Van fogalma róla, milyen kincs található a debreceni belvárosban?

---

Debrecen – Ezrek mennek el mellette nap mint nap. Ám sokaknak meg sem fordul a fejében, hogy be kellene lépni a kapuin.

---

Hatalmas tömeget vonzottak a programok a Református Kollégiumba a Múzeumok Éjszakáján. Sok debreceni most, ezen a rendezvényen lépte át először a város szívében elhelyezkedő épület kapuit. „Ez ilyen szép? Nem gondoltam volna!”– hallhattuk a lelkendező véleményeket az udvaron és a zsúfolt folyosókon.

Mi viszont éppen arra csodálkoztunk rá, hogy a kálvinista Rómában milyen kevesen tudják, milyen kincseket is rejtenek a kollégium falai, holott nap, mint nap elsétálhatunk az épület közelében.

Az ajtón belépve az első, ami megragadja a tekintetünket, az a gyönyörű, ódon falépcső, amely felvezet a kiállítások egy részéhez, illetve a könyvtárba. A falakat hatalmas freskók díszítik, amelyek történelmünk jelentős pillanatait jelenítik meg. Az Egyházkerületi Nagykönyvtár klasszicista jegyeket tükröző termében az ismerős – vagy éppen újdonságnak számító – könyv- és könyvtárillatot szívhatjuk magunkba. Az 1802-es nagy tűzvész után épült új épületben kapott helyet a könyvtár, mostanra pedig már hatszázezer kötetesre gyarapodott az állománya. A „kollégium lelkében” az értékes könyvek, térképek, és kéziratok mellett művelődéstörténeti kiállításokat is megtekinthetünk.

A Múzeum állandó kiállításain megismerhetjük „az ország iskolájának” történetét is, amelyet a magyar református egyház a „veteményes kertjének” vallott. Olyan diákokkal büszkélkedhet a közel ötszáz éves kollégium, mint Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, vagy Csokonai Vitéz Mihály. Utóbbi költőnk egy külön berendezett szobát is kapott iskolai kézikönyvével, fuvolájával, csalhatatlan jövendöléseivel – ő maga azonban sohasem járt ebben a helyiségben. Nyilas Misi neve nem csupán a debrecenieknek cseng ismerősen: a kisdiák, Móricz hőse idővel színdarab és musical hőse is lett. Néhány éve újra műsorra tűzte a sikerdarabot a Csokonai Színház.

A magyar irodalom képviselői mellett történelmünk nagy személyiségei is megfordultak már az épület imatermében. Az Oratóriumban tartották ugyanis a magyar országgyűlés képviselőházának üléseit 1849-ben, valamint itt fektették le a demokratikus Magyarország alapjait is 1944 decemberében.

A múzeum különlegessége a bölcsőtől a koporsóig tartó utat bemutató Egyházművészeti kiállítás, ahol a református szertartáshoz kötődő keresztségi és temetkezési tárgyak rendeltetését filmek vetítésével ismertetik. De olyan világhírű kicsent is őriznek itt, mint a kabai meteorit: ez az első űrből érkezett kő a világon, amiben szerves anyagot találtak. A meteorit – melynek súlya 2,6 kilogramm, legnagyobb átmérője pedig meghaladja a 16 centit – 1857 áprilisában csapódott a földbe Kaba határában. Az égből pottyant tárgyat egy helyi gazda találta meg; hamarosan pedig a Debreceni Református Kollégiumba került, ahol ma is őrzik – biztonságos helyen, egy páncélszekrényben.

A kollégium udvara rendezvények helyszínéül is szolgál, a Múzeumok Éjszakáján például borkóstolót, kézműves foglalkozásokat és koncerteket tartottak itt. A kert gyönyörűen berendezett, a padokon megpihenve részleteiben is megcsodálhatjuk az épületet, miközben virágok illata száll a levegőben.

A Múzeumok Éjszakája kiváló alkalom volt arra, hogy felhívja a figyelmet a cívisváros szívében található kollégiumra, ahol a kiállított tárgyak csupán egy töredékét jelentik a meglévő állománynak. Jó szívvel biztatunk minden debrecenit: legalább egyszer térjen be ide, nézze meg az állandó és időszaki kiállításokat, s csodálkozzon rá, micsoda kincseket is rejt a hatalmas, sárga épület a cívisváros szívében.