A pálinkák és szilvalekváros farsangi fánkok földjén már el is búcsúztatták a telet

---

Panyola – Ez egy olyan falu, amely visszatalált a múltjához. Nem véletlenül járt erre szívesen a debreceni néprajztudós is.

---

Hagyományainkat mindinkább elfelejteni akaró korunkban üde színfolt volt az elmúlt hétvégén bekukkantani a Tisza, a Túr és a Szamos háromszögében fekvő Panyola farsangi mulatságába.

A táncosok végigvonultak a falun

Jó buli a télbúcsúztató

Feneketlen vödröt árul cigányasszonynak öltözve a kormozott arcú Marica, „pulyaszedőként” gyűjtené össze – immár „hagyományosan” – a rossz gyerekeket a magát kócbajusszal álcázó polgármester, a szalmabundás medve elől menekülnek a járókelők, hosszú csőrét csattogtatva kelepel a gólya, állatmaszkban, jelmezekben igyekeznek utánuk a többiek. Lovaskocsin zenélő banda érkezik, ropják a táncot az Ököritói Fergeteges Néptánccsoport tagjai az útkereszteződésben. Vagy hatan koporsóban húzzák a halottat: temetik a telet. Ragyog a februári napfény, még meleget is ad, csupa jókedv árad végig a panyolai utcákon.

A meglepett és kíváncsi látogató elégedetten nyugtázza: jó helyre érkezett telet búcsúztatni, holott még a februárból is van egy pár hét, de a farsang végeztéig, Húshagyó keddig (február 25.) is van még idő. Főleg a Szamoshátról jöttek a vendégek, de Nyíregyháza és Debrecen is „képviselve” volt. Jöttek fiatalok, akik facebookon üzentek barátaiknak, hogy kövessék őket, mert itt „jó buli ígérkezik”.

Ujváry professzor néprajzi gyűjtése

Szamosháton 60-80 évvel ezelőtt is ilyen jelmezekben riogatták a lányokat a fonóban. Ujváry Zoltán, a két éve elhunyt híres debreceni néprajzprofesszor 1965-ben gyűjtéseit felhasználva még filmet is készített a szamosháti farsangi eseményekről. Pár éve ezek a szokások a panyolaiak kezdeményezésére újra megelevenedtek. Kiállítás is látható a Széles Gyula alkotóházban, ahol még többet megtudhatunk a múltról, az ismert debreceni néprajztudós, Ujváry Zoltán gyűjtései révén.

Hetedik alkalommal rendezték meg idén Panyolán a hagyományos farsangi felvonulást. A pálinkájáról, szilvájáról, s újabban már turisztikai szempontból is jegyzett rendezvényeiről híres szatmári faluban a régi időkre vezethető vissza a télűzés mulatsága, amit a szakemberek alakoskodásnak hívnak, mivel jellegzetes alakok jelennek meg a felvonuláson. Az idei farsangon a disznóölés után, szombat reggel hagymás vérrel indult a nap.

Pálinka és szilvalekvárral töltött farsangi fánk

Muhari Zoltán polgármester így emlékezik a farsangi szokások felelevenítésére: „Nálunk a Szamosparti nyugdíjasklub őrizte a hagyományokat, kis előadásokban megjelenítette az egykori eseményeket. Hét éve úgy döntöttünk, hogy egy felvonulás keretében bemutatjuk ezeket a jelmezeket a lakosságnak. Először csak a helybelieknek, invitálva őket az esti farsangi bálra. Azóta az önkormányzat is csináltatott néhány ilyen jelmezt. Két éve szamosháti tájegységi értéktárat hoztunk létre Panyolán, a farsang alkalmával. Délelőtt szakmai konferencia volt, melyen három település vett részt: Szamosszeg, Szamoskér és Panyola. Az egyik értéktárba a szamosháti farsangolást emeltük be.”

A felvonuláson körbejárták az öt utcát, s meglátogatták a portákat. Azt is, ahol annak idején Ujváry professzor felvett egy jelenetet, amit most itt is fölelevenítettek. A kos, a kecske, a csendőr az 1965-ös felvételen is látszanak. Itt divat volt, hogy a fonóban ülve az asszonyok, lányok guzsalyoztak, énekeltek, miközben berontott egy fiúcsapat jelmezbe öltözve, és tréfálkoztak a lányokkal. Ezt a játékot is próbálták „leporolni” és megőrizni. Arra is ügyelve, hogy a régi ruhákat, maskarákat használják. A kapuk előtt, a portákon jó szívvel kínálták a felvonuló sokaságot, volt tea, pálinka, sütemény, s persze panyolai módra készült, szilvalekvárral töltött farsangi fánk.

Visszakapott örökség

Muhari Zoltán szerint nagyon fontos, hogy a helyiek már gyerekekkel jönnek a farsangra, akik így élményszerűen találkoznak a falu múltjával, s már ők is részt vesznek a hagyományok ápolásában, s lesz mit továbbadniuk az ő utódjaiknak. De a már emlegetett településeken kívül most több szamosháti falu is megjelent. Itt volt Kérsemjén, Nábrád, Fehérgyarmatról a Szabó Lovasudvar és Nagyecsed is. Oly sokan vonultak fel, hogy összeállt a forgatag. Aki erre vetődik, nemcsak a helyi gasztronómia kincseit ízlelgeti, hanem az ősök szinte elfeledett szellemi örökségét is megtapasztalja, amit Ujváry Zoltán professzor közvetítésével a falu "visszakapott".

Este 6 órakor a közösségi házban a Rozsályi Hajnalpelika Kisszínpad még előadta a Csalafinta hozomány című vérbő parasztkomédiát. Fuldoklott a közönség a nevetéstől. Majd az ököritói néptáncosok a fellépésük után táncot tanítottak, a Csipkés zenekar pedig addig húzta a talp alá valót, amíg maradtak még talpon vendégek.

S közben, még délelőtt – el ne felejtsük – a Pálinkafőzdében mesterek, szakértők kezdték tervezgetni annak a különleges, egyszeri alkalomra készülő panyolai pálinkának az összetételét, amelyet majd a július végi – augusztus eleji nagyrendezvényre, a PanyolaFesztre kínálnak meglepetésként.

További információt itt találnak.

(A második és negyedik kép a szerző, az első, a harmadik és az ötödik Okolicsányi Zoltán fotója.)