Egy debreceni iskola, ahol nincs igazgató, nincs felelés, nincsenek osztályzatok – videóval

---

Idén ünnepli 20. születésnapját a debreceni Napraforgó Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. A kerek évforduló mellett más miatt is nevezetes az idei esztendő: néhány év szünet után ugyanis most újra meghirdetik a gimnáziumi képzést.

---

Miben más a Waldorf-pedagógia, illetve szemlélet, mint a hagyományos? Milyen az érdeklődés az alternatív oktatás iránt Debrecenben? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a Debrecen Televízió hétfői Esti Közelkép című műsorában. Tisch Ferenc iskolaképviselő elmondta, a Waldorf-pedagógia a világon a legnagyobb és legelterjedtebb alternatív pedagógiai irányzat. Hatvan országban tanítanak ezen elvek mentén, Magyarországon 6-7 ezer diák jár  Waldorf-intézménybe.

Debrecenben iskola és óvoda működik, s néhány év kihagyás után újra meghirdetik a gimnáziumi képzést. Tisch Ferenc úgy látja, országos szinten nagyon nagy a kereslet az alternatív oktatási formák iránt, és nincs ez másképp Debrecenben sem.

Kovács Ágnes mesterpedagógus a kezdetekre visszatekintve beszélt arról, hogy Debrecenben először óvoda indult el a Waldorf-elvek mentén, még az állami intézmény keretén belül. Már ekkor volt azonban egy olyan társaság, mely szeretett volna egy Waldorf-iskolát is. Ez egy nappaliban indult el pár évvel később, magántanulókkal, majd megkapták a kismacsi épületüket. Az első osztályuk ötfős volt, de évről évre emelkedett a létszám, kinőtték az épületet, és beköltöztek a belvárosba.

Tisch Ferenc beszámolt arról, hogy jelenleg nyolc osztállyal működnek, 140 tanulójuk van. Mint mondta, az intézményüknél sem azt nézik, hogy most milyen, hanem hogy mivé fejlődhet. Ugyanezen elvek mentén foglalkoznak a gyerekekkel, a pedagógusok számára nem az a legfontosabb, hol áll most a gyermek, hanem az, hogy hová juthat el. Az iskolaképviselő hozzátette, könnyen lehet, hogy pár éven belül a jelenlegi, Eötvös utcai épületüket is kinövik, már meg is keresték az önkormányzatot, hogy kigondolják, hol lelhetnének új otthonra.

És hogy mi a különbség egy Waldorf- és egy állami iskola között? Tisch Ferenc elmondása szerint az a fajta hierarchikus rend, ami az állami iskolákban jellemző, az náluk teljesen más. Ő például nem igazgató, hanem iskolaképviselő. „Nálunk Ági néni van, Feri bácsi van, s az a fajta bizalom van, amivel a felnőtt felé lehet fordulni. A felnőtt pedig nem igazgatóként, tekintélyként fog eljárni a gyerekkel szemben, nem büntetni fogja a gyereket, hanem mindig azt az utat járja be a diákkal tanulva, tisztelve őt, ami a gyermek hasznára válik” - magyarázta Tisch Ferenc.

Kovács Ágnes mesterpedagógus elmondta, hogy amikor ők először találkoznak egy gyermekkel, szeretnék őt megismerni, emellett az a legfontosabb kérdés számukra, hogy miben segíthetnek a tanulóknak, s ez a két fő szempont végigkíséri a gyerekek oktatását. A mesterpedagógus beszélt arról is, hogy a tanítás kezdeti szakaszában azt keresik a gyerekekkel, hogy mi az, ami jó, a második szakaszában azt, hogy mi az, ami szép az életben és a tantárgyakban is. Ha ebben sikeresek, a gyerekek nagyobb lelkesedéssel, önállóan is tanulnak. A tanítás harmadik szakaszában az a fő gondolat, hogy mi az, ami igaz, s itt már nagyon nagy a szerepe a közösségnek is, mely mintát ad a gyerekeknek.

Kovács Ágnestől megtudtuk azt is, hogy ők nem használnak tankönyveket, és lehetőleg az informatikai eszközöket is próbálják kerülni a 8. osztályig. „Ez nem valamiféle ellenállás a részünkről, hanem nálunk sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy a gyerekek mindent a tapasztaláson, a cselekedtetésen keresztül tanuljanak meg, mert akkor lesz igazán az övék a tudás” – magyarázta.

Tisch Ferenc azt is elmondta, számukra nagyon fontos, hogy stresszmentes legyen a környezet, mert ez szükséges az élményalapú tanuláshoz, épp ezért náluk nincs buktatás, az általános iskolában nincsenek osztályzatok, a gyerekek nem felelnek, nem írnak dolgozatot.

A teljes beszélgetést az alábbi videó második felében nézhetik meg:

Dehir - Esti Közelkép 2015-10-26