Négy éve küzd a túlélésért a debreceni Dispomedicor Zrt.

---

Debrecen – Évek óta tartó küzdelemről beszélt a Dehirnek adott interjújában Nagy Antal, a csődvédelembe menekült cég elnök-vezérigazgatója.

---

Csődvédelembe menekült a közelmúltban a debreceni Dispomedicor Zrt. A cég fél évszázados tapasztalattal rendelkezik különféle orvosi eszközök tervezése, gyártása és értékesítése terén. Egykoron kétszáznál is több embert foglalkoztattak, ma 130 dolgozójuk van. A Dehir.hu Nagy Antal elnök-vezérigazgatót kérdezte a kialakult helyzetről.

Dehir.hu: Miért kellett csődvédelmet kérniük?

Nagy Antal: Ez egy törvény biztosította lehetőség, ami minden magyar céget megillet, hogy a munkahelyeket, a termelési kultúrát meg tudja menteni. Esetünkben pedig az egészségügyi alapellátás fenntartása is fontos szempont, hiszen a Dispomedicor termékeit az ország számos kórházában használják, így cégünk leállása ezekben az intézményekben komoly nehézségeket okozna. Nálunk minden termék végén ott áll egy beteg, legyen szó egy műtétről vagy egy injekció beadásáról; felmérésünk szerint a Dispomedicor működése 2 és fél millió ember életkörülményeire van hatással. A pénzügyi háttere a lépésnek az az, hogy cégünknél négy éve zajlik egy elcsigázó és fárasztó reorganizációs folyamat, melynek eredményeképp három hitelező bankunkkal egyezségre jutottunk, egyel, a legnagyobbal azonban ez nem sikerült. A folyamatban a Deloitte tanácsadó cég segítségét kértük, s ők megállapították, hogy cégünknél értékes technikai beruházások történtek, ezek működtetéséhez azonban a bank a forgóeszközt nem biztosította. Mint bizonyára sokan tudják, az egészségügyben a kórházak az árut 90-180 napra fizetik ki, ezért itt szükség van a forgóeszközre. Ezt a külföldi bank vezetői nem értik meg, hiszen nyugaton 30 napra fizetnek a kórházak. Abban bízunk, a 120 napos csődvédelem alatt ezzel a bankkal is meg tudunk egyezni.

Dehir.hu: A pénzügyi beszámolóikban azt látni, hogy míg 2015-ben egy szolid nyereséget értek el, az azt követő három évben összesen három milliárd forint veszteségük volt. Ez is a forgóeszköz hiányára vezethető vissza?

Nagy Antal: Elsősorban igen. Képletesen mondva most van egy luxuskonyhánk, de nincs pénzünk kenyérre és sóra. Az elmúlt években nagyon jelentős technikai fejlesztéseket hajtottunk végre, büszkék vagyunk a biztonsági tűgyártó sorra, a 30/50 milliliteres pumpafecskendő gyártósorra, az urológiai vizeletmintavevő eszközgyártó automatasorra, a szárnyasbetét gyártósorra. Ezeket a beruházásokat bankári ígéret alapján indítottuk el; azt ígérték, hogy az önerőt követően a beruházási költségek mellett a működéshez szükséges forgóeszközt is finanszírozzák majd. Ehhez képest az történt, hogy a bank a beruházások összegét a cégértékelésben feltüntette, de a rendelésállományt nem vette figyelembe. Csak azt, ami bankgaranciával rendelkezik, ilyen garanciát viszont a kórházak nem adnak. A bank értékelési rendszerében ezért lejjebb csúsztunk, aminek eredményeképp 2015-ben leállították a forgóeszköz-finanszírozásunkat, s mindenféle figyelmeztetés nélkül lekapcsolták az akkreditív keretünket is. Az akkreditív keret egy olyan bankgarancia keret, ami arra szolgál például, hogy ha mi alapanyagot rendelünk valahonnan, s valamiért nem tudunk fizetni, belép helyünkre a bank. Az, hogy nem volt ilyen keretünk, agyonvágta a likviditásunkat; az alapanyaghoz drágábban és előre utalással tudunk hozzájutni.

Mindeközben a bank jelzáloga ott van szinte minden tulajdonunkon, ami kizárja a friss forrás bevonásának a lehetőségét.

