Dunakanyar – A hegyek és a folyó találkozása
Szerző: Takács Péter Levente | takacs.peter.levente@dehir.hu Közzétéve: 2010.09.26. 12:00 | Frissítve: 2010.09.26. 12:00
Mint afféle óriáskígyó, úgy kanyarog a Duna a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között. Hazánk egyik legszebb vidéke, ahol a folyó és a hegyek találkoznak. A táj csúcsán pedig a visegrádi Fellegvár, mint ékkő a koronán helyezkedik el.
Akár a Dunakanyar központjának is nevezhetnénk Visegrádot, hiszen a város nagyjából félúton helyezkedik el Budapest és Esztergom között, a fővárostól 43 kilométerre. Legegyszerűbben autóval a 11-es számú főúton lehet megközelíteni Budapestről, de óránként indul vonat a Nyugati Pályaudvarról is. Utóbbi esetben Nagymaros-Visegrád állomáson kell leszállni, és komppal átkelni a Dunán. A folyón keresztül érkezve égig érő csúcsként magasodik fölénk a Várhegy.
Visegrád már az újkőkorban lakott terület volt. Neve egy 1009-ben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először, de a rómaiak is emeltek erődöt, a mai Sibrik-domb területén. A város tipikus nyaralóhely, hétköznap és szezonon kívül egy takaros kisváros benyomását kelti, míg a nyári főszezonban, hétvégén egy lépést sem tehet az ember anélkül, hogy egy külföldi turistacsoportba ne botlana.
Ennek megfelelő csillogó éttermek és kávézók is várják az idelátogatókat, de jól körülnézve a vékonyabb pénztárcájúak is megtalálják a megfelelő helyet. A legtöbb turistát természetesen a Fellegvár vonzza, amit országúton, de akár az erdőn keresztül gyalogosan is megközelíthetünk. Utóbbi esetben közel egy órányi túra vár a kirándulóra, miközben már az út során a kivételes panorámában gyönyörködhet. A várba felérve nem csupán a kilátás magával ragadó. A különböző termekben megismerhetjük a középkori lovagok ruházatát, fegyvereit, de részesei lehetünk egy királyi vadászatnak is. Sőt az egyik helyiségben az 1335-ös királytalálkozói szereplői is megelevenednek.
De nemcsak a Fellegvárban köszön vissza a múlt. A hegyről lesétálva meglátogatható az alsóvár lakótornya, a Salamon-torony is. A belvárosban pedig a helyreállított királyi palotát lehet megnézni. Utóbbiban található az ezerforintos bankjegyről jól ismert Herkules-kút maradványa, sőt az északkeleti palota díszudvarában a kút működőképes másolatát is meg lehet tekinteni. A rekonstrukcióhoz ráadásul ugyanabból a bányából vitték a vörösmárványt, ahonnan az eredetihez 500 évvel korábban. A kút érdekessége, hogy a korabeli leírások szerint Mátyás idejében a nagy lakomák alkalmával a szökőkútból víz helyett bor folyt.
Utunkat tovább folytatva a 11-es úton Visegrádtól 23 kilométerre fekszik Esztergom. Azonban sokkal különlegesebb élményben lehet részünk, ha közút helyett a Dunát választjuk. Budapestről ugyanis – Visegrádon megállva – minden nap indul kirándulóhajó és szárnyashajó is Esztergomba. A kikötőtől rövid sétával máris a belvárosába juthatunk. A Bazilika, amely Közép-Európa legnagyobb temploma – magassága az altemplom aljától a kereszt tetejéig 100 méter – közvetlenül Szent István szülőhelye mellett fekszik. A Főszékesegyház altemplomában található több kiemelkedő egyházi személy mellett Mindszenty József hercegprímás sírja is. A templomban járva nem szabad kihagynia a Főszékesegyházi Kincstárat sem, amelynek értéke szinte felbecsülhetetlen. Akinek nincs tériszonya, annak kötelező a Bazilika kupolája menti külső kerengő, ahol körbesétálva festői kilátás nyúlik a Dunára és a szomszédos Párkányra is.
A Várhegyen a Bazilika szomszédságában áll a Királyi Várpalota, amelyben a látogatók megismerhetik a vár történetét a kezdetektől, de itt látható A négy erény című freskó is, melynek egyik alakját – a Mértékletességet – Boticellinek tulajdonítják.
A Várhegyet érdemes a Duna túloldaláról is szemügyre venni. Štúrovo – leánykori nevén Párkány – a Duna szlovák oldalán fekszik. Ma már személyigazolvánnyal is átsétálhatunk a túloldalra. De nem volt ez így mindig, 1944. decemberében a visszavonuló német csapatok a hidat felrobbantották, s az itt lakó magyaroknak, a folyó mindkét partján mintegy 60 évet kellett várnia, hogy újra állandó összeköttetés legyen a két város között. A 2001-ben átadott Mária Valéria hídon átsétálva, ismerkedhetünk meg az egykor magyar várossal. Manapság már Párkány termálfürdőjéről híres, amely az egyik legnagyobb Szlovákiában, de ez már egy másik utazás...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)