Bortúrázzunk a Békás-tó környéki fák alatt!

---

Debrecen – Igazán jó hangulatú, színvonalas rendezvénye a városnak a borkarnevál. Bár Debrecen jellemzően nem bortermő vidék, ekkor mégis úgy érezhetjük magunkat, mintha dűlőkkel és tőkékkel, pincékkel és présházakkal teli táj közelében lennénk. Míg egy átlagos bortúra keretében egy-egy adott terület kínálatát és pincészeteit ismerhetjük meg, a hagyományosan a Békás-tó kellemes környezetében tartott, több napos program lehetőséget teremt a barátkozásra több borvidék termelőivel és kínálatával.

---

Közel harminc pince boraival keveredhetünk augusztus 4. és 7. között közelebbi viszonyba. Már nagyon jól ismertek és ismerkedésre érdemesek egyaránt vannak köztük. A Dehir.hu a teljesség igénye nélkül, és szubjektív módon ajánl néhány kóstolásra érdemes tételt az olvasónak a borkarneválra érkező borászatok kínálatából.

Muskotály és kövérszőlő

Degenfeld. Elsőre egy-két nagyon világos színű palack bor képe ugrik be róluk. A Muscat Lunel sápadt színe elüt a megszokott szalmasárga, vagy mélyebb árnyalatú tokajitól, ám virágos illata, tartalmas savai azonnal meggyőzik a fogyaszt. A német-magyar származású Degenfeld örökösök 1964-ben kivándoroltak Németországba. Harminc évvel később, 1994-ben élesztették újra a szőlőbirtokot. Első osztályú termőterületeket vásároltak a Tokaj melletti Tarcalon. Birtokaik részben itt, illetve Mád, és Mezőzombor határában terülnek el. Ha tehetjük, a már említett Muscat Lunel mellett kóstoljuk meg a Degenfeld 2009-es Kövérszőlőjét. Édes, különösen izgalmas bor egy olyan fajtából, mely jellegzetesen tokaji, ám hajlamos arra, hogy vagy nagyon jó termést hozzon, vagy könnyen tönkremenjen – még a tőkén. De ajánhatjuk a kései szüretelésű Fortissimót is, melynél a töppedt hárslevelű jegyei dominálnak, miközben feltűnik a muskotály jellegzetes illata és ízvilága, vagy az évről évre csábító Andante névre hallgató cuveét.

Kunsági savak

Teljesen más ízvilágot képviselnek a Frittmann névvel fémjelzett borok. A családi vállalkozás Soltvadkerten, a Kunság déli részén fekvő alföldi kisvárosban működik. A Frittmann testvérek számára egyszerű volt a pályaválasztás, hiszen már a szüleik és nagyszüleik is szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkoztak. 45 hektár saját telepítésű hagyományos, karós és kordon művelésű ültetvény van a család birtokában. 2007-ben Frittmann János megkapta az „Év Borásza” címet. A Frittmann fehér és rosé borok elsősorban reduktív technológiával készülnek: gyümölcsösek és üdék, mint a Cserszegi Fűszeres és az egyre népszerűbb Irsai Olivér. Ezeket feltétlenül érdemes megkóstolni – ahogy a pár éve piacra került gyöngyöző borukat is. Nem mennénk el azonban a 2009-es Sauvignon Blanc mellett sem: ezt intenzív bodzavirág illat, harmonikus savak, friss, üde ízvilág teszi emlékezetessé.

Villányi Gere-pár

A Gere-testvérek nevét jól ismerik a bor elkötelezett hívei. Amikor a magyar borászok nagyjából két évtizede az olykor erősen kétes nagyüzemi termelés irányából elindultak ismét a minőség felé, Villány volt az egyik zászlóshajó. A terület egyik védjegyének számított a Kékoportó, melyet az uniós elvárások miatt a kissé nehézkesebb hangzású Portugieser névre kellett átkeresztelni. Ez a viszonylag korai, könnyű és mégis zamatos vörös minden évben megérdemel egy kóstolást. Ebben Gere Tamás és Gere Zsolt nagyon jók. De kihagyhatatlan szortimentjükből a Chardonnay és a Pinot Noir is. Komoly, szép borok ezek, jellegzetesen villányiak. A 2008-as Siklósi Hárslevelű is jó választás: virágos illat, kései szüretre jellemző jegyek keverednek ízében. Ha más árkategória felé szeretnénk elindulni, érdemes egy palackot nyakon ragadni a 2006-es Merlot-válogatásból. Ez a színében és ízében egyaránt kiemelkedő, illatában aszalt gyümölcsöket idéző, szép tanninos bor csodás élményt nyújt.

Szekszárdi üdítő

Csak egy ugrás Villánytól a szekszárdi borvidék, mégis mintha egy egészen más világba érkeznénk. A szekszárdi borok lágyabbak, inkább jellemző rájuk némi mediterrán felhang. A Szeleshát szőlőbirtok nevét manapság egyre inkább kezdjük megszeretni. A családi birtok tulajdonosai, a Szekretár és Krajcsovszki család. Egyik legsikeresebb fajtájuk a merlot: ezek a boraik egyszerre gyümölcsösek és ásványosak. Sajnos, a 2007-es Nomád, a pincészet egyik presztizsbora elfogyott, viszont a Nyék néven futó Cabernet Sauvignon válogatás még elérhető: a fajta sajátosságai mellett a borban megjelenik a termőhely egyedisége is. Egészen más árvilágban mozog, viszont szintén nagy élményt kínál a Szeleshát 2010-es Kékfrankos Rosé bora: friss, gyümölcsös illatában keveredik a rózsa és a mandarin, mondhatni, üdítő savaival igazi nyári ital. Az első palackot igyuk tisztán – a következőt nem sarlatánság fröccs formában fogyasztani sem.