Van egy falu Szerbiában, úgy hívják: Debrecen

---

Debrecen – A középkorban jó ideig a szerbiai királyság fővárosa volt Debrecen. Ma már csak annyian élnek ott, mint ahányan Körösszakálon.

---

A Google Earth-ön nézelődve talált rá Debrecen nevére Szerbiában a Dehir.hu egy olvasója (szerb írásmód szerint: Дебрц/Debrc), ő ajánlotta figyelmünkbe az érdekes felfedezést. A Wikipédia különböző nyelvű szócikkeiből megtudhatjuk, hogy Debrecen Szabácstól 25 kilométerre, a fővárostól, Belgrádtól 64 kilométerre, a Száva folyó nagy kanyarulatában fekszik. Közigazgatásilag egy községhez, Vladimircihez tartozik.

A szerbiai Debrecen egykoron város volt, ma már csak egy falu, alig valamivel több, mint 800 ember él ott, nagyjából annyi lakosa van a településnek, mint a hajdú-bihari Körösszakálnak. Az orosz nyelvű Wikipédia-szócikk szerint a lakosság 97 százaléka szerb, a településen él néhány roma, horvát, montenegrói és macedón is, magyar anyanyelvű lakosa viszont nincs. A középkorban egy vár állt ott, de ez az 1400-as években elpusztulhatott, ma csak romjait lehet megtalálni a Száva partján.

A középkorban hosszú évekig IV. Dragutin István szerb fejedelem székhelye volt Debrecen, és mint ilyen egyben a szerbiai királyság fővárosa. A szerb király később Belgrádba tette át székhelyét. Dragutin István nem épp a következetességéről híres, a királyságát apja elleni lázadás útján szerezte, de később megbánta tettét, és háborús vereségei okán is lemondott a trónról öccse javára. Később ezt a tettét is megbánta, és elüldözte az öccsét, ő pedig újra trónra lépett. Talán már mondanunk sem kell, de ehhez a döntéséhez sem ragaszkodott sokáig, újra lemondott a koronáról testvére javára. Élete hátralévő részét visszavonultságban, szerzetesként töltötte, vezekelve bűneiért.

Hogy a szerbiai Debrecen miért kapta a Debrecen nevet, nem egyértelmű. A történészek korábban úgy tartották, a magyarországi Debrecen ősi lakossága szláv lehetett, így a neve is szláv eredetű. Egy ukrán képviselő a megyei napilap tudósítása szerint még pár éve is azt indítványozta, hogy a magyarországi Debrecenben állítsanak fel egy 30 méter magas emlékoszlopot, mivel állítása szerint a hajdúsági város ószláv település, s eredeti neve Dobrocsin, melynek jelentése jótett. Ugyan az angol nyelvű Wikipédia is mindkét településről azt írja, szláv eredetű a neve, ma már az az elfogadott történészi nézet, hogy Debrecen nevének forrása a török Tébrésün szó Débrésün alakja, melynek jelentése: mozogjon, éljen.

Városunk neve írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, Debrezun alakban, azaz IV. Dragutin István uralkodása idején már Debrecenként ismerték a magyar települést. Dragutin István pedig valamennyire ismerte Magyarországot, hiszen innen választott feleséget. V. István magyar király lányát, Katalint vette el. Így akár még az is előfordulhat, hogy a szerbiai Debrecen a magyar Debrecen után kapta a nevét.

Az angol nyelvű Wikipédia-szócikk szerint a szerbiai Debrecen közössége összetartó. Ugyan nem önállóak közigazgatásilag, van egészségcentrumuk, iskolájuk és könyvtáruk is. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek. A földtörténeti triász korabeli kőzeteken, dolomiton átcsorgó geotermikus karsztvize van, ezer méter mélyről 58 fokos hőmérsékleten tör a felszínre. Hasznosítására már több terv készült, de a beruházás egyelőre várat magára. A YouTube-on találtunk egy felvételt, melyen az látható, ahogy egy autós áthajt Debrecenen; ez alapján gondozott falu benyomását kelti a település.