Papp László: nem áruljuk el nemzetünket, nem áruljuk el Európát – fotókkal, videóval

---

Debrecen – Az esős, hideg idő ellenére több százan emlékeztek 1848-49 hőseire Debrecenben. A Kossuth téren Papp László polgármester mondott beszédet.

---

Az ünnepi megemlékezések március 15-én az országzászló felvonásával kezdődtek a Bem téren. Délelőtt Petőfi Sándor szobránál gyűltek össze az ünneplők. Csikos Sándor színművész Jókai Mór sorait mondta el az emlékezőknek, majd a Szeredás együttest és a Sárándi Dalárda énekeseit hallhattuk.

A koszorúzások, valamint az Ady-gimnázium diákjainak és néptáncosoknak a műsora után elindult a menet a Kossuth tér felé.

A Megyeházánál elénekelték a Nemzeti dalt, közben az erkélyen álló diákok egy óriás magyar zászlót engedtek le. A Régi Városházánál diákok idézték meg a 1848-as forradalom debreceni eseményeit, s néptáncműsort láthattak az érdeklődők.

A Kossuth téren ugyancsak diákok és néptáncosok előadása várta a debrecenieket.

„Debrecen azon szikla, melyre fogja építeni Isten a magyar szabadság szentegyházát, melyen diadalmaskodni a pokol kapui sohasem fognak” - Kossuth Lajos Debrecen népéhez intézett kiáltványából vett idézettel kezdte beszédét Papp László polgármester.

Mint mondta, debreceni polgárként ünnepelni 1848 magyar forradalmát, különös, egyedi érzés. Debrecen polgárai ugyanis nem csupán szemtanúi, tétlen kortársai, hanem elkötelezett résztvevői voltak „hazánk legtisztább forradalmának.” A debreceni szellemiség mindig a jó ügyet, a magyar nemzet ügyét szolgálta, hol tanítókkal, hol pénzzel, hol katonákkal – hangsúlyozta.

„Debrecen múltjának vitathatatlanul legfőbb erénye, hogy történelme során soha nem állt a magyarsággal szemben, idegen nemzet vagy idegen hatalom oldalára. Debrecen, tiszta nemzeti elkötelezettsége olyan erkölcsi tőke városunk számára, amely érdemessé tette arra, hogy két alkalommal is betöltse hazánk fővárosának szerepét” – mondta a polgármester, hozzátéve, ebből is látszik, hogy Kossuth Lajos fent említett gondolata nem csupán retorikai fordulat.

Papp László kiemelte, történelmünk minden nemzedékének megvan a jövő alakításáért való felelőssége. A ’48-as nemzedék felelőssége abból fakad, hogy felismerte, válaszút előtt áll a magyarság, és meglátta azt a történelmi pillanatot, melyben a valódi szabadság két alkotóeleme, a szabad ember és a szabad nemzet kivívhatja a nemzeti önrendelkezés jogát.

A polgármester szerint ’48-ban nem voltak félmegoldások, az a „tiszta, őszinte szavak forradalma” volt. „1848 tavaszán a magyaroknak elegük lett abból, hogy hazánk érdekeit figyelmen kívül hagyva, az ország határain túlról mondták meg számunkra a követendő utat. Elegük lett abból, hogy bólogatásra kárhoztassák őket, és ne alkotó, tevékeny nemzetként kapcsolódhassanak be közös ügyeink rendezésébe. És a történelem mintha ismételné önmagát, mintha ez a világ sejlene fel mai is itt, Európában” – mondta Papp László.

Szerinte egy nemzetközi szövetség csak akkor működik, ha nem a valóságtól elszakadt bürokraták irányítják, ha a szövetség minden tagjának számít a véleménye. Kiemelte, a ’48-as forradalmárokhoz hasonlóan nekünk is bele kell szólnunk országunk, Európa működésébe, erre köteleznek minket elődeink áldozatai.

„A mi nemzedékünk is történelmi válaszút előtt áll. Döntenünk kell, hogy kiállunk-e a nemzeti szuverenitás eszméje mellett, vagy feladjuk azt, amiért magyarok milliói harcoltak és haltak meg anélkül, hogy valaha is részük lehetett volna belőle. A mi nemzedékünknek megadatott a függetlenség és a szabadság, de ezért most mégis küzdeni kell. Ma nem Bécsből, hanem Brüsszelből akarják megmondani a jövőt, többek közt azt, hogy kikkel éljünk együtt. Azt tervezik, hogy idegenek millióit telepítik át Európába, és a betelepítést Magyarországra is rá akarják kényszeríteni” – hallhattuk a polgármestert.

Mint mondta, a debreceniek az elmúlt három év exodusát a saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Amíg a menekülttábor működött, láttuk, mit jelent ez a népvándorlás. „Ebből többet nem kérünk. Köszönet a kormánynak, amiért ezt a terhet, ezt a terhet is levette a vállunkról” – tette hozzá, szólva arról, hogy a probléma nem oldódott meg.

Kijelentette, nemet kell mondanunk arra, hogy Magyarország, s benne Debrecen mindörökre megváltozzon, minden magyar ember támogatásra szükség van, hogy világossá tegyük, „ebben a kérdésben nincs alku. Nem adjuk fel nemzeti identitásunkat, keresztény gyökereinket, biztonságunkat, nem áruljuk el nemzetünket, nem áruljuk el Európát.”

Mint mondta, ezt a kérdést mihamarabb nyugvópontra kell helyezni, mert kell az erő és a figyelem ahhoz, hogy 26 évvel a rendszerváltás után végleg magunk mögött hagyjuk a gazdasági válságok időszakát, s létrehozzuk egy erős Magyarország erős Debrecenét, mely alkalmas egy nemzetközi régió vezető szerepére.

„Hiszem, hogy a város jövőjébe vetett hitünk és elszántságunk méltó a ’48-as nemzedék hitéhez. Ebből a hitből ered a közös otthonunk jövőjét évtizedekre meghatározó Új Főnix Terv, mely városunk történelmének legátfogóbb gazdaságfejlesztési programja” – hangsúlyozta.

Gazdaság és létbiztonság, ipar és munkahely, közlekedés és utak, iskolák és tudás, kultúra és kulturális főváros, biztonság és gondoskodás – sorolta az Új Főnix Terv kulcsszavait. Mint mondta, hamarosan megindulnak a munkagépek, és a következő évek az építkezésről, a fejlődésről szólnak majd.

„Ha a jövő Debrecenére gondolok, ha 2023 Európájának kulturális fővárosára gondolok - mely hitem szerint nem lehet más, mint Debrecen -, ha egy sikeres város sikeres polgáraira gondolok, akkor ennek alapja csak az lehet, mint ami 1848-ban is volt, egy erős, széles körű összefogás, ahol értjük egymást, egymásért dolgozunk, egy irányba haladunk, mert mi együtt vagyunk Debrecen” – zárta beszédét Papp László.

A megemlékezés a Kossuth-szobor megkoszorúzásával ért véget.

Dehir - Így ünnepelt március 15-én Debrecen