Esőben sétáltunk Debrecenben – fotókkal

---

Debrecen – A Megtestesülés templomnak és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Karának érdekességei mellett megismerhettünk egy tenyérnyi tündérkertet is.

---

Az idegenvezetők világnapját több mint három évtizede, 1985 óta számos országban megünneplik február 21-én. Budapesten ehhez a naphoz legközelebb eső hétvégén tartanak ennek alkalmából idegenvezetéseket. Debrecenben ennél egy kicsit később voltak az ingyenes városnéző túrák, idén március 7-én, szombaton két útvonal közül választhattak az érdeklődők.

Fotók: Petró Enikő

Az egyik túrán a Szabó Magda Emlékházat ismerhették meg, míg a másik során a Debreceni Megtestesülés templomot és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Karának épületét járhatták körbe a résztvevők. Mi az utóbbin vettük részt, vezetőnk pedig Reiner Ferencné idegenvezető, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület elnöki tagja volt.

Szomorkás, esős szombaton gyülekeztünk a Sestakertben, eleinte úgy tűnt, hogy senki nem jön el a sétára, de tíz óra előtt lassan feltűnt több színes, mintás esernyő. A Borbíró téren, a Megtestesülés templom volt az első állomás, így a találkozási pont is.

– Amikor tervezzük a sétákat, különböző helyszínek merülnek fel, és legtöbbször olyat választunk, amelyet már régen nem mutattunk meg csoportnak.

Az Agrártudományi Karon például még soha nem vezettünk körbe érdeklődőket

– árulta el Reiner Ferencné. Az idegenvezető azt is elmondta, hogy a debreceniek is érdeklődnek a városuk iránt, de ide érkező üdülőknek is tartanak városnézést.

Modern templom a Borbíró téren

Tíz órakor beléptünk a templomba, ahol Tóth László plébános üdvözölt bennünket. Tőle tudhattunk meg többet a külsőre kicsinek tűnő épületről, amelyről később kiderült, hogy hétszáz ember befogadására képes, így a debreceni római katolikus templomok közül az egyik legnagyobb. Az idén húsz éve felszentelt templom 28,8 méter széles és ugyanilyen hosszúságú, míg a belső magassága eléri a 18 métert.

– Domonkos-rendi szerzetesek ötlete volt, hogy a Sestakert és Újkert környékére templomot építsenek.

1994. december 10-én tették le az alapkövét, de a szerzetesek nem tudtak elég pénzt összegyűjteni, így 1996-tól az egyházmegye vette át az építkezést. 2000. augusztus 19-én szentelték fel, így idén ünnepeljük ennek a huszadik évfordulóját – hangsúlyozta Tóth László.

A templomhoz természetesen tartozik harangtorony is, amiben három fémmonstrum hirdeti az idő múlását, valamint hívja misére a híveket. A legnagyobb 710 kilogramm, Gábor főangyal, a második 350 kilogramm Szűz Mária, a legkisebb pedig "csak" 110 kilogramm, a Szentlélek tiszteletére.

Tóth László azt is elmondta, honnan kapta a hely a nevét:

– A megtestesülés Jézus emberré válását jelenti, vagyis Szűz Mária fogantatásának a pillanata. Ezt március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján ünnepeljük.

A templom fehér falai közül kiemelkedik az oltárkép, amely Rácz Gábor alkotása. A keresztre feszített Jézus, Mária és Szent János alakját zománcozott vörösréz lapokból formálta meg a művész. Érdekessége még az életfa motívum, így a kép egyszerre jelképezi a halált és a feltámadást. Gótikus elemeket csempész az épületbe Soós Csilla négy színes üvegablaka, amelyek az evangélistákat ábrázolják.

A templom különlegessége, hogy egy ereklyét is őriznek a falain belül.

Boldog Brenner János atyát, az Eucharisztia mártírját 1957 decemberében, az egyházüldözések idején támadták meg ismeretlenek és 32 késszúrással végeztek vele, neki állítanak ezzel emléket.

