Részleteiben is bemutatták a Debrecen 2030 programot – fotókkal, videóval

---

Debrecen – Új villamosvonaltól utak négysávosításán keresztül az egészségügyig – Papp László polgármester ismertette a városfejlesztési programot.

---

Elkészült a Debrecen 2030 program, mely alapvetően változtatja meg a Debrecenben és a keleti régióban élők mindennapjait – jelentette be múlt héten Papp László polgármester és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Fotó: Kandert Szabolcs

A nagyszabású, a miniszter által 600 milliárd forintosra becsült programnak már akkor bemutatták néhány elemét, így például szó volt egy új villamosvonalról, a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költözéséről, az intermodális központ és egy új hangversenyterem megépítéséről, valamint a Civaqua-program megvalósításáról. 

A programnál elsőként az első három év (2021-2024) forrásairól döntöttek. Ezen évek programelemeire 48,3 milliárd forint jut, a város, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. a kedvezményezettek. Erről már meg is jelent a kormányrendelet.

Mindezeket követően Papp László polgármester csütörtökön sajtótájékoztatón részleteiben is ismertette a Debrecen 2030 programot. Mint elhangzott, a program június végén a közgyűlés elé kerül majd, onnan kezdődik majd a megvalósítási fázis.

Papp László visszaidézte az Új Főnix Tervet, mely beolvad a Debrecen 2030 programba. Az Új Főnix Terv keretében 103 projektet indítottak el, előkészítés alatt áll 19, kivitelezés alatt 41, 43 projektet pedig már lezártak. A programot eredetileg is úgy tervezték, hogy 2022-ben zárul, így a polgármester szerint időarányosan jól halad a végrehajtása. Az Új Főnix Terv fókuszában a gazdaságfejlesztés állt. A városban két új ipari park jött létre: a Déli Ipari Park és az Északnyugati Gazdasági Övezet együttesen 700 hektárt tesz ki, s a további betelepülő cégeknek is nyújt lehetőségeket. 2014 óta közel 700 milliárd forint működő tőke érkezett a városba, a Debrecenbe települő és az itt bővítő vállalatok tízezer új munkahelyet teremtenek.

A közlekedésfejlesztés során 20 kilométer új utat építettek, 28 kilométernyi utat felújítottak és 54 csomópontot átalakítottak. Számos óvodát újítottak fel, megépült a Debreceni Nemzetközi Iskola, az Aquaticum Debrecen Strand, a Zöld város programban számost lakótelepi rész megújítása kezdődött. Emellett a Gondoskodó város programban több rendelő megújítása történt meg. A Csokonai Színház felújítása kapcsán eredményes volt a közbeszerzés, a Latinovits Színház befejezésére is beérkeztek már az ajánlatok.

Debrecen ambíciója, hogy a meghatározó városa legyen a nagyobb régiónak

– mondta a polgármester. A régió Magyarország keleti részét, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyét, valamint Kárpátalját, Partiumot és Kelet-Szlovákiát fedi le. 

Papp László elmondta, hogy az Új Főnix Terv fókuszában a gazdaságfejlesztés állt, a D2030 programnak pedig a város- és gazdaságfejlesztés; a gazdaság fejlődéséhez zárkózni kell a városépítésben is – tette hozzá.

Elhangzott, Debrecen városa évi másfél milliárd forint önerőt biztosít majd évente a programhoz, melyhez a kormányzati támogatás és az uniós források adják majd a nagyobb részt. 

Az első három évben Debrecen önkormányzata 29 milliárd 124 millió forint állami támogatáshoz jut a beruházások előkészítésére és kivitelezésre, a Debreceni Egyetem 14 milliárd 765 és fél millió forint állami támogatást használhat fel (az egyetemnél ebből már idénre is esik közel másfél milliárd forint), a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. részére pedig 4 milliárd 435 millió forintot biztosítanak debreceni közlekedési fejlesztések előkészítésére és megvalósítására.

Közlekedésfejlesztés

A közlekedésfejlesztési projektek ismertetése során Papp László elmondta, a nyugati oldalon már kiépítettebb az infrastruktúra, ezt szeretnék a keleti oldalon is megvalósítani, ahová két elkerülő utat terveznek, egy belsőt és egy külsőt. Ezek a 47-es főutat kötnék össze a 4-essel. A nyugati oldalon pedig az újonnan épült Domokos Márton utat összekötik majd a 354-es úttal. A cél, hogy a belvárosba csak a szükséges pontokon lépjenek be az autósok.

Emellett a tervek szerint a városi bevezető utakat 2x2 sávosra bővítik (471-es, 48-as, 47-es és a Kishegyesi út kétsávos), mint ahogy a 35-ös főút Debrecen és Józsa közti szakaszát is. 

Az új és a bővülő iparterületek miatt a közösségi közlekedést is fejleszteni kell – emelte ki Papp László, hiszen ezeken a területeken több tízezren dolgoznak majd a jövőben.

