Top tíz és ami mögötte van: Barcsa Lajos szerint Debrecen gazdaságában megoszlanak a kockázati tényezők

---

Debrecen - Az alpolgármester szerint akkor jár jól egy város a multikkal, ha helyi cégek is profitálni tudnak a jelenlétükből.

---

Harmadjára választotta a jövő európai városai közé Debrecent a Financial Times. Debrecen a kisebb városok kategóriában végzett a nyolcadik helyen a befektetésösztönzési stratégiája alapján. Olyan városok társaságában került a top tízbe, mint például az angliai Middlesbrough, az írországi Cork, a portugáliai Braga vagy a lengyel Lublin. A témáról Barcsa Lajos alpolgármester beszélt a Debrecen Televízió Közügy című műsorában.

A Vitesco Technologies az egyik legnagyobb autóipari szereplő Debrecenben

Barcsa Lajos elöljáróban rámutatott: olyan még nem fordult elő, hogy egy kelet-közép európai város sorozatban harmadjára is a top tízben szerepelt volna. „Az eredményre minden debreceni polgár büszke lehet és mi ezt természetesen használni fogjuk a befektetési tárgyalásainkon”, fogalmazott az alpolgármester. 

Barcsa Lajos a díjjal kapcsolatban elmondta: az fDi Intelligence, a Financial Times nemzetközi tőkeáramlásokkal és befektetésekkel foglalkozó egysége európai szintű vizsgálatot is végez, ezt követően fókuszál a városokra. Megemlíti a vizsgálat, hogy

a pandémia rányomta a bélyegét a gazdaságra, de az európai országok közül húzóágazatnak bizonyult az elektromobilitás Egyesült Királyságban, Németországban és Magyarországon – Debrecen pedig ebben élen jár.

A debreceni épülő BMW-gyárral kapcsolatban az alpolgármester elmondta: a cég eredetileg hagyományos és elektromos platformú járművek gyártását tervezte itt, ám a pandémia alatti újratervezéskor eldöntötték, az utóbbira összpontosítanak. Ez pedig maga után húzza a beszállítók tevékenységét is, így aztán az utóbbi időben a legnagyobb beruházások Debrecenben az elektromobilitás területére vonatkoztak. Ilyen például a kínai Semcorp, vagy a dél-koreai EcoPro BM beruházása. Utóbbi 44 hektáron valósítja meg debreceni üzemét; ez a terület nagyobb, mint amekkora területen működik együttesen a TEVA, az NI Hungary és a Schaeffler debreceni telephelye. Barcsa Lajos hozzátette: bízik abban, hogy a közeljövőben is érkezhetnek majd a városba hasonló profilú vállalkozások. 

Az alpolgármester ugyanakkor hangsúlyozta: Debrecen gazdasága diverzifikált, azaz megoszlanak benne a kockázati tényezők. Erre jó példa, hogy az autóipar stagnált a pandémia időszakában, ennek ellenére az eredeti tervekhez képest tavaly 20 százalékkal több helyi adót fizettek be a debreceni cégek a város kasszájába. 

Barcsa Lajos rámutatott: a város vezetése mindenképpen arra törekszik, hogy a helyi kis és középvállalkozások a nagy értékláncokba be tudjanak kapcsolódni,

hiszen a nemzetközi tanulmányok is azt mutatják: igazán akkor jár jól egy város a nagy multicégek betelepülésével, ha helyi cégek is profitálni tudnak a jelenlétükből. Ennek pozitív tovagyűrűző hatása van. 

- Szerencsére Magyarországnak olyan kormánya van, amely kiemelten kezeli a kis és középvállalkozásokat – fogalmazott az alpolgármester. -  Az úgynevezett GINOP-programok keretein belül kifejezetten ilyen cégek kaphattak és kaphatnak kapacitásbővítő támogatást. Ehhez a debreceni városvezetés is hozzáteszi a magáét, hiszen aláírtuk azokkal a szerződéseket, akik jelentkeztek az elsőkörös kkv-kkal kapcsolatos felhívásunkra. Ők az elkövetkező hónapokban elkezdhetik a Déli Gazdasági Övezetben a tevékenységüket. 

Barcsa Lajos hozzátette: rendszeresen konzultálnak a szektor szereplőivel az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központon keresztül, mert szeretnénk tudni, ők mit gondolnak a városról, hogyan látják a jövőt, mi az, amivel nem elégedettek. 

Az alpolgármester összegzésképpen közölte: tavaly 883 millió euró értékű beruházás érkezett a városba, melyek 1451 új munkahelyet teremtettek, illetve teremtenek. Erre alapozva lehet bízni abban, hogy az előttünk álló időszakban hasonló, vagy még nagyobb volumennel számolhatnak.