A városépítés aranykora – sok épület lesz jövőre száz éves

---

Debrecen – Száz éve már javában zajlottak azok az építkezések, amelyek azóta is meghatározzák a cívisváros arculatát. 1912-re olyan nevezetességek születtek, mint a megyeháza, a Gambrinus köz, a püspöki palota és a nagyerdei víztorony.

---

A jubiláló épületek legtöbbje összeforrt a szecesszióval és Borsos Józseffel, Debrecen egykori főépítészével. A mester első ilyen műve a saját lakóháza, amit ma Borsos-villaként ismerünk, s az irodalmi múzeum működik benne (a Vénkertben). Az összefirkált, romos épületnek nagyon rossz az állaga. Ugyancsak 1912-ben készült el Dr. Sz. Kun Béla villája is, amit szintén a néhai főépítész tervezett, és a Simonyi út 40. szám alatt pompázik. Különlegessége az is, hogy a telke előtt 1925 óta a Csokonai Színház eredeti, öntöttvas kerítése húzódik (Skalnitzky Antal míves alkotása).

Nem messze onnan magasodik a nagyerdei víztorony, amit Fried és Adorján koncepciója alapján építettek meg. A 40 méter magas létesítmény az egyetem és az orvostudományi centrum vízellátását szolgálja: 1000 köbméternyi vizet tárol. Vasbetonból épült, a felső kupolája pedig eredetileg vörösréz-burkolatú. Körfolyosóiról páratlan kilátás nyílik az egész környékre. Alsó két szintjén kávéház lett volna, de ez nem valósult meg. Vendéglő viszont – a leírások szerint - volt benne, a Pallagi úti fronton pedig csobogó. Sajnos mára ennek is hűlt helye van, és a feljárók környéke is elszomorító állapotú.

A Debreceni Egyetem közeli főépülete szintén a centenáriumhoz kötődik: elődje, a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem az abban az évben kiadott, XXXVI. törvénycikk alapján valósult meg. Az ónémet klasszicista stílusú, impozáns főépületre Korb Flóris tornyokat is tervezet, hogy meteorológiai és csillagászati megfigyelő állomások működjenek bennük. A főépületet U-alakúnak álmodta meg, a szökőkutas park köré. A város legnagyobb épületét Bethlen István miniszterelnök, Horthy Miklós kormányzó és Baltazár Dezső püspök adta át 1932-ben.

A város első, magyaros stílusú szecessziós épülete a Püspöki palota, ami kifejezetten modernnek számított már az átadásakor is. Jóllehet, az egyházi bevételt szolgáló lakóház megosztotta a debrecenieket, sokan ugyanis zokon vették, hogy a Nagytemplom mellett húzták fel ezt a nagy tornyú palotát. A torony egyébként víztoronyként működött. A László testvérek tervezték, és a palota elnevezéssel a helyén állott - Méliusz-féle - püspöki székháznak tisztelegtek. Eredetileg 60 lakása volt, ám az államosítás során az 5-6 szobásokat megosztották, így mára 130 lakórésze van.

Átellenben, a Piac-Kossuth-sarkon magasodik a mai Belvárosi Közösségi Ház épülete. A Debreceni Első Takarékpénztár otthona volt, s ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte. Régi rézportálja Berlinben készült, a belső fajanszmunka a Zsolnay-gyár produktuma. A lenyűgöző komplexumban irodák, könyvtár, sörcsarnok, vendéglő, díszterem, kaszinó és luxus bérlakások is voltak, a sarki épületcsúcsot pedig nagyméretű torony zárta le. Ez kétszer leégett, s emiatt végül (1963-ban) már nem építették vissza. A Piac utcai reliefek az ipari, a kereskedelmi és a földműves munkákat szemléltetik. Ebben a részben ma távol-keleti áruház van.

A szomszédos - Piac utca 26-28. szám alatti – ház ugyancsak 1912-13-ban született. A magyaros szecessziós épületegyüttest Pavlovits Károly tervezte. A ma Gambrinus köz néven ismert ikerház már az elkészülésekor is fölöttébb korszerűnek számított, köszönhetően például a vasbetonszerkezetének, a központi fűtésének, a víz- és gázvezetékeinek.

Egyik legerőteljesebb, legszebb szecessziós épületünk, a megyeháza a Piac utca 54. szám alatt található. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint megvalósított székház tetejét Zsolnay-pirogránit díszcserepek ékesítik, a nagyterme ólomüveg ablakai pedig Kernstok Károly keze munkáját dicsérik (a kompozíció a honfoglaló hét vezért ábrázolja). A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra mered az égbe.

Tavasszal a főváros külön ünnepségsorozatot rendezett a 100 éves épületei tiszteletére; ebből az alkalomból nemcsak a közintézmények, hanem a magántulajdonú ingatlanok is megnyíltak a nagyközönség előtt. Az ötletet Debrecennek is érdemes átvennie, hiszen az ismeretterjesztő látogatások, bejárások és építészeti előadások tapasztalatai a város szeretetét és az itt élők összetartozását is erősíthetik.