Az új villamosvonalakról elhangzott, hogy a 3-as vonal a Tócóskertet és a Tócóvölgyet kötné össze a belvárossal, jelenleg a lehetséges nyomvonalak vizsgálata zajlik. Egy alternatíva, hogy közel jönne az 1-es és a 2-es vonalhoz, s rövid sétával lehetne elérni a fővonalt; a másik egy olyan nyomvonal, mely megadja a lehetőséget, hogy később a keleti oldalra is el tudják vinni a vonalat. Az új villamosvonal építése mellett a program része az 1-es vonal felújítása is.

A repülőtér fejlesztése is hangsúlyos elem a programban, oda egy új terminált és egy új kifutópályát terveznek, valamint a főpályaudvart és a Déli Ipari Parkot a program utolsó harmadában összekössék a repülőtérrel, tram-train megoldással.

A főpályaudvar megépítése is a program része, a 2021-es költségvetésben az újratervezésre és az előkészületekre van meg a forrás. A megvalósításba szeretnének uniós forrásokat bevonni.

Kisebb fejlesztéseket is terveznek, így a Bethlen utca, valamint az Egyetem sugárút fejlesztése (felújítás és részben négysávosítás), a Kassai út-Baksay utca csomópontjának fejlesztése, a Határ út összekötése a Vincellér utcával és a Torockó utcával is. 

Városszerkezet

Papp László elmondta, az ipari területeket a nyugati városrészbe tervezték, ott is jöttek azok létre,

a keleti oldal pedig a lakóövezetek fő helyszíne lenne,

hogy ne zavarják egymást a funkciók. 

A keleti oldal a polgármester szerint pufferzónája a városnak, a zártkerti részek fejlesztésével növelnék a beépíthetőségét a telkeknek, ehhez azonban az ott lakók együttműködésére is szükség van. Jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket terveznek a kertségi városrészekben, része például a programnak a csapadékvíz-elvezetési rendszer fejlesztése. 

Oktatás

Debrecen a gazdasági versenyt, a munkaerőért folyó versenyt az iskolapadokban akarja megnyerni – jelentette ki Papp László, épp ezért fontos az oktatás fejlesztése.

A meglévő oktatási rendszert jelentősen bővítik majd, bölcsődéket, óvodákat, kollégiumot építenek, emellett több iskolát (Mechwart-szakgimnázium, Fazekas- és Ady-gimnázium) fejlesztenek és megvalósítják a Német Iskolát. Emellett jelentős eszközfejlesztés előtt áll a Debreceni Szakképzési Centrum.

A cél, hogy a jelenlegi 70 ezres diáklétszámot százezresre növeljék. 

Kultúra

A kultúra tekintetében Debrecennek eddig is komoly ambíciói voltak, a D2030 pedig léptékváltást hoz – mondta a polgármester. Elhangzott, hogy egy komolyzenei hangversenytermet szeretnének építeni, lévén a Kodály Filharmóniának nincs hangversenyterme. Amit megálmodtak, az operaházként is működhet majd.

A másik zászlóshajó a Természettudományi Múzeum Debrecenben történő felépítése.

Papp László elmondta, meghallották az aggodalmakat, de arra törekednek, hogy egy olyan megoldás szülessen, amit elfogad majd a szakma is. A szakemberképzésben a Debreceni Egyetemre számítanak.

A polgármester közölte, a tervek szerint ősszel indul a Csokonai Színház felújítása és a Latinovits Színház befejezése. A Csokonai Színház kapcsán a polgármester elmondta, eltűnnek majd az oszlopok a statikai megoldások révén, így szinte megduplázzák a színház kapacitását, hiszen  minden székről élvezhető lesz majd az előadás. 

Fenntarthatóság

Papp László arról is beszélt, hogy a D2030-at a fenntarthatóság jegyében, zöld szemlélettel tervezték. A program keretében például végre a megvalósítás útjára lép a Civaqua-program, melynek három üteme lesz. A Tisza vize így a Keleti-főcsatornán keresztül eljut a városba, a Tócó-patakba.

Ezt a vizet viszik majd el a második ütemben a Nagyerdőbe (víztároló kazettákat is kialakítanak), a harmadik ütemben pedig a város keleti részén lévő jóléti tavakhoz.

A D2030 része a fásítási program folytatása és egy napelempark létrehozása is, amit a repülőtér déli oldalán alakítanak ki ötven hektáron.

Életkörülmények

A Debreceni Egyetem a programban jelentősen fejleszti majd az egészségügyi szolgáltatások színvonalát; integrált járóbeteg központ, valamint regionális sürgősségi és traumatológiai központ kialakítása és egészségügyi digitalizáció, informatikai fejlesztés van a tervek között.

Az egészséges életmódra is hangsúlyt fektetnek; kerékpárutakat és velodromot is építenek.

Az előadás prezentációja ezen a linken, a D2030 program részletes leírását tartalmazó kiadvány pedig ide kattintva érhető el.