Úrnapi körmenetet tartottak Debrecenben

---

A római katolikus egyház gyakorlata szerint pünkösd után két héttel a Megváltó Krisztus testének és vérének ünnepét tartják. Úrnapja tiszteletére körmenetet tartottak Debrecenben is. Az oltáriszentséget az utcára vitték, így hirdetik az isteni kegyelem csodáját. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin Egyházra válaszként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.

---

Énekkel, virágszirmokat szórva vonultak vasárnap a római katolikusok a délelőtti szentmise után a Szent Anna utcára. Az egyház gyakorlata szerint ugyanis pünkösd után két héttel a megváltó tiszteletére az Úr testének és vérének ünnepén körmenetet tartanak. Az utcára viszik az oltáriszentséget, így hirdetik a keresztények, hogy ők valamennyien Krisztus követői.

- Velünk van, és itt maradt köztünk az oltári szentségben, ez nekünk nagyon fontos – hallhattuk az egyik hívőtől.

- Az ember ezzel megvallja a hitét a nagyvilág előtt is – mondta egy másik nő.

A körmenet a Szent Anna Székesegyháztól indult. A hívek az égtájakat szimbolizáló 4 feldíszített oltárnál adtak hálát a megváltás csodájáért, dicsőítő imákkal és énekekkel emlékeztek Jézus Krisztus szenvedéseire. A katolikus egyház szerint az úrnapi körmenet nemcsak a közösségteremtés, hanem az élet átértékelése miatt is fontos.

- Amíg zarándokolunk, megyünk, énekelünk, imádkozunk, megállunk, azért eltűnődnek az emberek a múlton, jelenen, a jövőn, hiszen a vallásosság mindig erre nyit kaput, hogy az ember zarándok a földön, és egyszer mi is itt hagyjuk – magyarázta Orosz Lőrinc plébános.

Az úrnapi körmenethez népi hagyományok is kapcsolódnak. Az oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonítottak az elmúlt évszázadokban. Éppen ezért ezen a napon szigorú úrnapi munkaszünetet tartottak országszerte még néhány évtizeddel ezelőtt is.