Nem kell tahónak nézni azt, aki vidékiesen beszél
Szerző: Nagy-Vállaji Orsolya | vallaji.orsolya@dtv.hu Közzétéve: 2013.02.05. 12:22 | Frissítve: 2013.02.05. 19:02
Debrecen – A nyelvjárások színesítik a magyar nyelvet és a mondat végén felkapott hangsúly sem hibás a modern nyelvészet szerint. A 19. századi nyelvújító nevét viselő Kazinczy-versenyen több tucat általános iskolás mutatta meg, hogy hogyan hangzik szépen a magyar szó.
A híres nyelvújító Kazinczy Ferenc idején, a 19 század elején a szép beszéd azt jelentette, hogy a nyelvjárásokat ki kell küszöbölni az egységes magyar nyelv érdekében. A mai nyelvészek erről már másként gondolkodnak: ma az az álláspont, hogy a nyelvjárások színesítik a beszédet.
- Aki vidékiesen beszél, azt különösen a városi fiatalság lenézi, tahónak, bunkónak, falusiasnak tekinti. Ennek semmi alapja nincs, mert az ilyen emberek sem eredetükben, sem történeti távlatot tekintve nem különbek a másiknál – magyarázza Sebestyén Árpád nyelvész.
A modern nyelvművelés szerint, amit a partner megért, az nem lehet helytelen. Így például a kérdőmondat végén felkapott hangsúly sem hibás. A Szép Magyar Beszéd versenyen azonban plusz pontot ért a szép hanglejtés és hangsúlyozás. A megmérettetésen 13 iskola 38 tanulója vett részt. A győztesek tovább a kisújszállási regionális döntőbe jutottak tovább.
Dehir - Több tucat iskolás indult a Kazinczy-versenyen
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)