A cabernet franc villányi mestere tart előadást a Nagyerdei Víztoronyban

---

Már hosszú évek óta a szőlőfajta elkötelezett híve Malatinszky Csaba. A borász Debrecenben is elmeséli, miért fontos, hogy a bor ne telepedjen rá az emberre. (x)

---

A Nagyerdei Víztoronyban vendégeskedik Malatinszky Csaba borász, aki tavaly megkapta a francia SIAL innovációs díjat. Az egykori sommelierből lett borász a nemesi hagyományok folytatójaként 1997-ben alapította újra a birtokot a Villány-Siklósi borvidéken. A széleskörű nemzetközi előtanulmányokat maga mögött tudó alapító személyesen irányítja a 30 hektáros birtok teljes gazdálkodását és szakmai munkáját.

Malatinszky Csaba

A nemzetközi gasztronómiában szerzett jártasság sokat segített neki abban, hogy felismerje - a szerinte ma már legfontosabb érték - a hagyomány szerepét.  

- A hagyomány értéke felbecsülhetetlen, mert a hagyomány sohasem hamis, mindig érvényes igazságát érdemes követni és meg kell őrizni. A hagyományok jelenbe történő átültetése a borkészítés szellemiségében mutatkozik meg, amely nem költségszemléletű, hanem mindig az elérhető legmagasabb értékre összpontosít – vallja a kitüntetett borász.

Az ereiben is cabernet franc folyik

Csabánál több gondot és figyelmet itthon senki sem fordít a cabernet franc-ra. Caroline Gilby MW egyszer azt találta mondani, hogy még az ereiben is cabernet franc folyik.

- A történet úgy indul, hogy pár éve már működött a borászatom, mikor egy barátom, akinek korábban kölcsönadtam egy kisebb összeget, azt mondta, mit szólnék hozzá, ha termésben törlesztene. Rábólintottam, s így hozott össze a sors a cabernet franc-nal, rögtön harminc mázsával. Az átlagos tőketerhelés és a löszös termőtalaj miatt elég középszerűnek tűnt az alapanyag, a végeredmény viszont megdöbbentően jól sikerült. Ekkor még nem volt saját cabernet franc telepítésem, mert akkor még úgy gondoltam, a cabernet sauvignon lesz az én utam. Ezek után viszont tudatosan kezdtem el foglalkozni a franc-al. Elkezdtem feltérképezni, melyek is igazán a fajta szükségletei. Komoly előtanulmányokat végeztem –  a cél érdekében a bordói egyetemmel együttműködve hoztam létre a magas sűrűségű ültetvényeket. 6200 tőke/hektár, két méteres sortávval. Az árnyalatokra is odafigyelő munkát mi sem jellemzi inkább, mint az esetenként parcellánként változó alanyfajta. Igen, ugyanabban a dűlőben… A sors kegye folytán így már 2002-ben saját franc-t szüreteltem a Kövesföldön – emlékezett vissza Malatinszky Csaba.

Hagyjuk, hogy a természet végezze a dolgát!

2009 óta a gazdálkodás egésze organikus (bio), a feldolgozott szőlőt teljes egészében maga termeli. 

Az egész a paradicsommal kezdődött, de hogy is? 

- Egész Európában nem lehetett jó paradicsomot venni, úgyhogy elkezdtem magam termeszteni, kísérletezni a külföldről hozott palántákkal. Hatalmas volt a különbség a boltban kapható és a bio zöldségek között, úgy véltem, nem lehet ez másképp a bornál sem. A szőlőnek persze egy transzformáción kell átesnie, hogy pohárba tudjuk tölteni. Ezért a tervezés, tehát a mentális és imaginatív folyamatok sokkal nagyobb erőfeszítést követelnek meg az embertől. A bor ugyanis a fejben születik meg. Ha az ideon kész, már „csak” realizálni kell köré egy rendszert. Ez ott kezdődik, hogy újraélesztjük, energetizáljuk a talajt. Ennyi azonban még nem elég, hogy a talaj életteliségét visszaállítsuk a megfelelő működési szintre.  A szimpla védekezésnél több kell. Energiatöbbletre van szükség, hogy a növény állandó cselekvőkésztetésben legyen. Ezt úgy indítottuk el annak idején, hogy humuszkoncentrátummal kezeltük a talajt. Három év kell, ugye, ahhoz, hogy a korábban gyomirtókkal és különböző vegyszerekkel „mérgezett” termőföld feltámadjon és újra ereje teljében legyen.

A borászatban ez annyit jelent, mint: ne avatkozz be a bor fejlődésének természetes folyamatába. Védd meg azokat az értékeket, amelyek a szőlőben megszülettek! Ne deríts, ne korrigálj, esetleg ne szűrj!  A borászatban hagyjuk, hogy a természet végezze a dolgát, amelyet csak gondos odafigyeléssel és jelenléttel támogatunk – tette hozzá.

A bornak elsősorban örömet kell okoznia

Malatinszky Csaba úgy véli, a kulcsszó az elegancia. Ennek szinonimája a harmónia és a boldogság. A bort legyen öröm meginni. Ne telepedjen rá az emberre.  

- Én biobort készítek, de a hangsúly azon van, hogy ez a terület itt mégiscsak egy grand terroir. A ’bio’-ság az egy nem vitatható, objektív körülmény, ami magasabb minőségű alapanyagot ad, de attól a bor esztétikája, élvezeti értéke még lehet nem kellően kielégítő. A létrehozó folyamat milyensége, az emberi tényező szerepe, felelőssége óriási. Az ember választja ki a helyet, a szőlőalanyt és klónt, a művelésmódot – minden elemet az emberi kreativitás tesz rendszerbe, amely aztán együttműködik a természettel. A borok, amiket készítek, az én ízlésemet tükrözik. Mert a borászat is az innovációról szól – amit tanulok évről évre, azt beépítem – árulta el.

Malatinszky Csaba előadását február 21-én lehet meghallgatni a Nagyerdei Víztoronyban. Az eseményre a debreceni Borháló boltokban lehet még korlátozott számban jegyeket kapni február 18-ig.

• Debrecen, Péterfia u.29. (Egymalom antikvárium mellett)
• Debrecen, Kishegyesi u.1-11. (Tesco üzletsorán)
• Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalvi u.9. (Józsapark emeletén)

Érdeklődni az alábbi telefonszámokon lehet: 06 52 793 949 vagy 06 30 602 0847
Részvételi díj: 7900 Ft