Egy tér, ahol jó lenni, és végre ilyen is van Debrecenben

---

Debrecen – Már lassan egy éve a debrecenieké a Halköz tér. Korábban volt már ott piactér és koszos parkoló is. Most olyan, amilyennek valóban lennie kell. A debreceniek is megkapták, amire vágytak: végre van egy olyan tér a város szívében, amit mindenki a magáénak érezhet.

---

Volt olyan időszak, amikor a debreceniek messze elkerülték a Halköz teret, és lehetőleg csak akkor ejtették útba a belváros korábbi szégyenfoltját, ha nem volt más választásuk. Különös látvány volt egyébként is az, ahogy a Simonffy utcán és a Hal közben található két rendezett sétány egy olyan téren találkozott, melyen egymás hegyén-hátán parkoltak az autók. Csapadékosabb időben még letargikusabb volt a kép: a kocsik és a sár együtt leromboltak minden illúziót.

A Kossuth tér tőszomszédságában található kis tér minden volt, csak éppen nem a város büszkesége. Pedig egykoron szebb időket is megélt – első „aranykora” nem is volt olyan nagyon régen.

1872-ben még Sesztina Lajos vasnagykereskedő magánkertjeként tartották számon, ebből az udvarból rakodták be a vasanyagot, aztán a huszadik század első felében mozgalmas közösségi térként működött. Igaz, nem a mai értelemben vett találkahely volt, hanem a tejpiac és halárusítás vonzott sok embert akkor a Hal közbe. A környék idővel nemcsak a kereskedelem, hanem a szórakozás bölcsőjévé vált, a legendás, ám a későbbiekben nem túl jó hírű Halászcsárda sokakat csábított oda. Az évek múlásával azonban mind a piac, mind a halászlevéről és a sorozatos balhéiról híressé, hírhedtté vált kocsma is veszített a varázsából. A hetvenes évek közepén, a vásárcsarnok megépítésével a tej- és halpiac elköltözött, idővel pedig a csárda is bezárta a kapuit. A tér és a lebontott halászcsárda területe sokáig parkolóként létezett, bő tíz éve pedig elérte azt az állapotot, ami miatt a belváros kegyvesztett sarkává züllött.

A 2000-es években egyre többször lehetett hallani azt, hogy valamit kezdeni kellene ezzel az egyébként nagy lehetőségeket tartogató területtel, de azon túl, hogy felépítettek egy üzletközpontot a szomszédságába, nem történt nagy változás.

Az új térre először 2003-2004 körül gondolhattak komolyabban a városvezetők. Innentől fokozatosan zajlott a környék rekonstrukciója: először a Simonffy utca kapott díszburkolatot, majd a teret körbezáró épületek egy részét sikerült felújítani. A tér azonban nem sokat változott – az autósok legnagyobb örömére, akik itt parkolhattak, sokáig ingyen.

A változás azonban hamarosan beköszöntött: száműzték a parkoló járműveket, megjelentek a munkagépek, s velük együtt a felfordulás is, mint a rend első fejezete. 2010 őszére aztán teljesen megújult a sokáig mellőzött, sanyarú sorsú tér.

”Nem hiányzik az a látvány, ami korábban itt elénk tárult. Sokkal szebb így és jóval hangulatosabb. Nagyon szépek az épületek, és van zöld növényzet is, ami szerintem nagyon fontos. Szüksége volt már a városnak egy olyan térre, ahol kulturált körülmények között találkozhatnak az emberek” – mondta egy asszony, aki kellemes időtöltésnek választotta a tér egy padján az üldögélést.

A Hal köz tere mára az egyik legkülönlegesebb helye lett a belvárosnak. Kissé eldugott, udvarszerű elrendezésével, az őt körbeölelő, klasszicista épületekkel együtt izgalmas élményeket kínál. A megvilágított vízjáték, a kihelyezett padok igazi közösségi térré varázsolták a korábban büdös, koszos, rendezetlen területet. Az emberek szeretik: délelőtt, délután és esténként is megtöltik élettel, hangulattal, még akkor is vannak ott, ha éppen az időjárás nem a legjobb. Napközben zsibongó, pucérra vetkőző gyerekek szaladgálnak a szökőkútban, s mellettük komoly baráti beszélgetések zajlanak egy-egy sör, ital társaságában.

„Mielőtt megépítették volna, azt mondták, hogy a párizsi hangulatot idézi majd fel. Igazuk lett, tényleg olyan. Minden korosztálynak megfelel, nagyon sok családot lehet itt látni. A városban nincs olyan hely, ami háromnál több szórakozóhelyet elbírna egyszerre, itt ez teljesül. Nagyon jó, hogy vannak rendezvények, ettől lesz igazán hangulatos a tér. Az viszont nem tetszik, hogy egyik oldalt a modern üzletházat, a másikon pedig a kissé elhanyagolt épületeket látja az ember” – hallhattuk Kánya Zoltánt.

A Halköz tér megújulásának az ott dolgozó vendéglátósok is nagyon örülnek, a forgalmuk ugyanis a nyári időszakban jelentősen megnőtt a korábbi évekhez képest. Az egyik helyi, régi kocsma dolgozója szerint rendkívül pozitív a változás.

„Nagyon sokat emelt a tér és a belváros színvonalán a megújulás, jó a forgalom, még én is sokat jövök ide a szabadnapomon” - lelkendezett Barta Nikolett.

Sokat kellett rá várni, de megérte. Kíváncsi voltam, milyen szombat este. Ha délelőttönként is ennyire kellemes látványt nyújt, milyen lehet a hétvége legforgalmasabb estéjén. Nem csalódtam. Mindenfele ember, egy üres széket sem talál a későn érkező, szépen gyarapodnak a téren a kiülős helyek, kávézók, sörözők. A külső szemlélőnek ezt látva olyan érzése lehet, hogy történik valami Debrecenben, mintha új divatként – bár már több magyar városban korábban feltalálták – egyre többen vágynának ki a terekre, ücsörögni, beszélgetni, kikapcsolódni. A Halközben üldögélve, figyelve a zsongó teret, még mindig ott van az emberben a nosztalgia, de egyszerre a megnyugvás is arról, hogy minden a helyére került, s Debrecen is kezd ébredezni Csipkerózsika álmából.