A libák nem gágognak Debrecen főterén – fotókkal

---

Debrecen – Hanem ott mosolyognak a tálban. Már pénteken délben sokan úgy döntöttek a cívisvárosban, hogy libát esznek. Amihez majd jól fog csúszni az újbor.

---

A Márton-napi népszokások az esztendő végéhez kötődnek, amikor  a mezőgazdasági munkák véget érnek, s közeledik az adventi időszak. Az egyik jellemző legenda szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták választani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Fotók: Miskolczi János

Azzal, hogy el akart bújni, a szent mindenesetre erőteljesen rácáfolt a nevére, a latin eredetű, a Martinusból származó név jelentése Mars istenhez hasonló, azaz harcias, bátor, vitéz. Az eredeti legenda különben római eredetű: eszerint amikor a gallok el akarták foglalni Rómát, a Capitolium lúdjai felébresztették az alvó őrséget a támadókat, és a város megmenekült.

A debrecenieknek mindenesetre nem kell tartaniuk a libagágogástól, mert ezen a hétvégén a libák a serpenyőkben, fazekakban, tálakban tartózkodnak éppen. A cívisváros főterén már péntek dél körül is egészen sokan megfordultak, hogy libából készült ételeket kóstolgassanak: sült libacombot, ludaskását, libatoros káposztát, libahúsos töltött káposztát és hasonló finomságokat. S ha délben talán még nem is, de később bizonyára jól csúszik majd az újbor, aminek kóstolgatása szintén hozzátartozik a Márton-naphoz. A néphagyomány szerint aki ekkor libát nem eszik, ehet az bármit, éhezni fog egész évben. S ha evett libát, ihat a legfrissebb borokból is: úgy tartják, a bor bírája Szent Márton, és a must ilyenkorra már borrá változott.

A rendezvényen két város találkozik a Kossuth téren: a Márton-napi libakülönlegességeket Debrecen adja, a neves történelmi borvidék, Eger pedig a legnemesebb borait hozta el. A rendezvény vasárnap estig tart, három napon át, koncertekkel, táncbemutatókkal és egyéb programokkal színesítve.

A részletes program itt érhető el.