerintük ebből eredt az ajánlati árak részösszegei közötti azonos eltérés.

Nem jön ki a matek

Az önkormányzat úgy véli, ennek ellentmond az, hogy a számok azt mutatják,

először nem a részösszegeket határozták meg, hanem a végösszegeket, majd abból számolták vissza a tételek költségeit.  

Gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen, hogy az árazás során elsőként a végösszeget határozzák meg, majd utána történik annak részelemeinek meghatározása – érvelt a város. Kiemelték, ha a tervezési díjak a területnagyságokhoz igazodnak, az a gyakorlatban logikusan azt jelenti, hogy azok meghatározása négyzetméter alapon történt. Ha ezen állítás igaz, akkor az ajánlattevőnek értelemszerűen elsőként azt kell tudnia, hogy egy négyzetméter területre vonatkozó tervezést milyen ellenértékért végez. Ezt követően állapítható meg az egyes területek tervezési díja (azok mérete alapján), majd a végösszeg. A cégek azonban vélhetően nem így jártak el, hanem fordított logikával.

Az önkormányzat arra is rámutatott, hogy a cégek egy négyzetméterre vonatkozó tervezési díját – a gazdasági ésszerűséggel nehezen összeegyeztethető módon – minden területre egységesen nagy pontosságú tört értékben határozták meg (példaképp 975,8507411 Ft/nm vagy 526,235048 Ft/nm).

A cégek közül egyik sem alkalmazott kerekítést, mely abban az esetben is életszerű lett volna, ha egy adott területre vonatkozó tervezési díja a teljes ajánlati ár „visszaosztásának” eredménye.

Amennyiben a logikus árképzésnek megfelelő módon, elsőként egy négyzetméterre vonatkozó tervezési díjat határoznak meg, úgy kérdéses, hogy miként lehetséges a tervezési egységár ilyen pontosságú tört értékben történő meghatározása valamennyi érintett ajánlattevő esetében – érvelt a város.

A Közbeszerzési Döntőbizottság teljes mértékben a debreceni önkormányzatnak adott igazat, s elutasította a cégek beadványait.

A döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatokban az összesített ajánlati árhoz képest ugyanolyan ajánlati ár arányok szerepelnek mind az öt részfeladatra vonatkozóan. Az egyes részösszegeket a cégek ráadásul az ajánlataikban minden esetben 50-50 százalékban bontották tovább az engedélyes és kiviteli tervek között. A döntőbizottság szerint ezek a tények nem vezethetők vissza csupán a kérelmezők által hivatkozott négyzetméter alapú árképzésre. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a fenti módszer az ajánlattevők közötti előzetes megállapodást, illetve kommunikációt feltételez.

A döntőbizottság szerint az önkormányzat jól látta, hogy itt az eljárás tisztaságát súlyosan sértő cselekményt követtek el, s jól tette, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, felmerült ugyanis az alapos gyanúja a versenyjogi szabályok megsértésének.

A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen fellebbezni nem lehet, így az jogerős, azt a bíróságon lehet megtámadni.

Az ilyen árkartellek célja általánosságban az, hogy a cégek előre lebeszélik, ki ad reális vagy a reálisnál nem sokkal drágább ajánlatot, a többiek pedig vagy irreálisan alacsony vagy nagyon magas összegeket tüntetnek fel ajánlatukban, így a reménybeli nyertesnek növelik az esélyét.

A Sóház megújításának tervezői tenderén például a Lépték-Terv Kft. 4 millió 400 ezres, az MG Építész Kft. 17 millió 780 ezres, míg a Perfektum Mérnöki Kft. 9 millió 588 ezres ajánlatot adott.

Ez egyik érintett cég tulajdonosa egyébként közszereplő, politikusként is dolgozik.

A Perfektum Mérnöki Kft-nek a Cégközlöny szerint egy személyben Czeglédy Gergő a tulajdonosa, aki MSZP-s önkormányzati képviselő Óbudán, a testület pénzügyi, tulajdonosi és vagyonnyilatkozat-kezelő bizottságának elnöke. Az MSZP honlapja szerint ő az elnöke az szocialisták III. kerületi szervezetének.

A Dehir.hu megkeresésére a Polgármesteri Hivatal azt közölte:

a debreceni önkormányzat minden eljárásában, így a közbeszerzéseknél is mindig a jogszerűség és az átláthatóság szempontjait érvényesíti. Ez történt ezekben az esetekben is és, ahogy eddig, úgy a jövőben is hasonlóan jár el.

Az eseteket így a Gazdasági Versenyhivatal is megvizsgálja majd. Kartellezésért a hivatal kartell.gvh.hu oldala szerint kiszabhatnak pénzbírságot (a felső korlát az előző évi nettó árbevétel 10 százaléka). A cégeket akár el is tilthatják a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, emellett kártérítést követelhetnek tőlük. Súlyos esetekben a kartelltárgyalásokban részt vevő személyeket egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik.

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
141 millió forintból újítják meg Debrecen Sóház városrészét	2018.04.30
300 milliót nyert Debrecen a Bem tér teljes megújítására	2018.04.27