Pár hónapja Debrecenben járt a pittsburghi vérengzés magyar túlélője
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.10.30. 08:40 | Frissítve: 2018.10.30. 10:32
Debrecen – Egykor a Hatvan utcán lakott a férfi, aki a bergen-belseni haláltábort is megjárta, és a viszontagságok ellenére is magyar maradt.
Tizenegy ember meghalt, hatan pedig megsebesültek abban a támadásban, amely szombaton történt az egyik pittsburghi zsinagógában. A negyvenes éveiben járó, s egy AR-15-ös gépkarabéllyal, valamint két kézifegyverrel felfegyverkezett Robert Bowers egy csecsemő névadó ünnepségén nyitott tüzet.
A magyar származású Juda Samet ezen a reggelen négy perc késéssel érkezett a zsinagógához. Ez a négy perc megmentette az életét.
A 80 éves férfi Debrecenben született, s nemrég itt járt városunkban. Találkozásukra személyes hangú levelében emlékezett vissza Kreisler Gábor, a Debreceni Zsidó Hitközség szabadegyetemi programszervezője.
"A világ döbbenettel áll a pittsburghi vérengzés előtt. Az áldozatok családtagjai soha nem fogják feldolgozni ezt a szörnyű tragédiát. A világsajtóban rengeteg személyes jellegű cikk jelenik meg erről, iIthon pedig a debreceni származású Juda Szametről olvashatunk, aki a véletlennek köszönhetően menekült meg, mivel késve érkezett az imádkozásra. Juda, akit barátomnak tekinthetek, már másodjára menekült meg a haláltól csodával határos módon.
Idén májusban nálunk járt Juda Szamet. Előtte hetekkel levél érkezett a hitközségre lányától Elizabettől, és vejétől, Dávidtól. A levélből megtudtam, hogy édesapja, Juda Szamet szeretne hozzánk ellátogatni. Juda 1938-ban született Debrecenben. A bergen-belseni haláltábort túlélte, de nem tért vissza Debrecenbe. Izraelbe ment, majd Amerikába, ahol Pittsburghban kötött ki.
A most 80 éves bácsi májusban családjával eljött Debrecenbe lánya unszolására és kérésére.
Először a család három tagját vártam: Judát, a lányát, Elizabethet és Dávidot. A vasútállomáson találkoztunk, s az előzetes levélváltásoknak köszönhetően barátokként üdvözöltük egymást. Az állomásról a megújult Pásti utcai Zsidó Negyedbe érkeztünk. Az autóban beszédéből éreztem izgatottságát. Belépett a zsinagógába, visszaemlékezett a recsegő padlóra. Elmondta könnyes szemmel a gyászimát édesapja és az odamaradt családtagjai után az emlékfalnál, aztán átsétáltunk a Hatvan utca 20. szám alá.
A korábbi lassú léptek az izgalomtól felgyorsultak. Kereste a kis házat a hajdani kötőüzemükkel, ám most egy többszintes ház áll ott. Csodálkozott, hogy a Hatvan utca milyen keskeny, gyerekként akkor szélesnek tűnt. Judában 75 év múlva most merült fel, hogy lányának, unokáinak megmutassa, hol született. Búcsúzáskor mint családtag köszöntem el tőlük, megcsókoltam Judát, aki
a rossz emlékek ellenére is magyar maradt.
Beszélgetésünkbe egyre több magyar szó került. Éreztem a nap végére, hogy Juda feltöltődött lelkileg, s ez erőt ad további életéhez.
Most, a tragédia után még nagyobb csodával emlékszem vissza a Judával való találkozásra. A világ Ura, életünk minden mozzanatának irányítója megóvta a családja körében nagy becsben élő embert. Hosszú életet kíván neki és családjának is a Debreceni Zsidó Hitközség!
Az áldozatokra gyógyíthatatlan fájdalommal gondolunk, és hozzátartozóikkal együtt gyászolunk!"
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Áder János részvétét fejezte ki a pittsburghi vérfürdő miatt | 2018.10.28 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (1)
Hornyik
Sajnos az emberi aljasságnak nincs határa...,azonban Ennek a történetnek is meg van a maga szépsége. :)