Az igazi bajor életérzés nagyvárosi köntösben: ilyennek láttuk Münchent – fotókkal

---

München – Finom ételek, jó sörök, érdekes látnivalók. München igazi nyüzsgő város, ami megőrizte a bajor vidék báját is.

---

Bajorország Németország egyik legismertebb része, kinek ne ugrana be a sör, a kolbász, az ikonikus "hózentrógeres" népviselet, esetleg Sissi, ha meghallja ezt a szót: bajor. Ha pedig ezekről nem is, akkor a Bayern Münchenről már biztos hallott szinte mindenki.

A Bundesligát már tíz éve vezető csapat otthona, München igazi nagyváros. Németország harmadik legnépesebb városaként nyüzsög benne az élet, s még télen sincs híján turistáknak.

Bajorország fővárosa különleges hangulatával azonnal beszippanthatja az utazót, ha vevő rá. Szerencsére már Debrecenből is repülhetünk átszállás nélkül, de akár vonattal is eljuthatunk Münchenbe, miközben élvezhetjük az osztrák és német Alpok tipikus tájainak szépségét, a sötét fenyőerdőket, a csörgedező hegyi patakokat és a lankákon megbúvó házak csoportosulását.

Kulináris élvezetek Bajorország szívében

Akár földön, akár levegőben érkezünk, hamar megbizonyosodhatunk a müncheniek sörszeretetéről, hiszen a városban van Európa egyetlen repülőtéren működő sörfőzdéje, míg a pályaudvarról kilépve több "sörház" is köszönt minket az utcán. Nem hiába híresek ezek az italok, ugyanis a bajor sörök igazi karakteres ízzel rendelkeznek, s a legnagyobb márkák mögött, például a Hofbräu, az Augustiner vagy a Paulaner, több évszázados sörfőző hagyomány áll. Itt meg kell jegyezni, hogy egyes márkák esetében nem lehet összehasonlítani az itthon kapott termékeket az ottani, helyben főzött nedűkkel. Nem véletlenül hazája München a világ legnagyobb sörös rendezvényének, az Oktoberfestnek.

Ezek a sörházak nem csak italozóként üzemelnek, bár akkor sem néznek ferde szemmel az emberre, ha csak egy-két korsó sörre térne be, de hiba lenne kihagyni a bajor kulináris különlegességeket. Ilyen például a fehér kolbász, a weißwurst, amelyet akár reggelire is fogyaszthatunk, 

de persze kapható a híres német perec is, ami kiváló kiegészítője a söröknek. Emellett egy nagy városnézés után jól esik a sült malachús tepertővel és krumpligombóccal, nyakon öntve barna sörös mártással.

Egy különleges kombináció is kerülhet a tányérunkra, a currywurst, vagyis curry-s kolbász.

Érdekesség, hogy néhány helyen a kis sör a fél literes korsót jelenti, míg a normál méret a literes. Az itteni törzsvendégek (akik néha a bajor népviseletet is magukra öltik a térdig érő nadrággal, inggel, nadrágtartóval, mellénnyel, s a tollas kalappal) azzal büszkélkedhetnek, hogy a saját korsójukat ott őrzik lakat alatt a törzshelyükön, így nem kell akármilyen más korsóból inniuk a sört. A korsók egyébként szinte egy külön művészetet képviselnek, a legkülönbözőbb kézzel festett csodákat találhatjuk meg a szuvenírboltokban, ám ezekért mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.

Nem maradnak el a hangulatteremtésben maguk a vendéglátóhelyek sem, a dekoráció, a pincérek bajor népviseletet idéző öltözete, s néhol még élő zenekar is biztosítja a jó hangulatot,

így akár a tartomány fővárosának központjában megélhetjük a bajor életérzést, nem kell hozzá feltétlenül vidékre utazni.

München kifejezetten kutyabarát, a szállodáktól, a boltokon keresztül a vendéglátóhelyekig mindenhol beengedik a négylábúakat, természetesen csak pórázon, de tapasztalataink szerint az állatok is jól bírják ezeket a néha hangzavarral teli helyeket.

