Romokban a nagyerdei Gyalogezred-emlékmű

---

Debrecen – Siralmas állapotban van az egykori 39. gyalogezred mementója a Medgyessy sétányon. Az obeliszk talapzata szinte mindenhol sérült – félő tehát, hogy intézkedés hiányában az egész alkotás összedőlhet.

---

Messziről feltűnő, hogy a kompozíció sarkában jókora törmelékkupac szürkéllik. Keddi terepszemlénken tüzetesebben is szemügyre vettük a mintegy 12 méter magas emlékhelyet, és szomorúan konstatáltuk, hogy a sitthalom csak a jéghegy csúcsa. Körös-körül ugyanis alig találni épségben lévő elemet a hatalmas építményen. Vaskos oszlopai egyike például kettétört, a szomszédos tömbökből pedig „kiestek” a nehéz láncok. A lépcsők szinte mindegyike csak árnyéka a valamikori önmagának.

Látván élénk vizsgálódásunkat, odalépett hozzánk egy férfi; a közelben lakik, és gyakran jár a sétányon. Diskurzusba elegyedve, azon tűnődtünk, hogy a kiszakadt láncokon esetleg vandálok ugráltak-e, avagy egyszerűen csak maguktól, a saját súlyuk miatt fordultak ki a porladó félben lévő, elöregedett, átázott idomokból. Gondterhelt beszélgetőtársunk azt mondta, hogy legutóbb néhány hete nézegette meg alaposabban az obeliszket, ám akkor az még nem volt ennyire kétségbeejtő állapotban.

Szavait alátámasztották a szomszédos vendéglő alkalmazottai is. Miután kézzel foghatóbb információk érdekében betértünk a kerthelyiségbe, a hölgyektől ugyanis megtudtuk: a közelmúltban elborult az a fa, amelyik közvetlenül a kerítésük és az emlékmű között állt. A vastag növény az ottani talapzatláncokra is rázuhant, és azon a részen minden bizonnyal ez okozta a sérüléseket. A fát azóta kivágták (lásd a fotón), a törmelékeket pedig – a vendéglősök elmondása szerint – az AKSD munkásai szedték össze.

A kompozíciót a Debreceni Műkőgyár, valamint Debreczeny Tivadar készítette (ugyanaz a művész, aki a Déri téren megbújó, Merengő című bronzszobrot is megalkotta 1931-ben). A Medgyessy sétányon magasló alkotást beton-, műkő-, márvány- és kovácsoltvas idomokból építették fel. Az 1925-ben felavatott obeliszk a debreceni 39-es, illetve 139-es gyalogezred emlékét is őrzi. A Mária Terézia által létrehozatott alakulat harci krónikája 1756-tól az I. világháborúig tartott. A világégésben csaknem 7000 katonája veszett oda – most pedig attól kell tartani, hogy az emlékhely is a bakák sorsára jut…