A világos éjszakai Tallinn

---

Eldöntöttem még a repülőgépen, hogy este mindenképp szétnézek az óvárosban. Olvastam róla, és hallottam azoktól a játékosoktól, akik tavaly is csapattagok voltak, hogy meseszép. Nem csalódtam, minden várakozásomat felülmúlta.

---

Mire minden elrendeződött körülöttem, már „magyar idő” szerint elmúlt este tíz, itt pedig már egy órával többet mutatott az óra. Igen érdekes a magyar szemnek, hogy még olyan világos volt, mint otthon késő délután. Most már el tudom képzelni azokat a fehér éjszakákat! Az utcákon egyáltalán nem látszott, hogy már ilyen későre jár. Nyüzsgő tömeg hömpölygött körülöttünk. Rengeteg 3-4 év körüli gyermek bóklászott a szüleivel. Nálunk ez elképzelhetetlen lenne.

Néhány kollegával leültünk a főtérre, hogy leöblítsük a „nap porát” egy jó helyi korsó sörrel. Ennyi pihenés jut nekünk ilyen alkalmakkor. Az emberek kedélyesek, látszik, hogy kiegyensúlyozott életet élnek. Rengeteg a szőke hajú hölgy. Lehet, hogy a férfiak között is akad szép számmal, de őket nem annyira figyeltem. A városban pedáns tisztaság van. Árgus szemekkel figyeltem, mint egy vizsla kutya, de sehol egy csokipapír, egy cigarettacsikk. Apropó, kutya. Itt még az ebek is mintha szőkék lennének.

Jövünk a szállodánk felé, és egyre több nő mosolyog rám. Már kezdtem elbízni magam, hogy lám, csak „buknak” itt a macsó férfiakra, mire az alig húszévesnek kinéző leányzó elárulja, hogy száz euróért tudná díjazni sármos egyéniségemet. Én azonban hűséges típus vagyok, ráadásul összesen negyven euróval érkeztem az észt fővárosba, így csak a világos tallinni éjszaka nyújtotta látványt élveztem, ami számomra felejthetetlen marad.