Belépés
Regisztráció
Bor, mámor, Diószeg: érdemes ellátogatni Debrecen egykori szőlőskertjébe ezen a hétvégén
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.05.27. 11:44 | Frissítve: 2019.05.27. 11:55
Bihardiószeg – Ismét megnyitja kapuit a Zichy-kastély kertje, és belemerülhetünk a bakator borok világába egy szemnek, szájnak és fülnek egyaránt kincseket kínáló eseményen.
Debrecen nem tartozik a klasszikus bortermő vidékek közé. Ám van egy „titkos” borvidéke: ez az az Érmellék, a cívisvároshoz nem is túl távoli, napjainkban a határ túloldalán található festői hangulatú vidék. Központja, Bihardiószeg és a cívisváros között az utóbbi években egyre szorosabb a kapcsolat. Érmellék egyik kincse a bakator, ez a szőlőfajta és a belőle készült bor, ami újabban ismét egyre inkább a fókuszba kerül.
2017-ben a fajta népszerűsítésére Bihardiószeg önkormányzata első alkalommal szervezte meg a Bakator bor- és gasztrofesztivált, amikor is a bakator szőlőfajta Kárpát-medencei termelői összefogva Debrecen és Bihardiószeg önkormányzatai vezetőivel létrehozták a Bakator Szövetséget.
Idén ismét – és immár harmadjára – részt vehetünk ezen a hangulatos, szemnek, szájnak és fülnek egyaránt kincseket kínáló eseményen: június 1-én három ország bakator borait egy helyen végig lehet kóstolni.
A bakator borok Kárpát-medencei mustráján találkozhatunk Heit Lóránd (Bihardiószeg), Bartos István (Avasújváros), Andrási László (Somló-hegy), Mauer Oszká (Szerémség) tételeivel. Vendég kiállítóként a Felvidékről érkeznek Mátyás András és Sütő Zsolt borászok, akik a hagyományos szőlőművelés és természethű, autentikus borkészítést képviselik:
Kovács Pál, a Borászok Barátja, a Debreceni Borozó lapkiadója által vezetett szakértő grémium bírálata alapján dőlt el, mely érmelléki borok kerülhetnek be a fesztivál kínálatába. A zsűri javaslata alapján 15 borász 42 borát kóstolhatja meg a közönség a borvidék hat településéről.
A borászatok között ott lesz a bihardiószegi Hegedűs Árpád, Heit Lóránd, Kun Barna, Mados Attila, Piheni Panni, Rittner Tibor, Szőnyi József. Várdai József mellett „felvonul” még boraival a fesztiválon Féth Imre és György-Csáki Sándor Biharpüspökiből, Hegedűs Attila Érmihályfalváról, Czapp Árpád Székelyhídról; Szentjobbról pedig Kollák József, Zatykó István és Szallós László. Az Érmelléken fő fajtának számító királyleánykák (fetească regală) és ottonel muskotályok mellett fehér- (generosa, furmint, magyaródi mustos, sauvignon blanc, szürkebarát, olaszrizling, zöldveltelini) és vörösborok (cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, merlot), házasított fehér és vörös tételek, valamint rosék kóstolhatók meg.
A borokhoz gazdag programkínálat is tárul
- 11.00: Rutkai Bori Banda
- 13.00: Jó ebédhez szól a nóta – a Pákozdi Citerazenekar műsora
- 15.00: Edina Quartet
- 17.30: Bagossy Brothers Company
- 20.30: Csík zenekar
Az érdeklődők látogatást tehetnek a régi-új Zichy-kastélyban is, mely 1701-1703 között épült és 2010-ben lett Bihardiószeg község tulajdona. Nemrég jelentős felújíton esett át az épület. 2014-re sikerült renoválni a tetőzetet és a dél-nyugati szárnyat, amelyben már látogatható az Érmellék Ökológiai Múzeum: itt tekinthető meg a tájegység növény- és állatvilágát, halászati és borászati hagyományait, valamint a kastély történetét bemutató kiállítás.
Lesz az eseményen kézműves portékák és házi finomságok vására is. A hajdúsági, bihari és érmelléki települések elhozzák legszebb portékáikat: a vidéki gazdálkodásból származó kiváló minőségű élelmiszereiket, kézműves termékeiket, a hagyományos népi mesterségek remekeit.
A fogadóban tájjellegű ételek, frissensültek, debreceni páros kolbász és erdélyi kürtőskalács várja a közönséget..
Praktikus információk
A fesztivál helyszíne több irányból is megközelíthető:
- A létavértesi kishatárátkelő (nyitva magyarországi idő szerint 6 és 22 óra között) után 200 méterre jobbra fordulunk, majd kb. 5 km után elérjük a település központjában található Zichy-kastélyt (a főútról a református templomnál jobbra fordulva máris megérkeztünk), Debrecenből 45 kilométer;
- A nyírábrányi nagyhatárátkelő (non stop nyitva) után Érmihályfalván Nagyvárad felé fordulunk, az E671-es számú főúton haladunk Diosig településig (a vasútállomás után jobbra fordulva áthajtunk a síneken, majd kb. 2 kilométer után elérjük a község központjában található úticélunkat, Debrecenből 77 kilométer.
Románia más időzónába tartozik: a határ átlépése után plusz 1 órával számoljunk. Az itt megadott időpontok ottani helyi idő szerint értendők.
Hivatalos fizetőeszköz: román lej (1 RON = 67-70 HUF).
A fesztivál a 18 év felettiek számára belépőjeggyel látogatható. A belépőjegy ára: 10 lej. A belépőjegy megváltásával egy borkóstoló poharat is kap a látogató. A 18 éven aluliaknak a belépés ingyenes. A kóstolójegyek a bejáratnál vásárolhatók meg.
Amit még tudni érdemes erről az újjáéledő borvidékről
A bihari Érmellék borászati központja Bihardiószeg: ma az érmelléki borvidék bihari részének 250 hektárnyi szőlőterületéből 80 hektárt a településen művelnek. Debrecentől alig harminc kilométerre, a magyar-román határ túloldalán azonnal elénk tárulnak a szőlőskertekkel, borospincékkel tarkított dombok.
Egy monda szerint az első szőlőt Nagy Lajos király telepítette Diószegen. A debreceni polgárok figyelme a törökök terjeszkedése miatt a 17. század közepétől fordul a borvidék felé: sok debreceni polgár vásárolt szőlőt a városhoz legközelebb eső borvidéken, hiszen a jó érmelléki bor biztos megélhetést biztosított számukra - már 1690-ben 118 debreceni polgárnak 29 érmelléki településen volt nagyobb szőlője. Feljegyezték, hogy szüret idején Debrecenben szünetelt a közigazgatás is. Az érmelléki boroknak a XIX. században is igen jó híre volt: Széchényi István, aki a IV. Hessen-Homburg Huszárezred hadnagyaként 1821-1825 között Bihardiószegen tartózkodott, nagyra becsülte az itt termett könnyű fehérborokat: „Fehér asztali borainkat, úgymint a könnyű Érmellékit, Lajoshegyit, Somlait, Neszmélyit, ízlésem szerint a világ minden fehér borai elé teszem”.
A diószegi borászkodás a 19. század második felében élte aranykorát: gróf Zichy Ferenc mintaszőlészetet és -borászatot hozott létre az uradalmi központban, illetve 1870-ben a Zichy család közbenjárásának köszönhetően az állam Bihardiószegen alapította meg az ország első borászati szakiskoláját, a vincellérképezdét is.
A vidék zászlósbora évszázadokig a bakator volt. Piros héjú, kerek szemű, bogyója korán kezd édesedni, de lassan érik, héja vastag, ellenáll a szürkerothadásnak, ezért október második felében szüretelik. Fehér bora lassan érik, de a kitűnő évjáratokban legendás borokat adott. Elég gyakran fehér aszúbort is készítettek belőle – a kínai császár is rendelt belőle 200 üveggel 1872-ben. A II. világháború után a bihari Érmellék településein a bakator már nem szerepel a termesztésre javasolt és termeszthető szőlőfajták között: jó hetven évre el is tűnt Bihardiószegről.
A fajtát elsőnek Szeremley Huba termesztette újra a Badacsony-hegyen (2008-tól újra elismert fajta lett Magyarországon). A szatmári Érmelléken 10-12 éve termeszti a fajtát a Bakator Hegyközség 20-25 gazdája Avasújvárosban és környékén. Innen hozott vesszőkkel telepítette újra a fajtát Bihardiószegre a Heit család 2013-ban.
Kapcsolódó cikkek:
2024.02.03.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)