Továbbtanulás külföldön – Ausztria, Németország, Franciaország, Hollandia

---

Debrecen – A megkurtított keretszámok miatt egyre többen gondolkodnak külföldi továbbtanulásban. A Dehir.hu szétnézett Európában.

---

Amint azt Dehir.hu is megírta, egyre kevesebb hallgató oktatását fizeti a magyar állam. Az ország többi vidéki egyeteméhez hasonlóan 2012-ben a Debreceni Egyetemen sem indulhat például ingyenes jogászképzés. A keretszámok csökkenésének másik nagy áldozata a gazdaságtudomány, térítésmentes alapképzésre mindössze 10 diákot vehet fel a Debreceni Egyetem.

A lecsökkentett keretszámok miatt sok fiatal inkább külföldön tanulna tovább. A diákok azt mondják, az osztrák egyetemek mellett többek között Dániában és Skóciában is ingyenesek azok a képzések, amiért itthon a legtöbb végzős középiskolásnak fizetni kell. A Dehir.hu ezért utánajárt, hogy Európa más országaiban mekkora tandíjra számíthatnak a fiatalok, s milyen egyéb költségeik lehetnek. Cikksorozatunk első részében az osztrák felsőoktatást írjuk le részletesen, valamint bemutatjuk a németországi, franciaországi és hollandiai lehetőségeket.

Ausztria – itt valóban ingyen tanulhatunk

Nyugati szomszédunknál az Európai Unió országaiból érkező hallgatóknak nem kell tandíjat fizetni, ráadásul 8-10 szak kivételével (orvosi szakok, publicisztika és készségszakirányok) felvételi vizsga sincs, így nem csoda, hogy sok magyar diák vágyakozik a sógorokhoz. Persze itt sem tanulhatunk ingyen a végtelenségig, az alapképzési szaknál az első nyolc szemesztert fizeti az állam, míg a mesterképzések esetében az első hatot. Így ha valakinek nem sikerül ennyi idő alatt elvégeznie a képzéseket, akkor félévente 363,36 eurós tandíjjal számolhat. Minden osztrák felsőoktatási intézményben kötelező viszont hallgatói önkormányzati tagdíjat fizetni, ez 20 euró körül van félévente.

Az egyetemekkel szemben az osztrák szakfőiskolákon felvételi és tandíj is van, egy-egy évfolyamra 40-50 hallgatót vesznek fel, a keretszámot pedig az adott szakma képviselőivel közösen dolgozzák ki. 2010 őszétől az egyetemek is kérhetik a keretszámok és a felvételi rendszer bevezetését, ezért jelentkezés előtt érdemes pontos tájékoztatást kérni a kiszemelt egyetemtől. Jelentkezni az intézmények weblapján lehet; a továbbtanuláshoz érettségire, év végi bizonyítványra és a német nyelvtudást bizonyító okiratra van szükség. A bizonyítványokról német nyelvű fordítást kell leadni – kivételt csak a két tannyelvű intézmények papírjai jelentenek.

Külföldi tanulás esetén a tandíjon kívül számításba kell venni a megélhetési költségeket is. Bécsben ez 600-800 euró havonta. Albérlet helyett ajánlatosabb kollégiumot keresni, mert az olcsóbb és egy diáknak egyszerűbben elérhető. Azzal is érdemes számolni, hogy a diákmunkásoknak a legtöbb nyugati országban 8-10 eurós órabért szinte mindenhol adnak. Az ausztriai továbbtanulásról további információkat a Magyar Diákok Egyesületének oldalán lehet találni.

Németország – csak kiváló nyelvtudással

Ha távolabb szeretnénk tanulni Magyarországtól, de maradnánk a német nyelvterületnél, akkor választhatunk Németország több mint 370 felsőoktatási intézménye közül. Itt azonban már tandíjat is kell fizetni. A német állami egyetemek félévenként legfeljebb 500 euró tanulmányi hozzájárulást kérhetnek félévente, amihez jön még a szemeszteri hozzájárulás, ez 50 és 250 euró között van, sokszor tartalmazza a helyi tömegközlekedési bérletet is. Egyes intézmények kérnek még adminisztrációs hozzájárulást is, ami 40-50 euró lehet, így a havonta nagyjából 700 eurós megélhetési költségek mellett akár 800 eurós tanulmányi költségekkel is számolhatunk szemeszterenként.

