Szaftos malackodás Debrecen főterén

---

Debrecen – Kolbászból van a kerítés, sajthegyek sorakoznak a párkányokon, és ínycsiklandó illatok szállnak – nem csoda tehát, hogy még a sertések is „kifeküdtek” a Piac utcán, a IV. Debreceni Mangalicafesztiválon.

---

A háromnapos gasztronómiai kavalkádon természetesen az étkeké a főszerep, élükön a hagyományos magyar fajtával, a mangalicával és a belőle készített falatokkal. Ennek megfelelően a látogatók nemcsak az Aranybika előtti karámokban bemutatott, eleven példányokat ismerhették meg, hanem a nekik köszönhető finomságokkal, sőt extrém csemegékkel – mint például a mangalicatepertős csokoládéval is találkozhattak.

- Csülkös ragut, csülköt, tarját, egyben sült malacot, valamint hurkát és kolbászt is kínálunk a vendégeknek – sorolta érdeklődésünkre Kővári Sándor üzletvezető, aki csapatával és a konyhájukkal Pécelről érkezett a Kossuth térre. - Ezek mind mangalicahúsból készülnek, s tapasztalataink szerint közülük a hurka és a kolbász a legkelendőbb. Ma már szerencsére nincsen gond az ellátással, és az alapanyag-minőség is jó - mondja.

- Miben különbözik a mangalica húsa a sertésétől? - tudakoltuk a szakembertől.

- Más az ízvilága, mivel szaftosabb, tehát nem anyira száraz, s ezáltal puhább, zamatosabb lehet. Ennek köszönhetően az elfogyasztása közbeni élvezeti értéke is nagyobb, ugyanakkor megemészteni is könnyebb. Mi egy saját fűszerkeveréket használunk, de ennek összetételét nem árulom el – mosolyodott el az üzletvezető.

A mangalicafesztivál élelmiszerstandjain szalonna, kolbász és tepertő is kapható a főtt-sült csemegék mellett. Érkeztek pálinkások, borárusok és különleges söröket kínáló mesteremberek is, ugyanakkor a tehén- és a kecskesajtkészítők is szép számban gazdagítják-színesítik a seregszemlét. Az előbbiek táborába tartozó – Körösladányból jött - Kiss Ferencet szólítottuk meg, arról érdeklődve, hogy mi minden pompázik a pultján.

- Krém-, gomolya-, füstölt, lágy és érlelt kemény sajtjaink is vannak, s ezek között köménymagos, lila- és fokhagymás, valamint diós, csilis és natúr is található – hallhattuk a családi vállalkozótól. - Ezek mind kézműves termékek, amiknek az az előnyük a nagyüzemiekkel szemben, hogy jobban kiemelhető bennük az úgynevezett terroir jelleg; magyarán a helyi ízek, a mikroflóra és -klíma fokozottabban előtérbe helyezhetők bennük. A tartósítási módszerek, a sózás és a savanyítás helyes alkalmazása természetesen itt is elengedhetetlen.

A forgatagban sétálgatók közül azoknak sem kell csalódniuk, akik nem kóstolni, jóllakni látogatnak ki a főtérre. A pavilonsorokon ugyanis a legkülönfélébb portékák is beszerezhetők: cipők, babaholmik, ajándékáruk, szappanok, könyvek és illatszerek is vannak itt. A Nagytemplomhoz közeli végen egy „máshonnan” ismert férfivel elegyedtünk szóba, aki a saját kerámiáit árulja a mangalicafesztiválon.

- A lovas szobrokon kívül mindent elkészítek. Ide most egyebek mellett butéliákat, flaskákat, pereces kulacsokat, címereket, whiskysüvegeket, vázákat és kancsókat hoztam. A mesterséget hat–hét éve űzöm, de úgy hét hónapja csinálom teljes intenzitással; saját műhelyem van, s öntéssel és korongozással is foglalkozom – osztotta meg velünk a Dunaharasztiból érkezett Ambrus Attila, miközben dedikálta egy bögréjét a vevőinek.

A mulatság szervezői a legkisebbekre is gondoltak, s ennek megfelelően gólyalábazásra és bébiforgózásra is lehetőség nyílik. A kiállított mangalicákhoz nem szabad benyúlni a karámaikba, mivel a jószágok veszélyesek is lehetnek. Pedig a legtöbben nagyon szívesen megdögönyöznék az egészen pici szopósmalacokat...

Ettől függetlenül a kilátogatók nem unatkozhattak, nézelődés, eszegetés közben még a színpadi műsorok is őket szórakoztatták!

Dehir - A Mangalica Napok iránt most is nagy volt az érdeklődés