Naturista paradicsom, oázis, sellőlány: újabb „másfélmillió lépés” Debrecen körül

---

Debrecen – Az ősi harcos sírja, valamint az alföldi táj szépsége és a kalandos életű Sellő-szobor is túrázásra hív a cívisvárosban, illetve a közelében.

---

Csak repülőből látszik a Nagyhegyes melletti Kráter-tó, de aki egyszer felfedezi, biztosan máskor is visszatér oda. A környező parkban fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat, s az emlékkertben fúrókútmakett is megtekinthető a robbanás történetét felidéző fotótablók mellett.

A mai, gyönyörű oázis az 1961. augusztus 23-i detonáció és négynapos tűz nyomán alakult ki, amikor is a 100 méter magas lángoszlop Debrecenből is látható volt. A kitolt föld által emelt, 12–14 méter magas falra fákat ültettek, s a ma csaknem 150 méter átmérőjű és öt méter mély tavat pedig egy horgászegyesület gondozza. A telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt itt.

A Debrecentől mintegy 22 kilométerre megbújó Kráter-tó a cívisvárosból kerékpárral is jól megközelíthető, mivel szinte nyílegyenesen visz ki hozzá a Kishegyesi út, ahol a régi téglagyár is megtekinthető; a sztráda a városhatárban az autópálya fölött is átível, aztán Ondód túlsó végétől már földúton kell tekerni. Gépjárművel lehet menni a 33-as úton, Nagyhegyes felől is, viszont ez nemcsak hosszabb, hanem látnivalókban is kevésbé bővelkedő.

Bármelyik utat választjuk is, mindkettőről elérhető a Látóképi-horgásztó, amihez például a csárda után 2,5 kilométerre kell balra fordulni. A tavat népiesen Gatya- vagy Gatyás-tónak is nevezzük, mégpedig az alakja miatt. A Hajdú–Bihar Megyei Horgászszervezetek Szövetsége által kezelt tározóból sokszor fogtak már rekordlistás fekete sügéreket is. De nemcsak a pecások, hanem a naturisták és a kirándulók is kedvelik, és sokan járnak ide napozni, szörfözni.

A vízhez kötődik a Sellő-szobor is, „aki” néhány napig a debreceni főtér szökőkútjának partján mosolygott az emberekre. A hableány ezek után az alkotó Pázmándi Antalhoz került Budapestre, s tőle vásárolta meg Nyíracsád önkormányzata. A Sellőt a község díszparkjában állították föl 2009-ben, a Vécsey-kúria előtt. Nyíracsád könnyen elérhető a cívisvárosból is autóval és busszal is, s az utóbbi éppen a főtérnél áll meg. Ne sajnáljuk az időt a Gúthi-erdő felkeresésére se!

Vizes látványosság egyébként Létavértesen is található, mégpedig a Petőfi utcában, ahol az országosan is egyedülálló vízi vágóhíd áll. A Konyári-Kálló nevű patakra épített kőház az 1900-as évek eleje óta szolgálta a mészárosokat. Izgalmas élményt nyújt. A Debrecentől 24 kilométerre lévő – látnivalókban igen gazdag – településhez vezető bolyongásaink során ugyanakkor az alföldi táj szépségéről is meggyőződhetünk, ha végigpillantunk a tarka táblákon és a dimbes-dombos rónaságon. A városban ugyanakkor a Böszörményi úti Akadémia-parkban és a Borbíró téri Nagy Katalin Emlékparkban más tájak növényei is megcsodálhatók.

Debrecenben a megyeszékhely egyik legújabb tavához is érdemes kirándulni. A létesítmény a Károli Gáspár utca mentén található, a Liget lakópark vonalában. 2008-ban alakíttatta ki az önkormányzat a Tócó-patak felduzzasztásával, s a Békás-tónyi vízfelület körül hidak, pihenő- és sportpark is szolgálják a látogatókat. Sokan járnak ide futni, kondizni, napozni vagy egyszerűen csak megpihenni. Szép hely a Kassai úti Zöld hullám park, valamint a lenctelepi Szeged Utcai Szabadidőpark is, ahol immár strand is várja a látogatókat a tavacska mellett.

A Tócó-tótól szinte csak karnyújtásnyira fekszik a Kartács utcában a Diószegi-oktatóház. A környezet- és természetvédelmi központ földszinti előadótermében egyebek mellett régi térképek és diavetítések révén ismerhető meg a Nagyerdő kialakulása és élővilága. Az udvaron erdei iskola van padokkal, tanári pulttal és ismeretterjesztő táblával. Három tanösvény is bejárható, melyek stílszerűen a Gyöngyvirág, az Odvas keltike és a Borostyán nevet viselik, s ezeknek is vannak szabadtéri tantermeik, valamint tájékoztatótábláik például a Nagyerdő madarairól és gyakori gombáiról.

S ki az „igazi debreceni”? A mondás szerint az, akinek a köldökzsinórját Basahalma és a Péterfia közötti helyen vágták el. Debrecen leghíresebb kiemelkedésének, a Basahalomnak a nagy részét a feljegyzések szerint Rusztán török nagyvezír hordatta össze a környékbeliekkel. Bethlen Gábor 1629-ben itt tanácskozott Murtéza basával, 1660-ban pedig itt táborozott Szejdi Mehmed basa is, amikor Hajdúszoboszlót is felégette, Debrecent pedig megsarcolta.

Az összehordatott föld vélhetően egy meglévő kurgánt nagyobbított meg, hogy magasabb helyen legyen a török vezéri sátor. Zoltai Lajos, debreceni muzeológus 1906-ban hétméteres mélységben fával fedett, kifosztott, több ezer éves sírt és csontvázat talált benne. A tégláskerti Vértesi utcában rejtőző sírban nyugvó férfi pedig egy igazi harcos lehetett. A fenti mondást folytatva kijelenthetjük: aki nem látta még a Basahalmát, az nem is igazi debreceni!