Csodálatos időutazás az óvárosban

Bár München legtöbbször a modern nyüzsgő nagyváros arcát mutatja a látogatók felé, ez rögtön megváltozik, amint belépünk az óváros határát jelentő városkapuk egyikén. Ezek a középkorban valóban a városhatárt jelentették, s azóta megőrizték őket.

Az óvárosban egymáshoz szorosan illeszkedő reneszánsz házak, a rajtuk lévő falfestmények és domborművek állandó fejemelgetésre késztetik a nézelődőt. Nincs hiány templomokból sem, ezek a túldíszített barokktól, a gótikus dómig több korba is elrepítenek minket.

A leglenyűgözőbb talán a város látképét uraló Miasszonyunk-templom, amelybe belépve az ember egészen kicsinek érzi magát. A müncheni dóm 99 méter magas, két tornyát egy-egy hagymakupola fedi.

Egy legenda is társul hozzá, ugyanis a főbejáratnál található egy kőbe mélyedt lábnyom, ami a történet szerint az ördögé, aki felajánlotta segítségét az építésznek, miközben az a templomon dolgozott. A gonosz annyit kért, hogy a templomon ne legyenek ablakok, a ravasz építész azonban éppen úgy helyezte el a templom oszlopait, hogy azok az ajtón belépve takarják az ablakokat. Így amikor az ördög belépett, nem láthatta azokat, ám miután megelégedve tett még egy lépést, rájött, hogy átverték, így nagyot toppantott (a kő pedig megőrizte a lábnyomát), s mérgében hűvös huzattá változott, ami azóta is gyakran okoz huzatot a 109 méter hosszú templomban.

Elmaradhatatlan turistacél a Marienplatz is, ahol már a 12. századtól vásárokat, lovagi tornákat és egyéb ünnepségeket tartottak.

Ezekről emlékezik meg a tér fölé magasodó toronyban a kis harangjáték, amely során naponta háromszor, 11-kor, 12-kor és 17-kor (télen az utóbbi elmarad) harminc figura táncol körbe. A bájos kis előadás alkatrészeit nem tudták teljes egészében automatizálni, így a lovagi tornán kiütött lovas figuráját mai napig kézzel kell valakinek a helyére illeszteni a harangjáték megkezdése előtt.

A Marienplatz mellett az óváros több részében is hallhatunk időként csilingelést, ilyenkor érdemes felemelni a tekintetünket, mert több házra is szereltek csodaszép óraszerkezeteket.

Bár nem az óvárost gazdagítja, érdemes ellátogatni a nymphenburgi kastélyba is, ahol a választófejedelmek pazar életének részleteibe nyerhetünk betekintést, s ami még érdekesebb, végigjárhatunk egy kocsikiállítást is, ahol még VII. Károly német-római császár koronázási hintóját is megcsodálhatjuk egyéb négykerekű mesterművekkel egyetemben.

A modern München

Tavaly ünnepelték a müncheni olimpia 50. évfordulóját, amelynek helyszíne szabadon látogatható, s vonzza is a nézelődök mellett a sportolni vágyókat is. Az 1972-es játékokról egy minikiállítást is megtekinthetünk az olimpiai parkban, illetve körbejárhatjuk a hatalmast stadiont és csarnokokat is, amelyekben összesen 35 érmet akasztottak 1972-ben a magyar sportolók nyakába.

A stadionok érdekes formáit már messziről kiszúrhatja az ember, a kissé sátorra hajazó épületekkel az Alpok csúcsait idézték meg, s egyben az 1972-ben elképzelt jövőt, haladást, modernitást szimbolizálják a fémhálókkal összefogott üvegtetők.

A olimpiai falu mellett található a játékokra árnyékot vető palesztin terrortámadás emlékműve, amely az elhunyt tíz izraeli sportoló és egy német rendőr előtt tiszteleg.

Az olimpiai park mellett található a BMW székháza és a BMW Múzeum, valamint a BMW Welt is. A múzeum – amelyben a sikeres autógyár történetét, az autóik "evolúcióját" mutatják be –mellett, a Weltbe is érdemes betérni, ahol megcsodálhatjuk a legújabb autó- és motorcsodákat, s maga az épület és megéri a látogatást, ráadásul ezt ingyen tehetjük meg. A Weltben egy étterem-kávézó is várja a látogatókat.