Trianon emlékezete: az elrabolt gyermekeit sirató haza

---

Debrecen – A trianoni békediktátum miatt hazánk a területének és a népességének is csaknem a kétharmadát veszítette el – erre is figyelmeztet a Magyar Fájdalom szobra és az Országzászló a Bem téren.

---

Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró megállapodást. Hazánk az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamaként fogadta el az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) diktátumát, amely meghatározta Magyarország, Ausztria, Románia, Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait. A szerződés korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000-ben), s megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását.

A Bem téren 1933. május 25-én felállított Magyar Fájdalom szobrot Lord Rothermere rendelte meg a francia Emile Guillaume-tól, amikor látta, hogy sikerült felébresztenie az európai nemzetek igazságérzetét. Az alkotás 1945-ig állt az eredeti helyén; akkor máig ismeretlenek több helyen bitumennel öntötték le. A debreceniek – félve attól, hogy a torzót később ledöntik – a Déri Múzeum szenespincéjébe menekítették.

A városvédők 1998-ban kezdeményezték először a szobor visszaállítását. Ennek és a rendbetételnek a költségeit a pályázatuk nyomán a Millenniumi Kormánybiztos Hivatala egymillió forinttal támogatta. A háromszoros életnagyságú szobrot Győrfi Lajos, püspökladányi szobrászművész restaurálta. Végül 2000. június 4-én, a trianoni békeszerződés 80. évfordulóján avatták újra. A kompozíció talapzatának felirata: „Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi.”

Becsky Tibor, fideszes városatya a közelmúltban kezdeményezte, hogy az alkotást egészítsék ki a Nagy-Magyarországot szimbolizáló művel vagy a másolatával. A Guilleaume-kompozíció adományozójának, lord Rothermere-nek is az volt az óhaja, hogy a torzó és a párja (ami egy ép nőalak) egymás mellett álljon. Az utóbbi hölgyet ábrázoló szobrot 1932-ben avatták fel a budapesti Szabadság téren, ahonnan 12 évvel később áthelyezték a margitszigeti Palatinus Strandra.

1973 óta a Győr–Moson–Sopron megyei Balf fürdőjének parkjában van. A nemrég elhunyt Kertai László építész a terveket is elkészítette: az egyesített kompozíció talapzatát úgy építenék át, hogy az a régi Magyarország alakját rajzolja ki. Ha újra kell önteni a balfi nőalakot – vélte a politikus -, akkor a Lenin- vagy a Tanácsköztársaság-szobor beolvasztása is szóba jöhet.

A trianoni diktátum következtében hazánk elveszítette Erdélyt, Partiumot, Bánság keleti részét, s az Alföld egy része is Romániához került. A szlovákok, rutének által is lakott északi területek többsége (Felvidék, Csallóköz, Kárpátalja) Csehszlovákiáé lett; Délen Szerémség, Bácska és Bánság nyugati része, valamint Muraköz az újonnan alakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. Nyugaton a Felsőőrvidék Ausztriához került, ahol később – Burgenland néven – önálló tartomány lett. Északon Szepes és Árva megyéből mintegy 500 négyzetkilométert Lengyelország kapott meg.

A szerződéssel a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került az 1102 óta a magyar korona fennhatósága alá tartozó Horvátország is. Fiume (mai neve Rijeka) városa is a magyar korona része volt, de rövid önállóság után Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták. A békeszerződés miatt a Magyar Királyság területe 282 000 km2-ről 93 000-re csökkent. Lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett, s mintegy 3,3 millió magyar rekedt az új határokon kívül.

A Magyar Fájdalom mellett egy másik Trianon-emlékmű is áll a Bem téren. Ennek előzménye, hogy 1925-ben országzászló-mozgalom bontakozott ki azért, hogy Magyarország minden településén legyen olyan oszlop, amire a magyar lobogót fölvonhatják. A debreceni művészeknek, 1937-ben meghirdetett pályázatot Nagy Sándor János nyerte meg, aki három szobrot készített a fehér talapzatra: munkás- és parasztfigurát, valamint gyermekét tartó anyát.

A debreceni Országzászlót 1939. március 15-én avatták fel. Három évvel később azonban az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács határozata nyomán két alakját eltávolították. Csak az „Anya gyermekkel”maradt ott, aztán 1945-ben azt is elvitték (a szülészeti klinikára). A leszedett szobrokból Medgyessy Ferenc készíthetett újat – így született meg 1948-ban a Petőfi téri Petőfi-szobra.

Az Országzászlót a rendszerváltás óta ismét használjuk: állami ünnepeink debreceni rendezvényei az itteni zászlóceremóniákkal kezdődnek és fejeződnek be.