Tündérkert a lakótelep közepén

A templomlátogatás után tettünk egy kis kitérőt a közeli Nagy Katalin Emlékparkba. A létesítmény 2011-ben nyílt meg, Kulcsár Géza kezdeményezésére, aki a két évvel korábban elhunyt édesanyjának állított emléket ily módon. A Borbíró téren lakó, többdiplomás polihisztornak a közpark létrehozásával az is célja volt, hogy az Újkertbe csempéssze szeretett Nizzájukat, azáltal pedig fajgazdagsággal és lenyűgöző látvánnyal is megörvendeztesse a vendégeket.

A hely érdekessége, hogy egy fára erősített óráról olvashatjuk le az időt, bár sétánk során a műszer kissé el volt tájolódva, hiszen két oldalán más-más időt mutatott, amelyek közül egyik sem volt helyes. Valószínűleg a kiadós mennyiségű eső ártott meg a kis szerkezetnek. Annál inkább örültek a csapadéknak a kertben található bambuszok, amelyek már most, tavasz elején is magasra nyújtózkodtak.

Az Agrártudományi Centrum titkai

A sétánk a Debreceni Egyetem Agrártudományi Karának épülete felé folytatódott. Útközben Reiner Ferencné elmondta, hogy a Böszörményin végighúzódó bicikliút eredetileg az Agrár felé közlekedő egykori 5-ös villamos nyomvonala volt.

A Gazdaságtudományi Kar mögött látható egy nagy, üres telek a távolban istállókkal. Vezetőnk elárulta, hogy itt tartják a Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítást és Vásárt, régen pedig a hely a mostani sportpályákkal együtt tangazdasági területként működött, szántók és legelők voltak ott.

Azt is megtudhattuk, hogy a kar elődjét 1868-ban létesítették Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet néven, akkor még a Bem téren. A képzés sok változáson ment keresztül az elmúlt másfél évszázadban, az egyik fontos állomása ennek a folyamatnak, mikor 1962-ben az intézményt főiskolai rangra emelték, a képzési idő négy év lett, a neve pedig Agrártudományi Főiskolára változott. 1970-ben a Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikummal olvadt össze, innentől hívták Debreceni Agrártudományi Egyetemnek. 1999-ben egyesültek Debrecen felsőoktatási intézményei Debreceni Egyetem néven, így innentől Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karként ismerhetjük.

Az A és B épület bejáratánál domborműveket figyeltünk meg.

Ezek közül egyik Liszkai Kováts Zoltán alkotása, amely a Hortobágy címet viseli. Sokan észrevehették már a Böszörményi úti bejáratnál Megyeri Barna szobrát is, az Európa elrablását.

– A szobrász magyar szürkemarhaként ábrázolta a fehér bikaként felbukkanó Zeuszt, aki szerelmes lett Európéba, Agénór föníciai király lányába. Ebben az alakban elcsábította a fiatal Európét, aki később három gyermeket szült neki – mesélte Reiner Ferencné a görög mítoszt, amelyet a szobor ábrázol. Az ikonikus jelenet egyébként a kar címerében is megtalálható.

Sétánk során körbejártuk az épületet, miközben meghallgathattuk a debreceni agrárképzés történetét. Többek között az is kiderült, hogy

az Agrártudományi Kar mellett, a Böszörményi úton található alacsony házak egykor egyetemi dolgozók otthonai voltak.

Ők gondozták a tangazdaságban tartott állatokat, s mivel ehhez korán kellett kelni, az intézet vezetői jobbnak látták, ha a közelben házakat építtetnek a munkásoknak.

– Ezek szoba-konyhás, alacsony házak voltak, néhány épület még őrzi a régi kinézetét, de a legtöbbre már egy második szintet húztak. Az Akadémia utcát, mikor még nem egyesültek az egyetemek, szétosztották parcellákra. Egy ilyen részt ezer forintért lehetett megvásárolni, de kikötés volt, hogy három éven belül házat kellett rá építeni. Az utóbbit nehezebb volt kivitelezni, mint a vásárlást – fogalmazott Reiner Ferencné.

Utunk végül a Böszörményi út és a már említett Akadémia utca sarkán ért véget, ahol megbizonyosodhattunk: néhány ház még valóban őrzi a múlt emlékét.