Nem azért tanulnak a bölcsészek, hogy hamburgert áruljanak

---

Debrecen – Hiába akarják elvenni a fiatalok kedvét a humán képzésektől: Papp Klára, a Debreceni Egyetem dékánja úgy látja, igenis szükség van a több nyelven beszélő humán szakemberekre.

---

Az elmúlt időszakban állandó támadások célpontjává vált a bölcsészképzés. Az oktatáspolitika jelenlegi irányítói szerint inkább a természettudományi, műszaki és informatikai oktatásra kell helyezni a hangsúlyt, a humán szakokat pedig háttérbe kell szorítani a felsőoktatásban. A Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Karának dékánja szerint ez a gondolkodásmód hibás. Papp Klára azt mondja, az évről évre kiadott ezer diploma a bölcsész szakok iránti töretlen igény bizonyítéka. A debreceni intézményben a legnépszerűbb a pszichológia, a szociális munka és az andragógia, de nagyon kedveltek a nyelvszakok is: az anglisztika, az amerikanisztika, a német, a holland, mára ismét népszerű az orosz, feljövőben van az olasz, megtartotta lehetőségeit a francia, és persze töretlenül ott vannak még a klasszikus nagy bölcsész szakok: a magyar, a történelem és a néprajz is. Több képzésért, így például a média- és kommunikáció szakért az elmúlt évben még az önköltséget is vállalták a hallgatók.

A dékánasszony szerint hiába próbálják elvenni a fiatalok kedvét a humán képzésektől, pusztán külső nyomásra nem fogják a természettudományi szakokat választani. Úgy véli, attól, hogy több műszaki és informatikai szakembert képeznek, még nem nő az állások száma, ami további problémát eredményezhet. A bölcsészek a korábbi évekből származó adatok szerint a hivatalokban és az államigazgatásban is nagy számban találtak állást maguknak, és egyes cégek is előszeretettel alkalmazták a nyelveket beszélő, jó tanulási készségekkel rendelkező végzett hallgatókat.

Papp Klára arra is rámutatott, hogy a cégeknek sokszor nem is a bölcsészekkel van problémájuk, hanem a bolognai rendszerben megjelent képzési szintekkel. A vállalkozások ugyanis sok esetben nem tudják hova tenni az alap- és a mesterképzést, nem tudják, mi a különbség egy BA- és egy MA-diploma között. Ráadásul az új rendszer a tanárképzésre is rányomta bélyegét.

- 2006 előtt a Debreceni Egyetemen mind a bölcsész, mind a természettudományi területeken nagyon erős volt a tanárképzés. A bolognai rendszer bevezetése óta azonban a természettudományi tanárszakok iránt jelentősen megcsappant az érdeklődés, olyannyira, hogy ez később komoly gondokat jelenthet. Nem tudjuk, ki tanítja majd a jövő gyermekeit fizikára és kémiára. Szerencsére ez a probléma a bölcsészképzést ilyen mélyen nem érinti, a hallgatók úgy érzik, hogy a nyelvtanár, a magyartanár és a történelemtanár a jövőben is piacképes szak lesz – hangsúlyozta a dékán.

Hozzátette, a tanárképzés új rendszere azonban (a gyakorlattal együtt öt-, illetve hatéves képzés) a remények szerint kedvező változásokat idéz majd elő. Kormányzati döntés teszi vonzóvá például az etika tanári szakot, amelyik szintén indul a karon. Ugyancsak sok további lehetőséget rejt a felnőttképzés, például a kar Idegen Nyelvi és Továbbképzési Központján keresztül, amelynek képzései nem csupán az egyetemi hallgatók, hanem a széles nagyközönség számára is nyitottak.

A közvélemény-kutatások és statisztikai adatokról szólva Papp Klára megjegyezte, hogy sok kimutatás torz képet fest a bölcsészek munkaerő piaci helyzetéről, mivel a diákok jelentős része nem keres azonnal állást az alapképzés után, hanem folytatja tanulmányait. Miközben egy matematikus már 30-35 éves korára elérheti a pályája csúcsát, addig egy humán tudós 50-60 éves korára ér el az akadémiai szintre, lesz az MTA doktora, vagy akadémikus.

- A végzettek egy részét a tudományos pálya vonzza, ők mesterképzésre, illetve később PhD-képzésre mennek, mások újabb diplomát szereznek más területen, gyakori például, hogy a történészek politológus, jogász vagy közgazdász szakra mennek tovább. De azoknak a hallgatóknak sincsenek gondjaik, akik állást keresnek, hiszen számos olyan vállalkozás van, amelyik örömmel fogadja a bölcsészeket. Ezek a hallgatók ugyanis képesek még tovább tanulni, könnyen alkalmazkodnak, nyitottak az új információk befogadására, az innovatív technológiák elsajátítására. Különösen a nyelvszakos diplomásokat kedvelik a cégek, ők ugyanis sokkal hamarabb elsajátítják a szükséges informatikai szaktudást, mintha informatikusokat tanítanának idegen nyelvre – magyarázta Papp Klára.

A dékán azt is elárulta, hogy manapság már házon belül is próbálják a hallgatók elhelyezkedési esélyeit javítani: megállapodást kötöttek az informatikai cégekkel, valamint olyan speciális képzéseket indítottak, amelyek újabb szakmát adnak, így például a nyelvszakosoknak fordító/tolmács, a történészeknek levéltáros/irattáros képzés indult.

- Ezeknek a képzéseknek a népszerűsége is jól mutatja, hogy a bölcsészek nyitottak az új területek megismerésére. Ez különösen fontos manapság, amikor minden fórumon az élethosszig tartó tanulást hangsúlyozzák a szakemberek, a bölcsészek pedig nagyon jól reagálnak a kihívásokra. Az emberi lét sajátja a humán érdeklődés, mindannyiunkban benne van az igény a kultúra, a nemzeti múlt, az irodalom, a zene és a művészetek iránt. Nem hiszem, hogy humán tudósok nélkül bármelyik nemzet is létezhet, minden országnak szüksége van ilyen szakemberekre – vélekedett Papp Klára, a Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Karának dékánja.