Újabb nemzetközi gazdasági elismerést kapott Debrecen – videóval

---

Debrecen - Ismét előkelő helyen végzett Debrecen a Financial Times nemzetközi tőkeáramlásokkal és befektetésekkel foglalkozó fDi magazinjának felmérésén – jelentette be kedden Papp László polgármester.

---

Papp László  emlékeztetett, míg 2018-ban a Financial Times az európai kisvárosok között a legjobb befektetésösztönzési stratégiával rendelkező várossá választotta Debrecent, most ugyanebben a kategóriában Debrecen második helyezett lett. A polgármester kiemelte, mióta összeállítják a listát, nem fordult elő, hogy egy korábban nyertes város egymást követően két periódusban is a top háromba kerüljön.

Papp László polgármester és Póser Zoltán, az EDC ügyvezetője

A legutóbbi döntés óta – részben a fDi díjnak köszönhetően is – jelentősen erősödött Debrecen gazdasága. Talán a legfontosabb történés a BMW Group 2018 nyári döntése volt arról, hogy új gyárát Debrecenben építi meg. 2018-ban Európában ez volt az év legnagyobb befektetési döntése.

Debrecent ezúttal Reykjavík előzte meg, így a közép-európai régió városai közül Debrecen érte el a legjobb teljesítményt – tette hozzá Papp László. A polgármester egyben gratulált a saját kategóriájában negyedik helyezett Budapestnek és ötödik helyezett Miskolcnak.

„A nevező magyar városok közül Debrecen érte el a legjobb helyet”

- mondta.

Papp László kiemelte, a város befektetésösztönzési stratégiájának kidolgozásában nagy szerepe van az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központnak, mely már nem csak Debrecenben, hanem számos hajdú-bihari városban, sőt Nyíregyházán is végez befektetéseket támogató tevékenységet.

„Előttünk már az a jövőkép lebeg, hogy a 2020-as években Debrecen régiója áll a fókuszban, s ez akár több megyét is jelenthet, és bizonyos tekintetben át is nézhetünk a határ túloldalára, ha ezt a város érdekei megkívánják. Debrecen már nem csak magát, hanem a régióját is építi”

– fogalmazott.

A városvezető beszélt arról, hogy az elmúlt négy-öt évben több mint kétmilliárd eurónyi működő tőke érkezett a városba, több mint hatezer új munkahely létrehozását jelentették be. Hétszáz hektáron zajlottak és zajlanak iparterület-fejlesztési munkák, s a terület hetven százaléka már most gazdára talált.

A polgármester szerint Debrecen abban is vonzó, hogy a cégek számára stratégiai együttműködés létesítésére van lehetőség a Debreceni Egyetemmel és a Debreceni Szakképzési Centrummal. Az oktatási intézmények nyitottak a személyre szabott kezdeményezésekre, valamint arra, hogy megfeleljenek az üzleti elvárásoknak és változatos lehetőségeket kínáljanak a gyakornoki együttműködésekre és a duális képzésekre.

A Debrecen 2030 oktatási programjának célja, hogy 2030-ra a diákok létszámát a jelenlegi 72 ezerről százezerre növelje. Ennek érdekében fejlesztik a debreceni szakképzést és az egyetemi műszaki képzést.

Póser Zoltán, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ ügyvezetője úgy fogalmazott, fantasztikus siker, hogy a Financial Times újra úgy gondolja, Debrecenbe érdemes befektetni, s szerencsére ezt nem csak a világ talán legtekintélyesebb gazdasági magazinja látja így, hanem a cégek is.

„Továbbra is folyamatos az érdeklődés a város és a régió iránt. A régió városai nem versenyeznek, hanem együtt küzdenek, hogy ezek a befektetők ide tudjanak jönni. A befektetőnek kell eldöntenie, hogy magasabb hozzáadott értékű helyszínre jön, mint Debrecen, vagy mondjuk egy olyan városba, ahol nem kell a BMW-s bérekkel versenyeznie, s akkor választhatja Hajdúböszörményt vagy Hajdúnánást” – fogalmazott.

A díjat – ahogy az előzőt is – Cannes-ban adják majd át március 10-én, a világ legnagyobb ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en, ahol Debrecen is bemutatkozik a befektetőknek a magyar standon.

A polgármester a sajtótájékoztatón kitért az önkormányzati helyi adókat érintő - azokat csökkentő - javaslatra, amelyet a Nemzeti Versenyképességi Tanács fogalmazott meg február eleji ülésén, és amelyről legutóbb Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szabályozás átalakítása új befektetőket vonzhat, amivel az önkormányzatok is jól járnának.

Papp László azt mondta: az önkormányzati finanszírozás egészét érintő, versenyképességi szempontú "újragondolással" egyetért, de azt nem támogatja, hogy önmagában csak az iparűzési adó terhére, minden más, az önkormányzatokat érintő üzemeltetési, működtetési költséget figyelmen kívül hagyva szülessen döntés.

Szerinte Debrecen példája mutatja, ha egy önkormányzat akar fejleszteni, ha egy településnek fontos a gazdaság fejlesztése, akkor a kormányzati lehetőségeket, európai uniós és hazai forrásokat felhasználva komoly sikereket lehet elérni.

Példaként említette, hogy Debrecenben csak tavaly egymilliárd forint iparűzési adó maradt a kutatás-fejlesztésben (K+F) élen járó vállalkozásoknál.

Papp László hozzátette: az iparűzési adó az önkormányzatok legjelentősebb, legstabilabb forrása, amiből például finanszírozni kell a közösségi közlekedés veszteségét, de olyan feladatokat is, mint a közétkeztetés, a kultúra, a sport támogatása.