Dehir.hu: Sokáig ön volt a Dispomedicor tulajdonosa, idén szeptemberben viszont eladta a részvényeit egy debreceni cégnek. Mi áll a tulajdonosváltás mögött?

Nagy Antal: Négy éve élek ebben a küzdelemben, elfáradtam, a tulajdonosváltásnak tehát személyi okai vannak. Az elnök-vezérigazgatói teendőket ugyanakkor továbbra is ellátom, a legfontosabb, hogy a Dispomedicort megmentsük.

Dehir.hu: Miben reménykednek, milyen változás vezetheti ki ebből a helyzetből a céget?

Nagy Antal: Eddig személyes hitvallásból is főképp belföldre termeltünk, a jövőben viszont át kell állnunk az exportra, mivel forgóeszköz nélkül a hosszas fizetési határidőket nem bírjuk. A Dispomedicor nem olyan gazdag, hogy a magyar egészségügyet is finanszírozza.

Dehir.hu: Miért nem lépték meg ezt korábban?

Nagy Antal: Én végig hittem benne, hogy meg tudunk egyezni a bankkal, s lesz forgóeszköz-finanszírozásunk. Azt hittem, nekik is az a fontos, hogy működjünk, s így megtérüljön a befektetésük. Most már látom, hogy forgóeszközre tőlük nem számíthatunk, de hiszek a csődvédelemben.

Ebből a szempontból pionírok szeretnénk lenni, s megmutatni a magyar cégeknek, hogy merjék ezt meglépni.

A nemzetközi hátterű cégek ha megszorulnak pár hétre, a külföldi anyavállalatuktól tudnak forrást szerezni, ez nálunk nincs meg. Ráadásul azt látjuk, hogy a nemzetközi konkurenseink anyagilag megerősödtek, ár alatt adják termékeiket, s nagyon hosszú fizetési határidőt adnak a megrendelőknek. A fő piac Németország és Hollandia lenne, de persze az áthangszerelés exportra nem könnyű.

Dehir.hu: Csak a forgóeszköz-finanszírozás hiánya okozta a cég nehézségeit?

Nagy Antal: Emellett négy fő problémát látunk még, melyek gondot okoznak nekünk, de szerintem a betegeknek is. Elsőként nem tartjuk jó gyakorlatnak, hogy a kórházak saját maguknak gyártanak műtéti csomagokat. A kórház nem gyár, a steril körülmények megteremtésére az orvosi eszközöket gyártó üzemek rendezkedtek be. Másodsorban gondot okoz, hogy az utóbbi években a Dispomedicor a biztonsági tűk gyártására állította át a tevékenységét, 2014-ben például 3 millió eurót fordítottunk a gyártósorunkra. Az Európai Unió rendelete szerint 2010 óta csak ilyen biztonsági tűket lehetne használni a kórházakban, de azt látjuk, hogy ez sok országban, így Magyarországon sincs így.

Mi a fejlesztéseinket erre az uniós rendeletre alapoztuk, de az a tapasztalat, hogy a mi termékeink helyett az olcsó kínai tűket veszik a kórházak,

melyeknek nincs biztonsági funkciójuk, nincsenek jól leélezve, emiatt fájdalmat lehet velük okozni, s nincsenek bevonva orvosi szilikonolajjal sem. Az EU egy 2017 októberi rendelete szerint ftalát tartalmú infúziós szerelékeket sem lehetne használni, mert ez az anyag számos megbetegedés okozója lehet, de mégis alkalmazzák. A mi infúziós szerelékünkben nincs  DEHP ftalát, de 185 forintba kerül, míg a kínai ftalát tartalmú csak 32-be. Nagy tételben nagy a különbség persze, de ha azt nézzük, hogy esetenként több tízezer forint értékű gyógyszert csepegtetnek belőlük a beteg karjába, már teljesen más a kép. A negyedik probléma pedig az, hogy szerintünk a fecskendőket nem szabadna gázzal sterilizálni, hiszen bennük marad a gáz, ami felszívódik a fecskendőbe felszívott folyadékba, ami így a betegbe jut. A Dispomedicor gamma sterilizálót használ, de ezt a technológiát sem értékelik a kórházak. Mi abban bízunk, hogy Magyarországon is lesz piaca a jó minőségű egészségügyi eszközöknek, de most jelen állás szerint ezeket a termékeket külföldön kell eladnunk.