A német intézményeknél már bonyolultabb a jelentkezés. Bár külön felvételi eljárás nincs, a tanulmányi férőhelyeket a pályázók érettségi eredménye alapján ítélik oda, néha még felvételi elbeszélgetést is tartanak. Vannak szakok, ahol felvételi korlátozás van, ide csak a kiváló hallgatókat veszik fel. Fontos megjegyezni, hogy a külföldi felvételizőknek nagyon jól kell beszélniük németül, ezt – német vagy osztrák érettségi hiányában – nyelvvizsgával kell bizonyítani. Nem árt már a jelentkezés előtt tisztázni, hogy az intézmény milyen nyelvvizsgát fogad el, hiszen a továbbtanulás egyik feltétele az érettségi mellett a megfelelő a nyelvvizsga. A németországi továbbtanulásról bővebben olvashatnak a Német Felsőoktatási Információs Központ honlapján.

Franciaország – megfizethető minőség

Franciaország 83 egyeteme közül is választhatnak a magyar diákok. Annak ellenére, hogy az Európai Unió egyik legnagyobb országáról van szó, a tandíjak itt sem jelentősek, a 2010-2011-es tanévben 174 és 1218 euró között alakultak. A fizetendő összegeket a képzéstől függően az állam határozza meg. Tavaly az alapképzéseknél 174 eurót, a mesterképzéseknél 237 eurót, a doktori képzésekben 359 eurót, míg a mérnöki iskolákban 564 eurót kértek egy teljes tanévre. Franciaország egyébként jelentős pénzt fektet a magas színvonal megtartására, évente a költségvetés több mint 20 százalékát fordítják az oktatásra.

Ahhoz, hogy a magyar jelentkező beiratkozhasson valamelyik egyetemre, igazolnia kell franciatudásának szintjét, oly módon, hogy nyelvvizsgát tesz, vagy valamilyen nyelvtudást igazoló oklevelet mutat be. Erről csakúgy, mint a német intézményeknél, érdemes a kiválasztott egyetemen érdeklődni még a felvételi előtt. A lakhatási költségek Franciaországban is jelentősek, az olcsóbb kollégiumi ellátástól az albérletig többféle lehetőség áll a fiatalok előtt, ám utóbbi esetben a megélhetési költségek akár az 1000 eurót is elérhetik havonta. Hogy egyszerűbb legyen a külföldi diákoknak a jelentkezés a francia Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium egy online előzetes jelentkezési rendszert vezetett be, amely egyetlen weboldalra csoportosítja az összes felsőoktatási alapképzést. A franciaországi továbbtanulásról bővebben olvashatnak a Campus France honlapján.

Hollandia – ösztöndíjjal a csatornák partján

Drágább megoldást választ az, aki Hollandiában szeretne továbbtanulni, itt ugyanis 1700 eurónál indulnak a felsőoktatási képzések. Ráadásul a megélhetési költségek is magasabbak a korábban említetteknél, a magas lakásárak miatt nagyjából 800 és 1100 euró között alakul, és ehhez jön még az éves tandíj. Mivel a holland nem világnyelv, így inkább az angol nyelvű képzésekre várják a külföldieket. A holland egyetemek jelentős része több alap- és mesterképzésből is kínál angol nyelvű programot a külföldi diákoknak. Ezekhez TOEFL vagy IELTS nyelvvizsgával kell igazolniuk a diákoknak, hogy megfelelő szinten beszélik az angol nyelvet.

A holland egyetemekre egyénileg kell jelentkezni, a választáshoz azonban segítséget nyújt a nemzetközi felsőoktatással foglalkozó hollandiai szervezet oldala, amely nemcsak az intézmények szakjait, hanem az elérhető ösztöndíjakat is bemutatja. Mivel sem az oktatás, sem megélhetés nem túl olcsó a Németalföldön, így számos egyetem ösztöndíjakkal próbálja felkelteni a diákok figyelmét.

Cikksorozatunk következő részében Nagy-Britannia és Írország felsőoktatását mutatjuk be.