Virágvasárnap a nagyhét ünnepélyes megnyitása

---

Debrecen - Ezen a napon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

---

Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a Nagyhét kezdete. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

Felvételünk illusztráció - dehir.hu archív/ Fotó: Miskolczi János

Virágvasárnap jelentése a latin Dominica palmarum, azaz a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik, ami az ünnepi körmenetet és a dicsőséges bevonulást vételezi elő. 

Ezen vasárnap megünneplésének szokásai a bibliai elemek mellett a jeruzsálemi egyház liturgiájából erednek, ahogy azt már a 4. századtól lejegyezték és a szentföldi zarándoklatok megsokasodásával terjedtek el világszerte. 

A Katolikus Egyházban a hagyományos virágvasárnapi ünnepi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik. A templom előtt összegyűlt hívek pálmaágakkal vagy barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papságot és az asszisztenciát. Az ünnepi körmenet arról való megemlékezés, ahogy egykor Jézust ünnepelte a jeruzsálemi tömeg. A szamárháton bevonuló Jézust meglátva leterítették ruháikat, ágakat törtek a fákról, s eléje szórva ezt kiáltozták: »Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott a mi atyánknak, Dávidnak országa, amely íme, eljön! Hozsanna a magasságban!« (Mk 11,9-10). 2000 évvel ezelőtt a jeruzsálemi nép Dávid fiaként üdvözölte Krisztust, Messiásként, aki szabadulást hoz népükre és megszabadítja őket a rómaiak elnyomása alól. Krisztus küldetése azonban egészen más volt, nem az elnyomó uralomtól szabadította meg a népét, és azáltal egész emberiséget, hanem a bűn rabságából. Ebben áll a megváltói tett, ez húsvét értelme.

A virágvasárnapi liturgia minden ünnepélyessége mellett már az Úr szenvedéstörténetét tárja elénk. Az olvasmány, Izajás próféta könyvéből a megjövendölt Messiásról szól (Iz 50,4–7), a szentlecke Szent Pál apostolnak a Filippiekhez írt leveléből Krisztus kenózisát (önkiüresítését), az Atyának való engedelmességet és kereszthalálát mondja el (Fil 2,6-11). Az evangéliumi szakasz pedig Jézus passióját, kínszenvedését tárja elénk Szent Lukács evangélista szerint (Lk 22,14 – 23,56 ).

A Virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka.

Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja. 

A virágvasárnapi szentmisén figyeljünk a szentleckében Szent Pál apostol szavaira is: „…Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az úr.” A Nagyhét kezdetén forgassuk lelkünkben ezeket a szavakat és a krisztusi szeretetet hordozva vegyünk részt a szertartásokon, hogy Húsvét hajnala mindannyiunk szívében felragyoghasson.

Nagyheti, húsvéti püspöki szertartások a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi programja:

Április 1., szombat, 14 óra – Városi keresztút, Nyíregyháza
Április 2., Virágvasárnap, 10 óra – Barkaszentelés, ünnepi szentmise – Debrecen, Szent Anna-székesegyház  
14.30 – Városi keresztút, Debrecen
Április 6., Nagycsütörtök, 10 óra – Krizmaszentelési szentmise – Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
18 óra: Utolsó vacsora emlékünnepe – Debrecen, Szent Anna-székesegyház
Április 7., Nagypéntek, 15 óra – Urunk szenvedésének ünneplése — Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
Április 8., Nagyszombat, 20 óra – Húsvét vigília szertartása, (tűzszentelés, húsvéti gyertya megáldása, katekumenek keresztelési szertartása, kb. 21:30: feltámadási körmenet) — Debrecen, Szent Anna-székesegyház
Április 9., Húsvétvasárnap, 10.30 – Urunk feltámadásának ünnepe – Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház