Etka Jóga – Kata módra
Szerző: Bíró Judit | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.02.27. 18:00 | Frissítve: 2011.11.08. 17:15
Debrecen - Egy lelkes, debreceni hölgyekből álló csapat, heti rendszerességgel gyakorolja Etka Anyó jógamódszerét, csupa kellemes tapasztalattal. A Dehir.hu egy vidám foglalkozásukra látogatott el.
Egy hideg téli estén toppantunk be a lelkes kis csapat „edzőtermébe”, ahol a debreceni hölgyek rendszeresen összegyűlnek, hogy kimozogják, kihahotázzák magukból az elmúlt napok, évek okozta testi és lelki kellemetlenségeket, mégpedig „Etka Anyó” jógamódszerével.
Kártyikné Benke Etelka, azaz Etka Anyó, aki elmúlt 91 éves (és akit legtöbben talán az egykori Friderikusz showból ismerünk) kifejlesztett egy módszert, mely ötvözi az ősi jógát speciális, nyújtó, lazító, erősítő, gyakorlatokkal. Ezek a sérülékenyebb, elgyengült csontoknak sem ártanak, sőt kifejezetten hasznosak. Etka Anyó, aki ma is képes különféle riasztó, (szó szerint) nyakatekert mozdulatokra, a testi erőnléten kívül a lelki egészségre is odafigyelt, így írt rengeteg, pozitív töltetű, önbizalom-erősítő dalocskát, mondókát, az élet minden területére.
Torna és vers = Test és szellem
Érkezésemkor vezetőjük, Tar Kata egy lottóötöst megnyert húszéves lendületével robban elém. „Jaj, de jó, hogy itt vagy, gyere, állj be közénk!” – fogadott. Mit tehettem, egy időre azonosultam az érettebbekkel és igazán jól éreztem magam. A kezdeti bemelegítő gyakorlatok után egy nosztalgikus slágerre körbe-körbe masírozva a teremben összehangolt kar- és csípőmozgással, csillogó szemmel énekelt a kis csapat: „Semmi jóból most ki ne hagyjál - legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít…”, majd a további átmozgató, erősítő gyakorlatok közben pozitív megerősítésekkel biztatták magukat: „Én egy egészséges, életvidám, értékes és fontos, boldog ember vagyok, és minden akadályt legyőzök. (…) Hallgasd, hogy a véráramod mit csinál, mint hullámzó kicsi patak muzsikál. (…)Magad vagy a szeretet, aki téged nem szeret, az a vesztes!”
12 év alatt több száz élet lett boldogabb
Pihenésképp rövid időre beszélgetésbe elegyedtünk: Tar Kata elmesélte, hogy ő maga két rosszindulatú daganatból, gerinctörésből, pánikbetegségből és még sok más „nyavalyából” épült fel, miután megváltoztatta a gondolkodását, életfelfogását, táplálkozását. Mark Twain idézete életfilozófiájává vált: „A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást.” Példaképe, Etka Anyó módszerét több mint 11 éve oktatja is, és ezalatt több száz embernek segített leküzdeni a gerinc-, izom- és súlyproblémáit, de a leglátványosabb sikereket a kedélybetegeknél érte el.
Egy nagy család
Zsom Jánosné Margitka, vagy ahogy az ismerősei nevezik Szöszike 10 éve tornázik együtt Katával. Kezdetben a tartásán akart javítani, de a módszer a hét helyen eltört kezén is segített. Az otthoni baleseti sérülésével kapcsolatban azt jósolták az orvosok, hogy ezentúl még a kabátgombját sem fogja tudni begombolni, de kitartó gyakorlással – az orvos legnagyobb csodálatára - teljesen rendbejött. Szöszike szerint a gyakorlatok közbeni együttlét összekovácsolja a résztvevőket, így olyan ez a hely, mint egy nagy család. – mondja.
Egy munkahelyi plakáton olvasott erről a lehetőségről Kun Katalin, akinek súlyos pajzsmirigy problémái voltak. Előzetes akupunktúrás kezelés után lényegesen javult az állapota, és ezt a kondíciót az Etka jóga által tudja folyamatosan tartani, sőt mára már a gyógyszerek szedését is abbahagyhatta. Kata kisugárzása, az itt uralkodó légkör, az órák utáni kellemes friss érzés miatt egyetlen alkalmat sem szokott kihagyni, még akkor sem, ha a munkahelye miatt csak késve tud megérkezni. Heti két óra csak az övé és ezt már a családja is tudomásul veszi, hiszen így velük is türelmesebb, vidámabb.
Egy kiadós nevetés: plusz három perc élet
A (vélhetően sokat látott) szemek már most is csillogtak apozitív töltettől, de még ezután következett az igazi boldogságrobbanás, a nevetésgyakorlat. Nevetést gyakorolni? Igen, lehetséges! Nem hittem, hogy ilyen egyszerű: csak nevetni kell – ennyi. A csapat vezetője, Kata vezényletével hangos „úúúúú-val” nagy levegőt vettek, majd leeresztve a karjukat harsány hahotázásba kezdek. Mikor elfogyott a levegő, újra karlendítés, beszív és ha-ha-ha…A nevetés láthatóan egyre inkább szívből jött, majd viccmesélésbe csapott át és abba sem lehetett hagyni. Először különösen éreztem magam, aztán, mint a bárányhimlő, rám ragadt a hangulat és keményen dolgoztak az én rekeszizmaim is.
Leginkább egyébként az derített fel, hogy ez a csokor kinyílt rózsa nemcsak a vidámság és az elszántság fotóalanya, de sütő-főző, dolgozó, gyermeket, unokákat gondozó háziasszony is, villanyszámlával, nézeteltérésekkel és hátfájással. Ezekre a gondokra viszont nem kedélyjavító és fájdalomcsillapító tablettákat tömnek magukba, (melyek akár tizenkét órán át is hatnak) hanem hetente egyszer eljönnek mozogni, kacagni, jót pletyizni a többiekkel, miközben kívül-belül megerősödve lendületet kapnak – akár tizenkét napra is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)